Kiss József (MSZP)
DR. KISS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Negyedik alkalommal kerül napirendünkre a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, s ami miatt szólok, az egy módosító indítványcsomag, amellyel kapcsolatban jogosan vethetik föl képviselőtársaim, hogy ez egy olyan módosító csomag, amelyik a korábban benyújtott, múlt év novemberében beterjesztett törvényjavaslatot gyakorlatilag teljes terjedelmében, mellékleteivel együtt nagyjából megváltoztatja.Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor Matyi László szabaddemokrata képviselőtársammal együtt aláírtuk ezt a módosító csomagot, azt hiszem, egyetlen országgyűlési képviselőben sem keltettük azt a gyanút, hogy ez kettőnk önálló képviselői indítványa. Ez önálló képviselői indítvány formájában természetesen kormányjavaslat a társadalombiztosítási költségvetés módosítására.
Az, hogy ez a helyzet ilyenné alakult és hogy csak önálló képviselői indítvány formájában lehet a kormánynak módosító indítványokat tenni a társadalombiztosítási költségvetéshez, már azt hiszem, alaposan kivitatott ebben a Házban, hiszen azt hiszem, minden lehetséges módját kitaláltuk már vagy végigjátszotta már a Ház, mióta a társadalombiztosítási alapok önkormányzata létezik.
Ez a módosító indítvány, ha hinnénk a számmisztikában, akkor azt mondanám, hogyha babonás lennék, hogy nem véletlenül kapta a 13-as mellékszámot, mert nem éppen egy szerencsés indítvány, hiszen számos hibája van, és ezekért a hibákért én kénytelen vagyok az önök elnézését kérni és jóindulatukba ajánlani a költségvetési tervezetet.
Az egyik ilyen hiba az, hogy nem sikerült nekem sem ráakadni arra a szögletes zárójel kezdete jelre, ami valószínűleg valahol valamelyik iratkapocs alatt maradt és ezért lemaradt a fénymásolatokról, amelyik jól jelezné, hogy az eredeti törvényjavaslat mellékletei, a táblázatok honnantól kezdve számítandók kivételnek, tehát a törvényjavaslatból kivételnek. A vége az megvan.
Ugyanígy nem tudom, hogy mi az oka annak, hogy az egész javaslatból az utolsó oldal kiesett és az egésznek a végére került, egy ugyancsak elavult működési költségvetés 6. számú mellékletként a régi törvény melléklete volt, miközben tartalmazza 4. számú mellékletként a gyógyító-megelőző ellátás mellékletét maga a benyújtott javaslat.
Kérem megértésüket, és ígéretet teszünk arra, hogyha már a mi nevünkkel szerepelt ez az indítvány, akkor az egyszerűség kedvéért, mert épp elég bonyolult lesz ehhez még módosító, kapcsolódó módosító indítványokat fűzni, a hibajavítást megpróbáljuk egy olyan indítvánnyal elérni, amelyik lehetővé teszi, hogy az ajánlásban, már az egységes szerkezetű ajánlásban ezek a zavaró hibák ne legyenek.
Most ezek után rá kéne térnem arra, mert kiderült, hogyha valaki aláír egy ilyen indítványt, azzal esetleg olyan feladat is jár, hogy akkor indokolja is, hogy miben változik ez a csomag, miben változtatja meg ez a csomag az eredeti javaslatot. (Közbeszólás a jobb oldalon: Alig valamivel. Derültség.) Alig valamivel. Az 1995 novemberében beterjesztett, a társadalombiztosítási önkormányzatok által jóváhagyott '96. évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő előirányzatok módosítása az alábbi okok miatt volt szükséges.
Meg kellett teremteni az összhangot az időközben megalkotott, illetve módosított azon törvényi rendelkezésekkel, amelyek közvetlenül is érintették, illetve kihatottak a társadalombiztosítás egyes kiadási és bevételi előirányzataira.
Az 1996. évi költségvetésről szóló '95. évi CXXI. törvény a társadalombiztosítási alapok számára az önkormányzatok javaslatához képest 26,1 milliárd forinttal kevesebb költségvetési térítést tartalmaz. Ennek megfelelően a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi előirányzataiból 11,3 milliárd forintot törölni kellett, az Egészségbiztosítási Alapban pedig a 26,8 milliárd forint bevételi előirányzatot 12 milliárd forintra kellett csökkenteni.
Az 1975. évi II. törvény decemberben elfogadott módosítása nem tartalmazta az egyéni járulékfizetés felső plafonjának emelését, amivel a társadalombiztosítási önkormányzatok költségvetésük benyújtásakor számoltak. Emiatt a Nyugdíjbiztosítási Alapnál 4 milliárd forinttal kevesebb járulékbevételt kellett előirányozni.
