Bernáth Varga Balázs (FKGP)
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A most napirenden lévő törvényjavaslat úgy hiszem, hogy valamennyi magyar állampolgárt érinti, tehát szükségszerű a megtárgyalása és nyilvánvalóan végkifejletként ennek elfogadása is. Szükséges ez a törvény azért is, mert törvény-előterjesztő maga is leírta az indokolásában okként, hogy az Alkotmánybíróság 1991. évi határozatában fejtette ki az erre vonatkozó álláspontját, mely szerint az egységes személyi számot alkotmányellenesnek tartja. Most a kormány egy olyan javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, amely az Alkotmánybíróság legutóbbi határozatában rögzítettek figyelembevételével három szakazonosító jel használatával osztott rendszerek kialakítására irányul.
A javaslat előreláthatóan megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyeket a tisztelt Ház az elmúlt év végén elfogadott határozatában is meghatározott. Ehhez kapcsolódik a mai törvényjavaslat, amely törvényerőre emelkedése után egy új rendszer szerinti működést hoz létre.
Szükséges kezdeményezni az alkotmánybírósági előzetes normakontrollt. Az Alkotmánybíróság előzetes véleményének megismerését azért tartom szükségesnek, mert a rendszerek kiépítésének, bevezetésének mintegy kétmilliárd forintba kerülő átalakítását csak akkor célszerű megkezdeni, ha biztonsággal tudjuk, hogy a javasolt megoldást az Alkotmánybíróság már nem fogja elvetni.
A törvényjavaslattal kapcsolatos alapvető kérdés az, hogy megfelelő garanciákat tartalmaz-e az adatvédelmi követelmények biztosítására.
Megítélésem szerint a törvény azon rendelkezései, melyek kizárják, hogy a három különböző azonosító jelen nyilvántartott adatállományok összekapcsolhatók legyenek, illetőleg biztosítja azt, hogy a népességnyilvántartás, az adat szolgáltatása csak egyirányú legyen, vagyis a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei ne ismerhessék meg azoknak a nyilvántartásoknak az adattartalmát, amelyek részére adatot szolgáltatnak, kellő adatvédelmi biztosítékot is tartalmaznak.
Szükségesnek tartom elmondani, hogy e törvény részleteiben a három szakazonosító jel képzésének a szabályait, az állampolgárokkal történő megismertetése módját, valamint a használatára feljogosított szerveket szabályozza. Azt azonban, hogy az egyes szaknyilvántartások például adó- vagy egészségbiztosítási nyilvántartások azonosítóinak a segítségével a személyazonosító adatokon kívül milyen adatokat kezelhetnek, valamint azt, hogy a különböző ágazati azonosítókat használó szervek egymásnak hogyan adhatnak át adatokat, e törvény nem szabályozza. Ezért annak érdekében, hogy az adatvédelmi szabályozás teljes körű és ezzel a rendszer zárt legyen, az egyes nyilvántartásokat szabályozó törvényeket is még ez évben módosítani kell az országgyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően.
A törvényjavaslat ugyanakkor a korábbiaknál részletesebben és egyértelműen szabályozza, hogy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás mely szerveknek és milyen célból köteles adatokat szolgáltatni. Ezért számos helyen a kormány javaslatot tesz a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítására, s az új törvénnyel történő összhangba hozatalára is.
A törvényjavaslat olyan megoldást tartalmaz, amely bár költséges és bonyolult, de lehetőséget biztosít a népességnyilvántartás meglévő értékeinek megóvására, s az alkotmányos célokból elengedhetetlenül szükséges adatáramlás biztosítására.
Amennyiben a törvény ez évben nem kerül elfogadásra, s ennek megfelelően a rendszerek nem alakulnak át, olyan helyzet állhat elő, hogy a különböző közigazgatási nyilvántartásokat egymástól függetlenül ismételten ki kell építeni, az állampolgároknak minden szervnél be kell jelenteniük adataik változását, ami a jelenleg javasolt megoldásnál lényegesen költségesebb, s a polgárok részére még több kellemetlenséggel járhat.
A személyazonosító jelre vonatkozó H/1569. számú országgyűlési határozati javaslat szakmai szempontból lényegében három kód bevezetését tartalmazza: az adózással kapcsolatos nyilvántartások azonosító jelét, mely lényegében az adóhatóság nyilvántartásaiban kötelező, de használatára jogosult az önkormányzat jegyzője is, valamint a vámhatóság, s az illetékhivatal egyaránt. Ez 10 jegyű számból áll, konstans első számot, születési adatokat és ellenőrző számokat foglal magában.
A társadalombiztosítási azonosító jel, az úgynevezett taj-szám, lényegében egészségügyi szolgáltatásra jogosító szám, amelyet a hatósági igazolvánnyal adnak ki. E számot a társadalombiztosítási szerv kezeli, valamint felhasználják a különböző egészségügyi, orvosi ellátóhálózat szervei is.
A taj-szám kilenc számjegyből áll. Az első nyolc számjegye sorozatszám, míg a kilencedik szám az ellenőrző szám.
A személyazonosító a polgárok azonosítására használandó és a személyi adat- és lakcímnyilvántartás bázisát képezi. A kód megkülönbözteti majdan az 1997. január 1-je előtt, illetve 1996. december 31. után született magyar, külföldön élő magyar állampolgárokat, valamint 14 éven aluli bevándorolt, menekültként elismert személyeket s a gondnokság alatt állókat egyaránt.
A személyazonosító 11 jegyű szám lesz, amely a születés évét, hónapját, napját, a polgár nemét és ellenőrzőszámot tartalmaz.
Tehát a javaslat célja az, hogy rendelkezzen személyazonosító jel helyébe lépő differenciáltabb azonosító módokról és rendelkezzen ezen módok és kódok használatának szabályairól.
A törvényjavaslat egyeztetésével kapcsolatos koordináció során információm szerint a javaslatot a Községi Önkormányzatok Szövetsége aggasztóan bürokratikusnak tartja, amely megnehezítheti a mindennapi közigazgatási tevékenységet.
(17.20)
Álláspontom szerint lehet, hogy van ennek bizonyos alapja. A KSH is észrevételezte a javaslatot. Azon kérését, hogy mindhárom kódot használhassa, mindenképpen javaslom megfontolás tárgyává tenni és az érdekelt tárcák, valamint a KSH között e kérdést egyeztetni.
A születési dátumra vonatkozó számjegyek keverését, úgynevezett titkosítását szükségesnek és fontosnak tartom, mert ezzel az azonosítás csorbát nem szenved. Az adatokhoz illetéktelenek számára való hozzájutást pedig véleményem szerint a titkosítás nehezíti meg. A számjegyek megkeverése megfelel a személyes adatok védelmének is. Azonban van egy másik oldala is a titkosításnak: az, hogy mennyire kell valamely számot személyre vonatkozóan titkosítani és a titkosítást milyen mértékben támogatni. Tudniillik ezt a jog- és vagyonbiztonság, a személyiségi jog összehangolásával kell tenni.
Egyébként úgy ítélem meg, hogy majd a gyakorlat fogja igazolni, valóban sikerült-e a törvénytervezetbe egy nagyon jó azonosító jelrendszert beállítani. Ezért a Független Kisgazdapárt részéről szükségesnek tartjuk az előterjesztést és támogatjuk azt. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)