Bernáth Varga Balázs (FKGP)

1996. február 19.

DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Igen fontos törvényjavaslat van most a parlament előtt. Annál is inkább, mert ennek a törvényjavaslatnak a szükségszerűségét úgy hiszem, senki sem vitatja. Annak, hogy a tűzoltósággal, a tűzrendészettel kapcsolatos műszaki feltételek így megteremtődtek, bizonyos fokú elő- és kortörténete is van.Tehát úgy kezdeném el, hogy végül is a tűz mellől kellene elindulni, hisz' a tűz az emberi fejlődés egyik legfontosabb tényezője lett az elmúlt évezredek során. Nem vitatható, hogy maga a tűz léte régebbi időkre vezethető vissza, mint az emberiség története.

(12.20)

A különböző népek körében a tüzet igen nagy kultúra övezte. A tűzrendészet úgynevezett első nyomai az ókori kelet államaiban már megtalálhatók, fellelhetők. A legcivilizáltabb államokban tudatosan védekeztek a tűz pusztító hatásai ellen. Egyiptomban már négy évezreddel ezelőtt előírták oltóvedrek készenlétben tartását, a lakóházak udvaraiban pedig oltóvízzel teli medencéket létesítettek. A hatósági tűzrendészet legkorábbi nyomai Japánban és Kínában nyilvánultak meg. Már ekkor tűzrendőri és tűzoltó intézményeket létesítettek. A megelőzést szolgáló szabályok megszegőit súlyosan megbüntették, olykor drákói szigorral. Én úgy ítélem meg, hogy Magyarországon az idevonatkozó törvényeink kevésbé hasonlítanak a korábbi, évezredek előtti törvényekhez. Túl enyhék a felelősségrevonási részek, az esetleges szándékos tűzgyújtás esetén az anyagi hátrányt is figyelembe véve szinte elenyészőek.

A középkor második felében megjelentek a tűzoltási szabályrendeletek a tetőtűz, röptűz leküzdésére. Ezalatt Magyarországon ez nem alakulhatott ki, hiszen Magyarország élethalálharcot vívott a törökök ittlétének időszakában, ugyanakkor Európában kialakulnak az önkéntes és hivatásos tűzoltóság előfutárai, az ipari forradalom pedig mindinkább meggyorsította ennek a szervezetnek a létrejöttét és szabályozását.

A korszak megkívánta és igényelte szakszerűen begyakorolt lehetőleg főfoglalkozású hivatásos alakulatok megszervezését. Szükséges volt, hogy a nagyobb hatásfokú, oltóképességű és bonyolultságú tűzoltógépek értő kezekben legyenek. A modernebb technika korára az önkéntes, hivatásos és a gyári vagy magán tűzoltóosztagok voltak jellemzőek.

1870. december 5-én Magyarországon is megalakult a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, és egyre szélesebb rétegeket átfogó tűzoltó szervezetek mind sürgetőbben követelték a tűzvédelmi törvény megalkotását. Az első hazai tűzvédelmi törvényben 1936-ban született meg a X. törvénycikkely, ami lényegében rendezte a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Az első, valamennyi területet átfogó tűzvédelmi kódex mint ahogy erre államtitkár úr is utalt 1956-ban a 13. számú törvényerejű rendelettel vált szabályozottá. Ezt követően a tűzrendészet még fokozottabb társadalmasítását szorgalmazták a szabályozások.

1972 és '74 között ugyancsak további rendelkezések vonatkoztak az állami tűzoltóság területi szerveire. Ezek a rendelkezések, jóllehet módosításokkal, de ma is érvényesek a tűzvédelemre és a tűzoltóságra egyaránt. Kétségtelen, hogy mint minden új bevezetése a tűzoltóságot és a tűzvédelmet érintő jogszabályi változások sem zökkenőmentesek. Ám most egy jól átgondolt, minden alapvető kérdésre kiterjedő tűzvédelmi törvényt várnak a parlamenttől a több mint egy évtizedes készülődés és várakozás után. Vajon ez a törvényjavaslat megfelel-e a várakozásnak, alkalmas lesz-e egy tartósabb rendezésre? A kérdésfeltevés nem könnyű és nem egyszerű. A múlt és a jelen csap össze ebben a törvényjavaslatban: a megszokott, toldozgatott-foldozgatott régi helyenként dacol az új szelekkel, a jobbító, korszerű szándékkal.