Az 1975. évi II. törvény 103. §-ának új (3) bekezdése értelmében a munkáltató köteles a táppénz egyharmadát megtéríteni, ezt a döntést is később hoztuk meg, nem számolhatott vele a társadalombiztosítás. Ezzel az Egészségbiztosítási Alap új bevételi jogcímen 12 milliárd forinthoz jutott, ezt bevételként kellett a tervben szerepeltetni.
A munka törvénykönyv módosításával január 1-jétől 15 napra változott a betegszabadság időtartama. Ezzel a táppénz-előirányzat 5,2 milliárd forinttal kevesebb lett, s a betegszabadság után fizetendő járulékbevétel 2,7 milliárd forinttal lett több.
Az Alkotmánybíróság határozattal semmisítette meg a tiszteletdíjak utáni járulékfizetési kötelezettséget. Ennek a hatása a járulékbevételek előirányzatát 10 milliárd forinttal csökkenti, tehát ezt sem lehetett járulékként számításba venni.
Ha ezeket összeadják remélem, hogy én nem tévedtem a felolvasáskor , akkor a fenti törvényi rendelkezések az önkormányzatok által benyújtott törvényjavaslatnak plusz 108 millió forintos költségvetési egyenlegét mínusz 20,2 milliárd forint hiányra változtatják. Tehát ez az a kiindulási alap, amit, ha jól számoltunk, és ha nem hagyott ki belőle a kormány se semmit, akkor a benyújtás és a jelen nap közötti törvénymódosítások hatásaiként számításba kellett venni.
A múlt év novemberében benyújtott törvényjavaslat a bázisul szolgáló 1995. évi bevételi előirányzatok várható teljesülését túlságosan optimistán ítélte meg. A már ismert előzetes tényadatok alapján egyértelmű, hogy a járulékalap növekedése lényegesen elmaradt a bruttó keresetkiáramlás mértékétől, ez mintegy 30 milliárd forint kiesést okozott a bevételi oldalon.
Az önkormányzatok beterjesztett törvényjavaslatában a nyugdíjak 1995. évi tényleges nettó átlagkereset növekedésének megfelelő emelésére 15 százalékos mértéket vettek számításba.
(16.30)
A nettó átlagkereset-növekedés mértéke a tavaly novemberben feltételezett 15 százalékkal szemben a már ismert, de még nem teljes körű KSH-tényadatok alapján nem fogja meghaladni a 14 százalékot, ennek megfelelően 5 milliárd forinttal kevesebb kiadási előirányzat elegendő lehet a nyugdíjemelésre az 1975. évi II. törvényben megfogalmazott kötelezettség teljesítéséhez.
Itt engedjenek meg egy megjegyzést. Amennyiben májusban ez a szám mégis meghaladja a 14 százalékot, akkor természetesen a törvényben meghatározott módon azt a százalékot kell biztosítani nyugdíjemelés címén, és a társadalombiztosításról szóló törvény egyébként erre lehetőséget is ad, amikor a nyugdíjkasszát felül nyitott kasszaként határozza meg. Tehát akkor nincs törvényes akadálya, hogy ennek megfelelően kapják a nyugdíjasok a nyugdíjemelést.
Az említett két báziseltérés együttesen további 25 milliárd forint hiányt okoz a benyújtott önkormányzati költségvetéshez képest.
Az Egészségbiztosítási Alapban indokolt a gyógyító, megelőző ellátások és a gyógyászati segédeszközök előirányzatát 2,5, illetve kétmilliárd forinttal növelni; 2,5 milliárddal a fogászati szolgáltatások differenciált társadalombiztosítási támogatására, kétmilliárddal pedig a gyógyászati segédeszközök áfa miatti többletének átvállalása érdekében. Egyidejűleg a rokkantsági nyugdíjak és a terhességi gyermekágyi segély előirányzata is csökkenthető ugyancsak a százalékos változások miatt körülbelül 1,5 milliárd forinttal.
A működési költségvetésben a világbanki programmal kapcsolatos előirányzat-felhasználás Pénzügyminisztérium által tervezett módosítása a két alapnál együttesen mintegy egymilliárd forint előirányzat zárolását teszi lehetővé. Ezek a fenti alapok hiányát további kétmilliárd forinttal növelik.
Megjegyzendő, hogy valószínűleg ez lesz az egyik legvitatottabb pontja a módosító csomagnak, hiszen a társadalombiztosítás önkormányzatai és a pénztárak egyértelműen állítják, hogy működési költségvetésük ilyetén csökkentése az alapok működési, alapfeladat-ellátási kötelezettségeit már lehetetlenné teszi.
