Gyimóthy Géza (FKGP)

1996. február 12.

GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Elnézést ezért a mondatért, valóban most már a véletlen úgy hozza, hogy majdnem mindig államtitkár úr válaszol a kérdésekre. Mi lesz tehát a termelői pályázatok sorsa, államtitkár úr? Mint köztudott, tavaly, 1995 augusztusában a Földművelésügyi Minisztérium pályázati felhívást tett közzé, melyben vissza nem térítendő támogatást lehetett kérni a baromfi-, sertés-, juh- és szarvasmarhatartásra. A pályázatok benyújtásának a határideje 1995. december 15-e volt. Körülbelül 2500 pályázat érkezett be. A hírforrások szerint állítólag körülbelül 600-700 pályázatra van forrás, pénz s úgy néz ki, a többi pályázó nem kap, bár itt az alkotmányossági jogok alapján polgári perek tömege fog következni, mert nem jut pénz, forrás a többi, közel 2000 pályázatra.

A gond az, hogy amikor ezek az emberek jelentkeztek a pályázatra a tavalyi évben szeptember, október, november hónapban , abban a hiszemben voltak, sikerrel pályáznak, hiszen a pályázati felhívásban nem volt kikötve, hány ember kaphatja meg a pénzt. A pályázati feltételeket mindenki teljesítette, és a pályázók nagyon sok saját tőkét öltek bele, beruháztak, az épületeket rendbe hozták, hiszen mindenki tudja, hogy az állatállomány drasztikusan csökkent az előző években, s az állattartók, különösen a baromfitartók, nagy kedvvel nekiálltak az előkészületeknek. A baromfitartóknál az 1000 forint/hasznos négyzetméter támogatás lehetőséget adott volna a családi magángazdaság kialakítására. Ezt mi nagyon szorgalmaznánk, hiszen ha van családi magángazdaság, akkor lesz nemzetgazdaság is.

(14.10)

Hiszünk ebben, hogy ott korszerűen elő tudnák állítani, és a családi munkaerő hatékony felhasználásával valóban értékes, társadalmilag értékes termékeket, exporttermékeket is tudnának termelni. Sajnos ez úgy néz ki, hogy ezek a tervek teljesen kútba estek. Ez nagyon nagy szerencsétlenség az állattartók részére. Várom államtitkár úr válaszát: mi lesz a sorsuk ezeknek a pályázatoknak? Köszönöm. (Taps az FKGP padsoraiban.)