Gyimóthy Géza (FKGP)
GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Jogosnak ítéljük ezt a Csépe Béla frakcióvezető-helyettes úr által felvetett témát, az elszegényedés problémáját, hiszen a társadalom azt várná a parlamenttől, a kormánytól minden szervtől, amely segíteni tudna ebben , hogy ez az elszegényedési folyamat megálljon, meginduljon a kibontakozás, és ma a XX. század végének megfelelő emberi körülményeket, lakáskörülményeket, élelmezési körülményeket biztosítson a társadalom a polgárainak.Először polgároknak kellene lenni természetesen ahhoz, hogy az emberek követelni is tudják a jogos jogaikat. Úgy érezzük, az emberek nem tudják, hogy a XX. század végén, egy civilizált társadalomban mik a jogaik. Mire gondolok?
A probléma azért veszélyes, mert kirívó ellentétek vannak a túl gazdagok és a túl szegények között, a középosztály megindult az elszegényedés felé. Ennek a problémája a következő:
1988-ban a VI. számú törvény amely a gazdasági társaságokról rendelkezik tette lehetővé, hogy a volt állampárti vezetők külföldi cinkosaikkal a magyar állami vagyont átalakítsák saját célokra, privatizálják. A privatizáció legtöbbször rablóprivatizációba csapott át, a középosztály lecsúszott, szegényedett, a gazdagok, a korábbi állampárti párthatáskör-lista alapján kedvezményezettek pedig nagyon meggazdagodtak.
Tehát a fő probléma az, hogy ezen kellene változtatni. Ma már nagyon nehéz, hat-hét év után, piacgazdasági körülmények között megnézni, hogy mi volt a kiindulási alap, de minden felelős szervnek az lenne a kötelessége véleményünk szerint, hogy megfelelő esélyegyenlőséget biztosítson a szegényeknek is ahhoz, hogy ők maguk is megindulhassanak a felemelkedés útján. Addig sajnos, nemcsak egy Bokrost fog elhasználni a tisztelt kormányzat, hanem több Bokrost, és mindig rosszabbak fognak jönni véleményünk szerint, mert ezt az elszegényedési folyamatot ezzel a gazdaságpolitikával nem lehet megállítani. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)