Az előző pontokban foglaltak együttesen 47,2 milliárd forint társadalombiztosítási hiányt jelentenek az államháztartási szempontból megengedhető és az elfogadott költségvetésünkben szereplő 17,8 milliárd forinttal szemben. A megengedhető hiány érdekében a következő intézkedések szükségesek és ezek kerültek átvezetésre a módosító csomagban:
Az előző év december 31-ei minimálbéréhez igazodó járulékfizetési szabályt a mindenkori minimálbér összegéhez indokolt igazítani, és ebből 3 milliárd forint bevételnövekedés számolható a társadalombiztosításnál. A gépjármű-biztosítás baleseti kártérítési átalányösszegét felül kell vizsgálni, és a reális összeget a szakértők is egymilliárd forintban jelölik meg, amellyel az Egészségbiztosítási Alap bevétele növelhető. Ez az az összeg, amiben a közlekedési balesetet szenvedettek ellátásának költségeit az üzleti biztosítókkal, tehát a gépjármű-biztosítókkal térítteti meg az egészségbiztosítás.
A társadalombiztosítás működési költségeit szigorú takarékossági követelmények érvényesítésével 1,8 milliárd forinttal kell mérsékelni; ez az, amiről az előbb már szóltam, hogy az egyik legvitatottabb kérdés. Bizonyára nagy vitát fog gerjeszteni, de feltehetően nem az orvosok, az egészségügyi dolgozók, a szociálpolitikában dolgozók körében, hanem elsősorban a közgazdászok és az államháztartás egyensúlyáért felelősek körében, hogy az eredetileg betervezett rendkívüli bevételeken túl további, mintegy 24 milliárd forint bevételt a társadalombiztosítási alapoknál az elmúlt évek során felhalmozódott és hagyományos eszközökkel már nem behajtható követeléseknek piaci eszközökkel történő felszámolásával lehet biztosítani.
A követelések értékesítésével a törvényben meghatározott körben és módon, a részletes eljárási rendet az önkormányzatokkal egyetértésben kiadott kormányrendeletben szükséges szabályozni. A mi javaslatunk gyakorlatilag ezt a keretszabályt tartalmazza. Tudom, hogy lesznek olyan indítványok, amelyek ennek bővítését és konkretizálását fogják kérni.
A kintlevőségekről és a lehetséges intézkedésekről a melléklet bővebb felvilágosítást és tájékoztatást ad. Ezen a 24 milliárdos körön belül értendő egy 4 milliárdos tétel, ahol az állami tulajdonosi körbe tartozó gazdálkodási szervezetek körében szükséges, hogy az ÁPV Rt. a járulékfizetési kötelezettség teljesítését megfelelő intézkedésekkel segítse elő.
A fentieken túlmenően a módosító csomag javaslatot tesz egyes előirányzatokat megalapozó jogszabályok módosítására, illetve a tervszerű gazdálkodás garanciáira. Így egyebek között a '75. évi II. törvény módosítása lehetőséget teremt a fogászati ellátás szélesebb körű támogatására, továbbá az otthoni szakápolás befogadására; már nem pályázati elven, hanem alapfeladatként, a társadalombiztosítás alapellátási rendszerében. A nagyobb értékű gyógyászati segédeszközöket a jövőben a jogosult nem megvásárolja, hanem csak kölcsönzi az egészségbiztosítótól módosító csomagunk szerint. Erre vonatkozóan egyébként bent van a Ház előtt Szolnoki Andrea képviselő asszony egyéni képviselői indítványa is.
Az egészségügyi szakellátás finanszírozásának új szabálya, hogy a biztosító a szerződéseket területi ellátási és szakmai normatívák alapján kötheti meg. Ez megint egy erősen vitatott kérdése lesz módosító csomagunknak.
A kormány a módosító csomag szerint konkrét jogosítványokat kap a társadalombiztosítási alapok kezelői törvényességi felügyeletének ellátásához, illetőleg, ha indítványunkat elfogadják és támogatják, akkor megoldódik egy évek óta megoldatlannak látszó helyzet, amikor a társadalombiztosítás éves költségvetésének előkészítéséhez és beterjesztéséhez konkrét határidőt szab meg módosító indítványcsomagunk, és azzal a feltétellel, hogy amennyiben eddig a határidőig a társadalombiztosítási alapok nem terjesztik be költségvetésüket a parlamentnek, akkor a kormány lesz jogosult a saját költségvetési javaslatát a parlament elé beterjeszteni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézésüket kérem azért, hogy ezekkel a számokkal untattam önöket, és a módosító indítványcsomagról talán a szokásosnál kissé részletesebben szóltam, kérem, szíveskedjenek kapcsolódó módosító indítványokkal javítani ennek a valóban javításra szoruló csomagnak az állagát, és hozzájárulni ahhoz, hogy a társadalombiztosítási alapok 1996-os költségvetését a vállalt határidőig ha lehet, március 12éig a parlament el tudja fogadni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)