Balsai István (MDF)
DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Amikor a törvényjavaslat általános vitájának első napján csak szűk 15 perc állt rendelkezésünkre a legfontosabb gondolataink kifejtésére, nem tudtam a törvényjavaslat kapcsán kifejteni azokat a nézeteinket, amelyek a törvényjavaslat jó megoldásaihoz kapcsolódtak.Engedjék meg, hogy egy meglepő dicsérettel kezdjem a javaslat kapcsán ezt a felszólalást, mégpedig a törvényjavaslat kevésbé fontos részéhez legalábbis a kormány szerint kevésbé fontos részéhez kapcsolódóan, amikor az átvilágító bizottság jogállását illetően szakított azzal az elképzeléssel, amely olyan sok vitát váltott ki az átvilágító bírák státuszát illetően, és azt az új megoldást célozza a javaslat, hogy a bizottságot nem a kormány szerveként kívánja a jövőben működtetni, hanem az Országgyűlés alárendeltségébe helyezi. Ezzel általánosságban egyet lehet érteni és szeretném ezt támogatni, ugyanakkor a részleteiben ezt a megoldást így, ebben a formában nem tudnánk elfogadni.
A javaslat szerint ugyanis a bizottságot az Országgyűlés intézményeként kívánja a törvényhozás elfogadására ajánlani az előterjesztő, de nem az Országgyűlés elnökének, hanem az Országgyűlés főtitkárának kívánja alárendelni. Úgy gondolom, ez ellenkezik minden olyan intézménnyel, amely az Országgyűlés által megválasztott és ezek szerint igen magas közjogi legitimációt jelentő pozíciókba kerülő személyeket általában körülveszi, úgyhogy a mi véleményünk szerint ezt a megoldást támogatva tovább szeretnénk fejleszteni, és nem az Országgyűlés főtitkárának, hanem az Országgyűlés elnökének szeretnénk azt a jogot biztosítva látni, amely az átvilágító bizottság tagjainak a munkáltatói jog gyakorlásával és általában a státuszával függene össze.
Ugyanakkor, amikor ezt üdvözöljük, nagyon furcsának és a törvény ezen rendelkezésével teljesen ellentétesnek találjuk azt a megoldást, amely a történeti hivatal elhelyezését jelentené az új javaslatban, hiszen amint erre már a korábbi felszólalásomban tudtam utalni, nagyon szerencsétlen az a megoldás, amely teljesen kormányfüggő állapotot jelentene a történeti hivatal vezetőjének és helyettesének kinevezését és elsősorban a munkáltatói jogok gyakorlását illetően, hiszen a miniszterelnök belátásra bízza nemcsak a kinevezést, illetőleg ennek az előterjesztését, hanem a nem megfelelő munkavégzés esetén történő elmozdítási lehetőséget is.
Az a véleményünk, hogy a következetes megoldás csak az lehet, ha az információs önrendelkezési jog szempontjából lényeges és új intézmény vezető tisztségviselőit hasonlóan az átvilágítást végző bizottság tagjaihoz , a pozícióba kerülésüket illetően az Országgyűlés illetékes bizottságának meghallgatását követően az Országgyűlés választaná meg ezekbe a pozíciókba.
(21.00)
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat vitáját követően elég jelentős sajtóvisszhangot kapott a kormányon belüli nézeteltérés, ami az előterjesztői expozét követően, abból is kiérezhetően a két kormánypárt között létezik, és úgy tűnik, hogy még nem került nyugvópontra. Annál is inkább ezt kell mondanom, hiszen a mai általános vita nem kerül lezárásra és úgy tűnik, hogy ennek az egyedüli oka az lehet, hogy a kormányon belüli ellentét a koalíciós pártok nézeteit nem közelítette.
Úgy gondoljuk, nem használ a törvény mielőbbi meghozásának ez a függő, politikailag nem rendezett állapot és egyre erősebb az a meggyőződésünk igazolhatóan alátámasztani látszik azt a véleményemet, amelyet kifejtettem , hogy valójában nem áll szándékában a kormánynak a minél gyorsabb és megnyugtatóbb rendezés ebben a körben.
Arra gondolok, tisztelt Országgyűlés, hogy a legfontosabb kérdések körében sincs egyetértés az előterjesztő miniszter és az őt támogató párt, valamint a nagyobbik kormányzó párt között.
A törvény eredeti formájában kétségtelenül csak a III/III-as titkosszolgálatokat jelentő tisztségviselők, illetőleg hálózati személyek körében tette volna lehetővé az oda tartozó személyek szempontjából az átvilágítást, illetőleg csak ezeknek a hálózati személyeknek a munkáját illetően tenné lehetővé az információs önrendelkezési jog megvalósulását.
Mi abban vagyunk érdekeltek és itt szeretném némi önkritikával is az 1994-ben megalkotott törvény kapcsán kijelenteni , hogy jobb törvényt lehet alkotni. Ezért mi támogatni szeretnénk azt az egyre erősebben érzékelhető nézetet akár módosító indítvánnyal is , amely arra irányulna, hogy nemcsak a III/III-as, hanem a III/I-es, a III/II-es, a III/IV-es és az önálló osztályként működő egyéb titkosszolgálati szervezetekhez tartozók körét is egyrészt az átvilágítással érintett személyek szempontjából megvizsgálná, másrészt pedig az információs önrendelkezési jog megvalósulása szempontjából lehetővé tenné ezeknek az aktáknak a történeti hivatalhoz kerülése után az abban való tájékozódást azoknak, akik érintettek, illetőleg ezeknek az őrzését, a továbbiakban nemcsak a történettudományok, hanem általában az egész elmúlt rendszer nem jogállami működésének egyik nagyon jelentős részét képező anyag átadással történő átkerülését a történeti hivatalhoz.
Én úgy gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy a törvényjavaslat mielőbbi elfogadása nemcsak a kormánypártok érdeke, ebben mi is érdekeltek vagyunk. Nagyon kíváncsiak várjuk azt, hogy mikor tudunk valóban az Alkotmánybíróság elvárásainak megfelelően pontot tenni legalábbis itt, ebben a Házban a törvény megalkotására. Arra kérem tisztelt koránypárti képviselőtársaimat, azokat, akik jelen vannak, s azokat is, akik most nem kísérik ezt a vitát figyelemmel, hogy ne fogadják meg a sajtóban napvilágot látott nem éppen parlamentáris nyilatkoza-tok alapján azt a felhívást, amely arra irányult, hogy a javaslatot csak az előterjesztett formájában kívánja a nagyobbik párt megszavazni.
Remélem, hogy ezt a kissé szokatlan felhívást a koránypárti képviselők nem fogják követni.
Úgy gondolom, hogy a továbbiakban a jövő héten remélhetőleg lezáruló általános vita után kezdődő részletes vitában valóban valamilyen konszenzus felé törekvő módosító indítványokkal mi magunk is hozzá tudunk ehhez járulni. Köszönöm szépen a figyelmüket.