Bernáth Varga Balázs (FKGP)
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság határozatával az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és meghatározott körben jogalkotási kötelezettséget írt elő az Országgyűlés számára. Ebből következően tárgyalja ma a parlament a T/1805. szám alatti előterjesztést. Az Alkotmánybíróság ilyen irányú határozatában határidőt ugyan nem jelölt meg, hogy mikor is tárgyalja meg és mikor hozzon újabb szabályozást a magyar parlament, én úgy hiszem, ezt a törvényjavaslatot is az ügynöktörvénnyel összekapcsolva, már sokkal korábban kellett volna a magyar parlamentnek megtárgyalnia. Érthetetlen számomra, hogy milyen okból halogatja a jelenlegi kormány ennek a törvénytervezetnek a parlament elé való beutalását. Az Alkotmánybíróság határozatában megfogalmazott alkotmányossági követelmények érvényesítése kétirányultságúnak nevezhető. Egyidejűleg igényli a politikai állásfoglalást, és elsősorban szakmai, alkotmányjogi szempontok mérlegelését és érvényesítését. Ha a törvény tervezett szövegén végighaladunk, meghatározódik benne, kik legyenek az átvilágítandó személyek, és milyen legyen ennek a köre.
A hatályos szabályozás lényege: az Alkotmánybíróság szerint a közhatalmat gyakorló vagy a politikai közéletben részt vevő személyek arra vonatkozó adatait nyilvánosságra lehet hozni, akik korábban a jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytattak, vagy e szerv tagjai voltak, azzal a feltétellel, ha a fenti tisztségükről vagy megbízatásukról nem mondanának le.
Az Alkotmánybíróság elvi éllel leszögezte ide vonatkozóan, hogy a törvény 2. §-a a közérdekű és a személyes adatok elhatárolására nem alkalmazza következetesen ugyanazt az ismérvet, s ez az azonos ismérveknek megfelelő személyi köröket tekintve az ellenőrzés alá eső, illetve attól mentes csoportok között alkotmányellenes megkülönböztetésre vezet. A diszkrimináció kiküszöbölésére a törvényhozónak az egységes mércét a rendelkező rész 1. pontjában írt alkotmányos kereteken belül saját döntése szerint kell meghatároznia és következetesen érvényesíteni.
Tehát az Alkotmánybíróság a parlament elé utalta és lehetőséget biztosított arra, hogy az egyenlő mércével mért személyi kört hogyan határozza meg. Az előterjesztés vonatkozásában a Független Kisgazdapárt a személyi kört érintően egyáltalán nem tud egyetérteni, tudniillik a személyi kör meghúzása ugyan politikai döntés, amelyet az Országgyűlésnek kell szűkebben vagy tágabban meghatározni.
A Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy az átvilágítandók körét a jelenlegi törvénytervezettől, az előterjesztéstől sokkal szélesebb körben kell meghatározni. Így mindenekelőtt a törvény hatályát az állami szférában dolgozókra és a nem állami szférákban dolgozókra is egyforma mértékben ki kell terjeszteni. Tudniillik a magyar közélet tisztasága kívánja meg, hogy mindezekben a beosztásokban dolgozó személyek múltját, emberi értékeit hogyan ismeri meg, el tudja-e fogadni, milyen lesz a magyar állampolgár közérzete, bizalma e feladatkörökben dolgozókkal szemben.
Kiterjesztendő lenne ez a tervezet nyilván a sajtó esetében is. Nem fogadható el az az álláspont, hogy nem dönthető el alkotmányosan, miszerint az azonos típusú szervek milyen körére terjedjen ki a vizsgálat, ugyanis az egyenlő mérték követelményét a szervek alapvetően eltérő súlya és jelentősége miatt nem lehet teljesíteni.
(12.20)
Álláspontunk szerint teljesen más megközelítésből kell mindezeket a körben lévő személyeket meghatározni. Az állami szférán belül az átvilágítandók körének meghatározásakor elsősorban a törvény hatálya a közhatalmat gyakorlók körére terjed ki, de ez is egy igen szűkített körben. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt a kört ki kell terjeszteni a kormány egyéb képviselőire, magasabb beosztású tisztségviselőire, az államhatalom képviselőire, bíróságokra, ügyészségekre, a hadsereg és a rendőrség magasabb beosztású tisztjeire egyaránt.
