Puha Sándor (SZDSZ)
DR. PUHA SÁNDOR, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A múlt héten szerdán, 14-én tárgyalta bizottságunk a benyújtott törvénytervezetet, és a vita során általános vitára egyhangúlag alkalmasnak találta. Államtitkár úr szólt arról, hogy mely kérdéseket miért és hogyan kíván a törvény szabályozni. Én azért, mivel az általános vita során a bizottságban ezek a kérdések jórészt felmerültek, és tárgyaltuk őket, egy-egy gondolat erejéig visszatérnék rájuk.
Először: miért van szükség e törvény megalkotására, melyek azok a megváltozott viszonyok, jogi, politikai, gazdasági viszonyok, ami miatt meg kellett alkotni ezt a törvényt, mely kérdéseket kíván elsősorban szabályozni, mely kérdések azok, amelyeket más törvényben, például a szolgálati törvényben szabályoznak a tűzoltósággal kapcsolatban.
Források megteremtéséről, új források bevonásáról van szó a törvényben. Részletesen megtárgyaltuk a bizottsági vita során ezeket a kérdéseket is, és egy csomó olyan rendelet, alacsonyabb szintű jogszabály megfogalmazódott a törvényjavaslatban, amelyeket szintén megtárgyaltunk és amelyekkel kapcsolatban elhangzottak vélemények a bizottsági vita során.
Én a törvénytervezet szerkezete alapján szeretnék végigmenni, és a bizottsági vita során ott elhangzottakat a törvényszerkezet alapján mondanám el.
Az 1544. számú törvényjavaslat a tűzoltóságról, a tűz elleni védekezésről és a műszaki mentésről jogi előzményei:
Jelenleg egy 1973-as törvényerejű rendelet szabályozza ezt a kérdést. Ezt a törvény magasabb szintre emelve szabályozza, mindenképpen szükség volt erre a lépésre is.
Mindenképpen követnünk kellett azt, hogy a '90-es önkormányzati és a '91-es hatásköri törvény az önkormányzatok kötelező feladatává tette a tűz elleni védekezést. A törvény ezzel a kérdéssel is részletesen foglalkozik, a törvény megalkotása ebből a szempontból is igen fontos volt.
A gazdasági viszonyok megváltozása, a korábbi vállalati tűzoltóságok megszűnése, leépülése szükségessé tette a vállalati tűzoltóságok helyett most létesítményi tűzoltóságnak nevezett tűzoltóságok kodifikálását, bevonását a törvénybe, bizonyos fajta kötelezést itt a gazdálkodószervezetek részére, hogy kénytelenek legyenek vállalati, létesítményi tűzoltóságokat megalkotni, létrehozni. Ennyit a jogi előzményekről.
Még annyit, hogy 1995. I. félévében a XLIX. törvényben a tűzvédelemmel kapcsolatos kérdések szabályozva lettek, azonban ezek nem tértek ki mindenre, ezeket mindenképpen ki kellett egészíteni, újra kellett szabályozni ebben a törvényben.
A feladatok és hatáskörök telepítésének újragondolása, pontosítása, a szervezetnek az önkormányzatisághoz igazodó felépítése, a források meghatározása, amit már említettem, és közülük újak megteremtése, ezek felhasználásának a szabályozása van ebben a törvényben.
Végül "a vagyon követi a feladatot" elv érvényesítése az alkotmány és a törvények adta keretek között, amennyire ez erre lehetőséget adott.
A bizottsági viták során a hozzászólók a szabályozás elveit helyesnek, technikáját megfelelőnek tartották, megfogalmazták azonban kérdéseiket, és már ebben a szakaszban jelezték, hol kívánják jobbító szándékú javaslataikkal a törvénytervezetet javítani.
Kérdésként merül fel rögtön a hatály kiterjesztése szempontjából: az IFOR-erők jogállása megfelelően szabályozott-e tűzvédelmi szempontból. Itt azonnal környezetvédelmi szempontokra is gondolok. Megnyugtattak minket, hogy ez megfelelően szabályozva van nemzetközi szerződésekben. A NATO-nak erre vonatkozóan mintegy negyvenéves szabályozása van érvényben, ezt vettük át, ezt alkalmazzuk az ország területén is.
