Kuncze Gábor (SZDSZ)
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság tavalyi, a személyazonosító jellel kapcsolatos határozata következtében az Országgyűlés rövid időn belül, immár harmadszor foglalkozik e témával.Az elmúlt év decemberében elfogadtuk a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítását, lehetővé téve ezzel azt, hogy az új jogi szabályozásnak megfelelő nyilvántartási rendszerek 1997. január 1-jével kezdhessék meg működésüket.
Ezzel egyidejűleg országgyűlési határozat is született a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módok és az azonosító kódok használatára vonatkozó törvényi szabályozási koncepcióra, amelynek értelmében a koncepcióban foglaltaknak megfelelő törvényjavaslatot a kormánynak 1995. december 31-ig kellett az Országgyűlés elé terjesztenie.
Az önök előtt levő törvényjavaslat az országgyűlési határozat koncepciójának és az Alkotmánybíróság e tárgykörben született határozataiban foglaltaknak megfelelően abból az alapelvből indul ki, hogy az alkotmánnyal csak a meghatározott célú adatfeldolgozásra korlátozott használatú azonosító szám egyeztethető össze.
A javaslat ezért három, a közigazgatás személyi adatokat is tartalmazó nagy információs rendszereit csaknem teljes egészében lefedő szakazonosító jel bevezetését tartalmazza. A szakazonosító jelek közül a jóléti és szociális igazgatással kapcsolatos nyilvántartások azonosító jele a társadalombiztosítási azonosító jel, szám, amelyet minden érintett polgár már megkapott, ez az úgynevezett taj-szám, és amelynek kiosztására azért került sor, mert az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére jogosító igazolványon alkalmazott személyi számot 1994-ben alkotmányellenesnek ítélte.
A taj-számot a nyugdíj- és egészségbiztosítási, az egészségügyi, a munkaügyi és a szociális igazgatásban lehet majd használni.
Az adózással kapcsolatos nyilvántartások azonosító jele az adóazonosító jel, amely 1997. január 1-jétől váltja fel a személyazonosító jelet. Az adóazonosító jelre való áttérés még előttünk van. Az adóazonosító jelről szóló hatósági igazolványokat 1996. szeptember 30-áig kell a polgárok számára megküldeni.
Az adóazonosító jel az adózással kapcsolatos nyilvántartások azonosító kódja lesz. Az állami adóhatóságon kívül más adóhatóságok, így az önkormányzat jegyzője, a vámhatóság, az illetékhivatal is használhatja, továbbá mindazon szervek és személyek, akik az állami adóhatóság számára adatszolgáltatásra kötelezettek.
A személyi azonosítót, korábbi nevén a személyazonosító jelet vagy személyi számot használják a jövőben az anyakönyvi, a népesség-nyilvántartási, a lakcím-bejelentési, a személyi igazolvány és választási eljárásban, valamint a honvédelmi igazgatásban és az ingatlan-nyilvántartásban. Feladatkörében eljárva jogosult lenne használni továbbá a bíróság, a nyomozó hatóság és a nemzetbiztonsági szolgálatok is.
Személyi azonosítójáról a polgárt hatósági igazolvánnyal kell tájékoztatni. Azok a polgárok, akik rendelkeznek a személyazonosító jelükről korábban kiadott hatósági bizonyítvánnyal, új hatósági igazolványt nem fognak kapni.
A három szakazonosító képzési szabályai eltérőek. Egyik a másikból nem képezhető és nem fejthető vissza. A szakazonosító képzésére vonatkozó eljárásokat a javaslat mellékletei tartalmazzák.
A különböző célú nyilvántartások egymással e törvényjavaslat alapján sem szakazonosítókon, sem azok nélkül nem kapcsolhatóak össze. A javaslat garanciális szabályként rögzíti, hogy azok az adatkezelők, akiket a törvény egynél több azonosító kód használatára is feljogosít, a különböző azonosító kódokat tartalmazó nyilvántartásaikat elkülönítetten kötelesek vezetni. A javaslat a taj-számot, illetőleg az adóazonosító jelet tartalmazó nyilvántartások kezelésére és a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatásokra vonatkozó részletes előírásokat nem tartalmazza, azok szabályozásáról a javaslat elfogadása után legkésőbb 1996. december 31-éig az ágazati törvényekben kell gondoskodni.
(16.20)
A javaslat kapcsolati kódot vezet be a törvényen alapuló adatátadások biztonságos, pontos és oly módon történő kielégítésére, hogy az adatátadás az átadó és az átvevő részéről egymás azonosító kódjának megismerésére, illetve a gyakran változó természetes személyazonosító adatok rendszeres átadása nélkül is megvalósulhasson.
A kapcsolati kód képzésére csak az az adatkezelő van feljogosítva, akinek a rendszeréből az adatátadás történik, azt rajta és az adatigénylőn kívül más nem ismerheti meg. Hangsúlyozni kívánom, hogy a kapcsolati kód a nyilvántartások összekapcsolását nem teszi lehetővé, csupán a törvényes adatbázisok lebonyolítását egyszerűsíti.
A javaslat a szakazonosító jelek megismerésére, továbbítására és használatára feljogosítottak körét szigorúan a célhozkötöttség elvére, valamint a már létező törvényi szabályozásokra, például az adótitokra figyelemmel határozza meg.
Végezetül a javaslat annak érdekében, hogy az új szakazonosító jelek használatára való átállás zökkenőmentesen valósulhasson meg, illetőleg a rendszerek működőképessége ne szenvedjen csorbát, tartalmazza a személyazonosító jel kezelésére, továbbítására vonatkozó átmeneti szabályokat, illetőleg a szabályozással érintett más törvényekkel való összhang megteremtése érdekében módosuló rendelkezéseket is tartalmaz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a jelen javaslat az országgyűlési határozatban foglalt szabályozási koncepciónak, valamint az Alkotmánybíróság támasztotta követelményeknek megfelel. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, vitassák meg a javaslatot, amennyiben szükségesnek tartják, tegyék meg módosító indítványaikat, végül pedig fogadják el azt.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)