Tóth Pál (MSZP)
TÓTH PÁL, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Bizottságunk február 7-én tárgyalta meg a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról szóló T/1876. számú előterjesztést, és 4 tartózkodással ezt az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartotta.Tekintettel arra, hogy a múlt évben igen alapos vita folyt ezt az előterjesztést megalapozó országgyűlési határozat körül, sokan úgy gondolták a bizottságban, hogy talán érdemi vita nélkül is lezárható és határozhatunk a dologról. De úgy gondolom, a bizottság akkor járt el helyesen, amikor elsősorban arra volt kíváncsi, hogy vannak-e különbségek a határozatban rögzített koncepció és a jelenlegi előterjesztésben fekvő szabályozás között. Erről kiderült, hogy nincsenek alapvető különbségek, mindenben megfelel a koncepciónak.
A másik, hogy az emberi jogi bizottság a dolog természetéből fakadóan megkérte az adatvédelmi ombudsman hivatalának jelen lévő képviselőjét, hogy mondja el véleményét a most már normaszöveg formájában beterjesztett szabályozásról. Az adatvédelmi biztos munkatársa kifejtette, hogy nemcsak a koncepcióval, hanem ezzel a szabályozással is egyetértenek, hangsúlyozva azonban, hogy nemcsak ez az egyetlen alkotmányos megoldás létezik; ez, ami most önök előtt fekszik, tisztelt Ház, egy a lehetségesek közül.
Az adatvédelmi biztos felhívta az emberi jogi bizottság jelen lévő tagjainak a figyelmét arra is, hogy ebben az előterjesztésben igen sok technikai mozzanat van, amire ezen a szinten tehát a politika szintjén, a parlament vagy a bizottság szintjén igen nehéz választ adni. Ezért a dolog alkotmányossága azon múlik, hogy kellő szakértői támogatással lesz-e majd megvitatva és részleteiben kidolgozva ennek a végrehajtása.
Felmerült az a kérdés is és ez egy alapkérdés , hogy tudniillik a személyi adat- és lakcímnyilvántartással a többi nyilvántartás hogyan kommunikál. Ezzel kapcsolatban az előterjesztő képviselője elmondta, hogy a különböző azonosító jelek nem kerülnek át egymáshoz, tehát kommunikáció nem történik az egyes azonosító jelek között. A törvénytervezet tartalmaz egy úgynevezett kapcsolati kódot, ez azonban nem azonos ezekkel a szakazonosító jelekkel, hanem ez tulajdonképpen egy technikai segédeszköz, amely a névadatokkal történő kommunikációt segíti elő, de csak az ágazati nyilvántartások és a személyi adat- és lakcímnyilvántartás között, és kizárólag ad hoc jelleggel.
Még egy dolgot szeretnék elmondani, tisztelt Ház, befejezésképpen, nevezetesen azt, hogy az adatvédelmi biztos említést tett arról, hogy még mielőtt ez a törvénytervezet idekerült volna, tudomása van arról, hogy kormányzati körökben különböző más elképzelések is születtek, amit az elnökünk úgy foglalt össze mármint az erről szóló elmondást , hogy végül is a parlament elé ez az alternatíva került, és amikor az emberi jogi bizottság állást foglalt, erről a törvényjavaslat formájában megszövegezett alternatíváról mondta azt, hogy általános vitára alkalmas. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)