Homoki János (FKGP)
DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A TV Ablak című műsorában október 6-án a Vám- és Pénzügyőrség képviselője az alábbi tájékoztatást adta idézem -: "Folyamatosan nagy mennyiségű csempészárukat foglal le és koboz el a Vám- és Pénzügyőrség. Ezeket a hatályos jogszabályok alapján szakszerűen, jelentős költségráfordítással megsemmisítik. A csempészáruk között vannak különféle cigaretták, kávék, tömény alkoholos italok, ritkábban más áruk. Ezek szinte teljes egészében kifogástalan minőségű, fogyasztásra alkalmas késztermékek. Az idevonatkozó hatályos jogszabály a csempészáru megsemmisítését írja elő." Eddig az idézet.A 13/1995. (VII. 12.) PM rendelet a jövedéki szabályozásról szóló törvény alapján a jövedéki ellenőrzés alól elvont termékek tekintetében úgy rendelkezik, hogy a megsemmisítést úgy kell végezni, hogy a termék eredeti céljára felhasználható ne lehessen. Az eljárás azon termékekre vonatkozik, amelyeket hamis zárjeggyel, illetőleg zárjegy nélkül kívántak belföldön forgalomba hozni. A csempészáruk tekintetében túlnyomórészt ez utóbbi eset kerülhet szóba.
A rendelet 5. §-a úgy rendelkezik, hogy az elkobzott termékek megsemmisítését az elkobzott termék exportálásával is lehet teljesíteni. Ez a rendelkezés sem ad megoldást, mivel a lefoglalt termékek mintegy 90 százaléka zárjegy nélküli vagy hamis zárjeggyel ellátott, így külföldre sem értékesíthető. A jogalkotók a jogszabályok életbe léptetésekor nem gondoltak arra, hogy a mai nagyságrendben kell elkobozni és megsemmisíteni csempészárukat.
A tájékoztatás szerint naponta több millió forint értékű terméket koboznak el és semmisítenek meg. Megközelítőleg azonos értékben jelentkeznek csempészáruk kávéból és alkoholos italokból is. Óvatos becslések szerint az egy év alatt lefoglalt és megsemmisített csempészáruk értéke minimálisan 5 milliárd forint, továbbá jelentős a szállítási és raktározási költség is.
Az ország jelenlegi válságos gazdasági helyzetében az elkobzott áruk megsemmisítése nem indokolt. Módot kellene találni arra, hogy ezeket az árukat az állam akár belföldön, akár külföldön értékesíthesse. A hasznosítás módja lehetne többek között közvetlen belföldi értékesítés készáruként, külön jelzéssel ellátva, külföldi értékesítés változatlan vagy szükség szerint új csomagolásban, belföldi értékesítés nyersanyagként való felhasználással stb.
Kérdezem államtitkár úrtól, miután évente több milliárd forint költségvetési bevételtől esik el az állam, szándékában áll-e a tárcának a kérdés újbóli szabályozása. A megfelelő jogi szabályozás kidolgozásáig célszerűnek tartja-e, hogy az elkobzott áruk megsemmisítését leállítsák, azokat az új szabályozásig raktározzák? Várom államtitkár úr válaszát. (Taps a kisgazdapárti padsorokban.)