Azzal egyetértünk, hogy az állami szféra közhatalmat gyakorlóinak kiválasztására egységes szempontként kell a kritériumokat megfogalmazni. Mindenkit azonosan kell elbírálni. De ezeket a feladatköröket betöltő személyek kérdésében nem lehet vita a tekintetben, hogy átvilágításukra sor kerüljön. Javasoljuk továbbá kiterjeszteni ezt a kört a megyei önkormányzatok elnökeire. Nyilvánvalóan ők maguk is az adott területen, megyén vagy kisebb régió keretein belül igen fontos beosztást töltenek be.
Hogy milyenek legyenek ezek az alkotmányos ismérvek, amelyek szerint el kell bírálni e személyi kört, kérem, találja meg a kormány úgy, hogy ez megfeleljen a magyar állampolgárok érdekeinek is. Lényegében az az ismérv legyen megfogalmazva, hogy biztosítsa mindezeknek a személyeknek az átvilágíthatóságát. Tudniillik a közéleti tisztaság ezt megkívánja.
A nyilvántartásban szereplő adatok közérdekű jellege és ennek jogi következményei tekintetében leszögezhető: e szempontból nemcsak vagy nem elsősorban a nyilvántartásban szereplő személyek adatai minősülnek közérdekűnek, hanem az a cél is, hogy a közelmúlt államszervezetének működése megismerhető legyen.
A nyilvánosságot olyan vonatkozásban kívánja lehetővé tenni az Alkotmánybíróság, hogy ezekben az anyagokban is lehetővé váljék a tudományos kutatás és ily módon érvényesülhessen a közérdekű adatok nyilvánosságának elve.
Az államtitokról és szolgálati titokról időközben megalkotott jogszabállyal nyilvánvalóan ezt a törvénytervezetet is össze kell vetni. Ezzel együtt lehet beterjeszteni, hogy a későbbiek során esetleges vita e tekintetben ne bontakozzék ki.
Az információs önrendelkezési jog biztosítása tekintetében az alkotmánybírósági döntés indokolása szerint az alkotmány 59. §-ában biztosított információs önrendelkezési jog tartalma az, hogy mindenki maga rendelkezik a személyes adatának feltárásáról és felhasználásáról. Mindazon személyeknek, akikről adatokat gyűjtöttek vagy akik szerepelnek a jelentésekben, alkotmányos joguk van ahhoz, hogy adataikat megismerjék és rendelkezzenek róluk vagy azokkal. Nekem aggályom van itt. Tudniillik itt a személyiségi jog tekintetében elsősorban annak van személyiségi joga, akit hátrány ért az elmúlt időszakban, akit nemcsak anyagilag, esetleg szabadságvesztésében ért hátrány, vagy ennél súlyosabb következményei voltak e tekintetben az ügynöklista vonatkozásában is.
A törvénytervezet alapján az adatok helyesbítéséhez való jog gyakorlását csak korlátozott körben, személyazonosító adatok tekintetében indokolt lehetővé tenni, s csak olyan módon, hogy az eredeti adat is megmaradjon.
Az információs önrendelkezési jog magában foglalja az adatok törlésére való jogosultságot is. Kérem, erre is utalás van a törvénytervezetben. Kérem szépen, egyetértünk ezzel, de miután már ennek a nyilvánosságra kerülése megtörtént.
E probléma megoldására javasoljuk, ne határozza meg időben a törvénytervezet ennek a törlési időnek időpontját. Határozza meg abban, hogy amikor irattárba került, és ezt ne lehessen titkosítani.
Az adatok felhasználása és ellenőrzése során és az Alkotmánybíróság döntése értelmében a vizsgálat nem korlátozódhat egy minisztériumra, hanem itt valamennyi minisztérium érdekeltsége kell hogy érvényesüljön. Vannak problémák nyilván e tekintetben az érintett minisztérium vagy szervek között, de ez megoldható, hogy bizonyos iratok a törvény hatálya alól hogyan kerüljenek ki vagy hogyan maradjanak ott.
