Tokár István (MSZP)
TOKÁR ISTVÁN előterjesztő: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársammal az elmúlt év tavaszán módosító indítványt nyújtottunk be az 1992. évi I. számú törvény egy elemének megváltoztatására. Most a vitában elhangzottakról kívánok nagyon röviden szólni.Mielőtt azonban ezt megtenném, tekintettel arra, hogy ez az indítványunk majdnem egyéves és olyan régen történt, két mondatban szeretném felidézni, miről is szólt.
'92-ben, amikor az új szövetkezeti törvényt megalkották, lehetőség nyílt arra, hogy azok a szervezetek, amelyek nem kívánnak a továbbiakban szövetkezetként dolgozni, átalakulhassanak társasággá. Ezt az átalakulást azonban olyan szigorú körülmények közé szabták, hogy azokkal az üzletrész-tulajdonosokkal vagy tagokkal, akik nem kívántak az átalakulni szándékozók közé, vagyis a társaságba belépni, egy éven belül el kell számolni. Ez a szigorú szabály és megkötés gyakorlatilag lehetetlenné tette az átjárást a szövetkezetekből a társaságokba. Ezt a megkötést, ezt a bebetonozást szerettük volna egy kicsit lazítani azzal, hogy ezt az elszámolási határidőt egy évről öt évre terjesszük ki.
A vitából, amely javaslatunk kapcsán elhangzott, három olyan elemet szeretnék kiemelni, amelyre válaszolni kívánok.
Az első az igazságügy-miniszter úr kifogása volt, amely úgy hangzott, hogy nem ajánlatos és nem célszerű, ha egyes törvényeket elemenként módosítunk, és nem várunk össze nagyobb tételeket. Ez teljesen igaz és jogos, ezt a magunk részéről is méltányoltuk, és bíztunk abban ezért is húzódott ez az ügy , hogy tavaly ősszel, amikor a szövetkezeti törvény módosításának tervezete a minisztérium által remélt volt, ez az elemünk beépül a változtatásba. Sajnos, ez nem történt meg. Továbbá abban is bíztunk, hogy az egységes, új szövetkezeti törvény amely egy kicsit lazítja a különböző ágazatokban dolgozók közötti érdekeket, illetve ezen érdekek érvényesülését jobban felszínre engedni hozni megszületik és az új szövetkezeti törvény keretei között rendeződik. Tekintettel arra, hogy ez nem történt meg, így az indítványunkat fenntartottuk.
Hátrányosan megkülönböztetőnek ítélte egy felszólaló az indítványunkat, nevezetesen azért, mert a mezőgazdasági szövetkezeteket kihagytuk az előterjesztésünkből. A módosító indítvány, amelyet Göndör István, illetve a gazdasági bizottság kapcsolódó módosító indítványként támogatott, ezt a kérdést megoldotta, így a mezőgazdasági szövetkezetekre is kiterjedne az indítványunk.
A harmadik ilyen elem volt, hogy a módosító indítványunkban nem rendelkeztünk a tekintetben, hogy azon üzletrész-tulajdonosok, illetve tagok felé, akik nem akarnak a társaságba belépni, nemcsak hogy elszámolási kötelezettsége legyen a társaságnak, hanem tegyék lehetővé, hogy szövetkezetben tovább dolgozhassanak. Ez természetesen jogos, és szintén Göndör István módosító indítványával ez az észrevétel is korrigálásra került.
Remélem, hogy a képviselők, illetve a minisztériumok megértik azt a kezdeményezésünket, amiért ez a törvénymódosítás megszületett. Vannak ágazatok, amelyeknek lehetőségük nyílna külföldi befektetők megszerzésére, ha a tulajdonviszonyok, a működés más formában társasági és nem szövetkezeti formában történne. Úgy gondolom, nem helyes, hogyha egy ágazat amely a törvény keretei között összemossa a különböző tevékenységeket gúzsba köti és megakadályozza a testvérszervezetek szervezeti formájának megváltoztatását. Úgy gondolom, a mai kor ezt a kötöttséget nem indokolja.
Befejezésül szeretném megköszönni a gazdasági bizottságnak azt a támogató megértését, amellyel segítette e törvénymódosítás jobbítását, és segítette szándékával azt, hogy bizonyos ágazatoknak még ha nem is képezik a nemzetgazdaság nagy szeletét bővüljenek a lehetőségei, és az átalakulás könnyítése nemcsak az ott dolgozóknak, hanem a nemzetgazdaság egy szeletének is könnyebbséget jelent, és talán nagyobb eredményességet fog produkálni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)