Eleddig megannyiszor képes volt megújulni a tűz elleni védekezés, alkalmazkodni a kor, a környezet igényeihez, illetve szükségleteihez. Ezt napjainkban is meg kell tenni.

A törvényjavaslat hogyan ad erre lehetőséget? Mindenekelőtt a tűzvédelemről, tűzoltóságról, a polgári védelemről, valamint a katasztrófavédelemről álláspontom szerint jobb lett volna együttesen tárgyalni, dönteni, hiszen a tűzeset, a földrengés, egyéb katasztrófa általában együtt szokott megjelenni. Sem a természet, sem a technológia nem képes abszolút biztonságot nyújtani számunkra, de a ráfordítások azt széles hatások között befolyásolhatják.

Vajon meddig lehet és meddig kell növelni a védelem fokát? vetődik fel a kérdés. Egy elviselhető és elfogadható szinten kell a tűz hatásait stabilizálni, amely szint műszaki, jogi, szociálpolitikai tényezők bonyolult kölcsönhatása. Következésképpen a passzív azaz tűzrendszabályok harmonizált egyensúlya adja a tüzek kézben tarthatóságának avagy megelőzésének megoldását.

A tűzvédelmet mint egységes rendszert gyakran azonosítjuk a tűzoltósággal tévesen. A tűzoltóságtól elvárják, hogy mindig időben érkezzen a helyszínre, gyorsan és hatékonyan számolja fel az eseményt. Ennek azonban számos esetben nem tud megfelelni, gyenge láncszem, amely az állami tűzoltóság centrális felépítéséből fakad. Feloldást egy más szervezeti struktúra hozhat, ahol a tenni akarók megfelelő szerepet, feladatot, hatáskört kapnak egyenértékű felelősség mellett. Tovább kell erősíteni a tűzoltóság önkormányzati jellegét, de fenn kell tartani az állami felügyelet rendszerét, valamint a nem osztható feladatokat, például az oktatási és műszaki fejlesztés, kutatás tekintetében.

A törvényjavaslat csak érintőlegesen foglalkozik a tűzoltóképzéssel. Egy mindenre kiterjedő átfogó törvénynek ezt a témát is szabályozni kellene. A hivatásos állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság tagja, az önkéntes és vállalati tűzoltóság parancsnoki és kiképző állománya, a tűzvédelmi munkaköröket betöltők szakmai képzéséről és továbbképzéséről eddig a BM Tűz- és Polgári Védelem Intézete gondoskodott. Szakmai képzése és felügyelete is ide tartozik, ami szükségszerű, azonban a törvényben erre való utalást nem találtunk.

A gazdasági átalakulás, az állami gazdálkodószervek egységes szétesése, privatizációja szinte szétzilálta a hazánkban működő tűzvédelmi szervezeteket. Megjelentek a tűzvédelmi vállalkozások, biztonságtechnikai szolgáltatást nyújtó gazdálkodószervezetek, amelyek több irányú szakmai felkészültséggel rendelkeznek. Képzett szakembereket vonnak el a hivatásos tűzoltóság állományából.

Néhány gondolatot az erdők védelmével kapcsolatosan is szabadjon elmondanom. A Magyar Országgyűlés már 1791-ben meghozta az első erdővédelmi törvényt, az LVII. törvénycikket, az erdők pusztításának megakadályozásáról. Ezt a későbbiek során a magyar törvények mindig megújították, lényegében már akkor is a tűzoltási és riasztási kötelezettséget megállapítva. A fél évtized alatt Magyarországon a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változások, a privatizáció hatására a nagy állami erdők is széttagolódtak. Az állami erdők kezelése az utóbbi időben nyilvánvalóan hátrányos volt, az ösvények tisztítása, az aljnövényzet karbantartása elmaradt mindezek pedig a tűzveszélyt növelték az erdőben.

Sajnos az emberi felelősségtudat nem mindig tudja megfelelően követni a gazdasági változásokat: igen sok erdőtűz keletkezik emberi hanyagságból vagy netán gyújtogatás miatt. Utaltam már rá, hogy sajnos ezt a felelősségre vonás ilyen mértékben nem követi. Az elmúlt időszakban az erdőtüzek statisztikáját vizsgálva igen nagy káresemények következtek be, különösen a Kiskunsági Nemzeti Parkban, a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Lényegében a hazai erdőtüzek utólagos vizsgálatai alapján megállapítható, hogy sem a tűzoltóság, sem az erdőgazdaságok nem megfelelő erdőtűz-oltási tapasztalatokkal és felszerelésekkel.