A tudományos kutatások feltételeinek biztosítására is vonatkozik az előterjesztés. Valóban szükségesnek tartjuk. A törvénytervezet egyes személyek adatai tekintetében korlátozást tartalmaz arra hivatkozással, ki tekinthető például történelmi személyiségnek. Mi a lényeget abban látjuk, hogy az érintett személy milyen múlttal rendelkezett, amennyiben állami tisztséget tölt be.
A múlt megismerése, valamint a rendszerváltás jelentőségének tárgyilagos értékelése is feltételezi a titkosszolgálatok tevékenységének napfényre kerülését. E körben az adatvédelmi törvények is rendszerint megfelelő garanciák között tartott kivételt tesznek a személyes adatok védelme alól az általános megismerhetőség javára. Kérem szépen, nem kell a kört szűkíteni, mint ahogy itt a törvénytervezetben ez megjelent.
Gyakorlati problémát jelent, hogy az iratokban a közérdekű, illetve személyes adatok általában egymástól fizikailag elválasztatlanul vannak együtt. Kérem szépen, ez ne okozzon gondot, technikailag csak munka kérdése ezt külön válogatni. Ebből az aspektusból nem lehet szűkíteni azt a kört, amely az átvilágítandó körök vagy iratok anyagát nyilvánosságra kívánná hozni.
Amennyiben a jogalkotó meghatározott időre kizárná a tudományos kutatás számára a személyes adatok megismerhetőségét, azzal egyben el is lehetetlenítené a volt állambiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységének ismertté válását. Tudniillik történelmünk ismeretére szükségünk van, függetlenül attól, hogy ez a közelmúlt történelme is. Aki nem ismeri meg egy nemzet, a saját nemzete történelmét, jövőjét sem tudja nyilvánvalóan elképzelni, és jövőképzete sem lehet. Mindezeket figyelembe kell vennünk.
A történeti hivatal létrehozására még hadd utaljak. A Kisgazdapárt nem értene azzal egyet, ha egy új hivatal jönne létre. Hisz a tízmillió magyar állampolgár legtakarékosabb embere, a pénzügyminiszter, nem tudom, hogyan szólna hozzá abban a tekintetben, ha itt százmilliós nagyságban egy új hivatal jelenne meg. Kérem szépen, eddig is voltak századokon keresztül titkosított iratok. Nem külön irattárban, levéltárakban helyezték el. Ennek a titkosságát, ha ez szükségeltetik, akkor minden további nélkül biztosítani lehet. Hogy hol őrizzék ilyen levéltárakban, kérem, ez technikai kérdés, megoldható.
Nyilvánvalóan fölmerül a kérdés: ha az iratok feldolgozásra kerülnek, ki végezze el e dokumentumok feldolgozását? Tehát a titkosításnak itt is egy nyitott kapuja lehetséges. Nyilvánvalóan kik lesznek a hivatal dolgozói, ezt is külön meg kell határozni, és azok a költségek, amik a jelenlegi, illetve a tervezett hivatalnak a jövőbeni költségei lesznek, pillanatnyilag még nem is ismertek. Nyilvánvalóan az átadandó iratok köre is e hivatal részére külön gondot okoz. Ebből következően pedig nem lehetne létrehozni ezt a hivatalt. Kérem szépen, a pénz kérdése ne döntse el végső soron az iratok megőrzését és kutatását. Elsősorban biztosítsa a kormány a kutatást, fogalmazódjék meg a törvényben az irattárnak a megnevezése, hol helyezik el, és az iratok megismerhetőségére törekedjék a kormány. A kutathatóság biztosítása legyen mindenekelőtt, a személyiségi jog kérdésében pedig, abban, hogy a körben kik legyenek átvilágítandók, még egyszer hangsúlyozni kívánom: azok élvezzenek előnyt, akik hátrányt szenvedtek a személyiségi joguk tekintetében az elmúlt évtizedekben.
Mindezek alapján én úgy ítélem meg, hogy ez a törvénytervezet hosszú vita során fog kibontakozni, bár nem vitatom ennek a törvénynek a szükségszerűségét az alkotmánybírósági határozat szerint. Köszönöm szépen türelmüket. (Szórványos taps.)
(12.30)