(12.00)
Felvetődött, hogy bár a törvény nem tiltja, de nem kellene-e megfogalmazni a törvényben az úgynevezett összevont ügyeletek létesítését a tűz- és káresetek jelzésének fogadására, ami több nyugati országban is működik: Hollandia, Franciaország, Németország vagy Anglia példáját említhetném meg.
A vita során felmerült, de igény mutatkozott rá a tervezet társadalmi vitája során is, hogy a hatás- és feladatkörök létesítését pontosabban és részletesebben kellene megfogalmazni. Itt ugyanis a korábbi gyakorlattal szemben jelentős eltérések vannak a tervezetben.
A hatósági jogköröket a település jegyzőjéhez telepíti, ahol szakhatóságként, esetekként szakértőként a tűzoltóság jár el, bár néhány esetben, például bírságok kiszabásánál a jegyző a szakhatóság is.
Másodfoknak a közigazgatási hivatalt nevezi meg a tervezet, nem jelöli meg azonban, hogy itt a hivatásos megyei tűzoltóság-e a szakhatóság.
A tulajdon kérdését már említettem. Nevezetesen, mennyire tudja a "tulajdon kövesse a feladatot" szakmai szempontokból kívánatos elvét követni a tervezet. Itt azonban alkotmányos és más törvényességi szempontok csak szűk keretek között teszik lehetővé ennek érvényesítését. Az alkotmányozás folyamatában érdemes lenne nemcsak a tűzoltóságok miatt áttekinteni ezt a kérdést.
Felvetődött, hogy a tervezett tűzvédelmi felelősségbiztosítás helyett nem lenne-e jobb megoldás és nem nyújtana-e biztosabb forrásokat valamilyen más konstrukció, például az összes biztosítások vagy a vagyoni jellegű biztosítások egy meghatározott részének tűzvédelmi célokra fejlesztés való felhasználása.
Végül felmerül, hogy a kormány és a miniszterek számos, a törvényhez kapcsolódó rendelet megalkotására kapnak felhatalmazást. Ezek közül többet a törvénnyel egy időben lenne szükséges hatályba léptetni. Elsősorban azokról van szó, amelyek szabályozási területén a törvény alapvető vagy jelentős változásokat fogalmaz meg a korábbiakhoz képest. Ilyenek a hatáskörökkel kapcsolatosak, itt az országos tűzvédelmi szabályzatot vagy a tűzvédelmi igazságügyi tevékenységgel kapcsolatos rendeletet említeném meg, az új szervezeti felépítéssel kapcsolatosak, a riasztási és segélynyújtási tervben szabályozott működési területek, létesítményi tűzoltóságra vonatkozó szabályozás, a finanszírozás kérdéseivel kapcsolatos kérdések, ilyen a tűzvédelmi felelősségbiztosítás, a tűzvédelmi bírság vagy a működési területen kívüli igénybevételek költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályok.
De elképzelhető, hogy más területen, így az oktatásra vagy a gazdálkodásra, a vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendeletek között is van ilyen miniszteri rendelet, amit érdemes lenne megfogalmazni, hogy a törvénnyel azonos időben, vagyis a törvény kihirdetését követő 90 napon belül lépjenek hatályba, ahogy a törvény is a tervezet szerint a 90 nappal a kihirdetés után hatályosul.
Mivel elég hosszan elidőztem a törvénnyel kapcsolatos kérdéseinknél, még egyszer el szeretném mondani, hogy a tervezetet a bizottság általános vitára egyhangúlag alkalmasnak találta. Így szavaztak az ellenzéki és a kormánypárti képviselők is. Ezt hangsúlyozva szeretném ismételten a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani a törvény tervezetét bizottságunk nevében. Köszönöm. (Szórványos taps a bal oldalon.)