Sepsey Tamás (MDF)

1996. február 19.

DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Egy mondat erejéig szeretnék eltérni a tárgytól. Köszönöm a Háznak, hogy nem fogadta el az agrobankos interpellációra adott választ, és lehetőséget teremtett arra, hogy fény derüljön a visszaélésekre. Tisztelt Miniszter Úr! A régebbi honvédelmi törvényünk azt tartalmazta, hogy minden állampolgár szent kötelessége a haza védelme. Ennek alapján az állam elvárta az állampolgáraitól, hogy hadba vonuljanak és ott életüket vagy egészségüket adják a hazáért. Értelemszerűen ennek a kötelezettségnek a másik oldala volt az, amit együttes szóval hadigondozásként lehetne megfogalmazni; vagyis az állam vállalta, hogy a háborúban elesett hősök hozzátartozóiról gondoskodik, s úgyszintén vállalta, hogy a megrokkantakról életük végéig gondoskodni fog.

1994 tavaszán a korábbi Országgyűlés megalkotta a hadigondozásról szóló törvényt, és ezzel egy sok évtizedes mulasztást pótolt. Már a törvény megalkotásakor is köztudott volt, hogy a törvény bizonyos fogyatékosságokban szenved. A tisztelt miniszter úr és az államtitkár úr is többször ígéretet tett arra, hogy a törvény alkalmazása során felmerült fogyatékosságokra a kormány fogékonyan fog reagálni, és a Ház elé fog kerülni a hadigondozás módosításáról szóló törvényjavaslat. Ez a mai napig nem történt meg.

Ezért kérdezem miniszter urat figyelemmel arra, hogy az érintettek nagyon idős korúak, nagyon rossz egészségi állapotúak és nem tudnak már sokat várni , mikor kívánja a kormány beterjeszteni ezt a néhány ezer vagy tízezer embert érintő módosítási javaslatát.

Előre is köszönöm szépen a válaszát. (Taps a jobb oldalon.)