Kónyáné dr. Kutrucz Katalin (MDF)
DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ízben már módom volt szólni erről a törvényjavaslatról, akkor a törvényjavaslat egészéről beszéltem. Engedtessék meg nekem, hogy a Házszabályban foglalt lehetőségemmel élve most ne a törvényjavaslat egészéről beszéljek, ne az egésze szükségességéről, hanem csak egy részének a szükségességéről. Látszólag egy picit messziről indulok, de nem térek el a tárgytól; látni fogják képviselőtársaim, hogy minden szavam a tárgyhoz tartozik. A jelenleg hatályos büntető törvénykönyv XV. fejezete tartalmazza az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekményeket. Ennek második címe tartalmazza a rendészeti bűncselekményeket. Ezek a rendészeti bűncselekmények tipikusan úgynevezett engedetlenségi tényállások; olyanok, mint például a sajtórendészeti vétség, ahol is a törvény büntetni rendeli azt, aki olyan sajtóterméket terjeszt, amelynek lefoglalását vagy elkobzását már elrendelték; vagy ilyen bűncselekmény a jogellenes belföldi tartózkodás, ahol az a büntethetőség alapja, hogy valakit kiutasítottak Magyarország területéről, és anélkül tér ide vissza, hogy erre engedélye lenne.
Ugyancsak ilyen bűncselekmény a jelenleg hatályos törvényben az egyesülési joggal való visszaélés, amelynek a tényállását ez a törvényjavaslat szeretné megváltoztatni. A jelenleg hatályos törvény szerint a bűncselekmény akkor valósul meg, ha a bíróság feloszlat egy társadalmi szervezetet, de a társadalmi szervezet tevékenységét ennek ellenére tovább folytatja, és személy szerint azt bünteti, aki egy ilyen szervezetnek a vezetésében részt vesz. Ez egy tipikus engedetlenségi tényállás. Itt arról van szó, hogy az ügyész bead egy keresetet, mert úgy ítéli meg, hogy a társadalmi szervezet működése ellentétes az egyesülési törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltakkal, a bíróság pedig hoz egy jogerős döntést. Aki ennek a döntésnek nem tesz eleget, azt meg lehet büntetni. Ez egy engedetlenség.
Ezt a szöveget az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény határozta meg. 1988-ban képviselőtársaim közül talán még többen visszaemlékeznek erre elég nagy csatározások voltak az akkori ellenzék és az akkori kormánypárt egyetlen kormánypárt között, mert eredetileg már akkor is lényegesen szélesebben akarták meghatározni ezt a tényállást, valahogy úgy, ahogy ez a javaslat teszi meg.
Ennek a javaslatnak, tisztelt képviselőtársaim, semmi köze a rasszizmushoz, semmi köze a kisebbségvédelemhez; ez a tényállás egész egyszerűen nem való ide. Nem arról szól, nem azzal foglalkozik; ez egy olyan tényállás, amely lehetővé teszi azt, hogy a mindenkori kormány ha úgy látja, ha úgy kívánja visszaélhessen a hatalmával, hogy a mindenkori kormány ha úgy gondolja megfélemlíthessen különböző társadalmi szervezeteket, ne adj' isten, közöttük pártokat, de egyéb szervezeteket is. Ez egész egyszerűen arra szolgál, hogy a kormány ha gusztusa van rá megpróbálkozhasson beleavatkozni a civil szférába, megpróbálhassa fékezni annak a fejlődését.
Ez a tényállás egy általános előkészületi tényállást fogalmaz meg, és különösen hibás az új 212/B §, amelyik azt mondja engedjék meg, hogy felolvassam , hogy "társadalmi szervezeten olyan társadalmi szervezetet kell érteni, amelynek nyilvántartásba vételét megtagadták, amelyet a bíróság feloszlatott..." eddig nincs probléma ".., illetve amelynek a nyilvántartásba vételének megtagadására, illetve feloszlatására került volna sor, ha a nyilvántartásba vételt kérik, illetve a nyilvántartásba vétele megtörténik".
Itt egy teljesen más helyzet van! A jelenlegi tényállásban arról van szó, hogy van egy ügyészi kereset és van egy bírói döntés. Itt viszont se ügyészi kereset, se bírói döntés nincs; van viszont rendőrségi eljárásra lehetőség. És ugye, a mindenkori rendőrségre a mindenkori kormány bizonyos mértékű befolyást tud gyakorolni.
Én nagyon örülnék annak, ha tisztelt kormánypárti képviselőtársaim meghallgatnák az aggodalmaimat, és nem támogatnák a törvényjavaslatnak ezt a rendelkezését.
Én nem állítom azt, hogy a jelenlegi kormány vissza akar élni a hatalmával; de azt állítom, hogy a mindenkori kormány ez, a következő, az utána következő , ha akar, akkor ennek a tényállásnak az alapján igenis megpróbálkozhat visszaélni a hatalmával. Ezért kérem, hogy támogassák majd azt a módosító indítványomat, amely ezeknek a rendelkezéseknek az elhagyására irányul; és nagyon szépen kérem a kormányt, hogy legalább annyira legyen belátó, mint amennyire 1988-ban az akkori ellenzéki szervezeteknek és a Független Jogász Fórumnak a tiltakozására az akkori Németh-kormány volt, amikor is lemondott arról, hogy egy ilyen jellegű kvázi politikai bűncselekményt fogalmazzon meg.
Azt én el tudom fogadni, ha a kormány azt akarja, hogy a szervezett bűnözés ellen legyen egy hatékonyabb fellépés, hogy bizonyos szervezeti formákat közkeletű kifejezéssel élve: bűnbandákat, bűnszövetkezeteket lehessen büntetni , akkor arra lehet csinálni egy tényállást! Csak nem itt, nem ebben a fejezetben, nem a kisebbség védelmére szolgáló büntető javaslatok kapcsán; és akkor nem a felhívásokat kell büntetni, hanem meghatározott bűncselekmények elkövetésére létrejött szövetségeket. Erre a világon máshol is van példa, például a szomszédos Ausztriában is, de akkor könyörgöm, nevezzük nevén a bűnszövetkezetet, és ne nevezzük társadalmi szervezetnek!
Nagyon kérem, hogy támogassák majdani módosító indítványomat.
Köszönöm. (Szórványos taps.)