Kósa Lajos (Fidesz)

1996. február 25.

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnöknő! Tisztelt Ház! Tekintettel arra, hogy ennek a törvényjavaslatnak az általános vitája párját ritkítóan hosszú hiszen az általános vita még valamikor tavaly kezdődött el , gondolom, már senki nem emlékszik arra konkrétan, hogy az eredeti törvényjavaslat akkor elhangzott érvelése pontosan mit tartalmazott. Szeretném az emlékezetükbe idézni, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok költségvetésével kapcsolatban már akkor felvetettük azt a kérdést, hogy ezeknek a költségvetéseknek a hitelessége politikai szempontból elsőrendűen fontos. Nem a számszaki hitelességre gondoltunk akkor, hanem arra, hogy mekkora terhet jelentenek ezek a járulékok a munkaadók, illetve a munkavállalók számára, és ha arra kötelezzük a munkaadókat, illetőleg a munkavállalókat, hogy ekkora terheket a szociális szféra finanszírozására fizessenek be az államkasszába, illetőleg a társadalombiztosítási alapokhoz, akkor elsőrendű politikai érdeke mind a kormányzatnak, mind az ellenzéknek, hogy ne kérdőjeleződjön meg sem az a folyamat, ahogy ez a költségvetés megszületik és itt sem formai, sem tartalmi aggályok nem illethetik ezt a folyamatot , sem pedig ezeknek az önkormányzatoknak, illetve ezeknek az alapoknak a gazdálkodása, hiszen itt súlyos közpénzekről van szó. Amennyiben ez megkérdőjeleződik, akkor joggal kérdezheti a munkaadó vagy a munkavállaló, hogy jó, jó, én befizetem ezt a pénzt, de túl azon, hogy egyébként a törvény mit tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy nekem milyen szolgáltatás jár ezért a járulékért, mi lesz a magatartásom azzal kapcsolatban, ha azt látom, hogy ezeknek az alapoknak a gazdálkodása más szempontból is megkérdőjelezhető. Sőt nemcsak megkérdőjelezhető, hanem az ÁSZ legutóbbi jelentése kapcsán ahogy erről a képviselők a sajtóból értesülhettek korrupciós ügyben az Egészségbiztosítási Önkormányzat vezetője, illetőleg az apparátus alkalmazottai a bíróság elé fognak állni. Ebben az esetben mérlegelni kell azt a parlamentnek, illetőleg elsősorban a kormánynak, hogy vajon van-e valamilyen politikai felelőssége, illetőleg következik-e valamilyen politikai felelősség abból, ami történik. És a mi olvasatunkban egyértelműen következik.

Számos ellenzéki képviselő felvetette már azt, hogy a tőlük elvárható gondossággal gazdálkodnak-e ezek az önkormányzatok, illetve ezek az alapok. Akkor jobbára kitérő választ kaptunk a kormány illetékes képviselőitől, azonban azóta világossá vált és az Állami Számvevőszék jelentése ezt egyértelművé tette , hogy igenis megkérdőjelezhető. Igenis arról van szó, hogy ezek az alapok, ezek az önkormányzatok nem felelősséggel járnak el ezeknek a pénzeknek a kezelésében, és súlyos vádakkal illetheti őket adott esetben egy állami számvevőszéki vizsgálat. Megítélésünk szerint ez mind a kormány, mind az ellenzék politikai értékelésében azt kell hogy jelentse, hogy ezt a helyzetet fel kell számolni. Azért kell felszámolni, mert ha azt tapasztalják a járulékfizetők, hogy az ő pénzükkel felelőtlenül gazdálkodnak, ez adott esetben még tovább csökkenti a járulékfizetési hajlandóságot, még inkább azt fogják mondani a járulékfizetésre kötelezettek, hogy dehogy fizetem én be ezt a pénzt, ha lehet, mindent megkerülök, hiszen hogy gazdálkodnak ők a pénzemmel. Tehát nekünk, de elsősorban a kormánynak tudomásul kell venni, hogy ha ilyen komoly kötelezettséget ró az állampolgárokra, akkor az ő asztalán is ott van a feladat, neki is van felelőssége abban, hogy ezekben a kérdésekben hogy jár el.

Ha valaki figyeli a politikai történéseket, az tudja, hogy ennek a két kérdésnek a vitáján ezek nem így vetődtek fel. Ma azonban rendkívül élesen vetődik fel ez a kérdés, hiszen tudjuk azt, hogy nemcsak ilyen gyanúba keveredett, mondjuk, az Egészségbiztosítási Önkormányzat, illetőleg az Egészségbiztosítási Pénztár, hanem abba a gyanúba is keveredett ami itt már elhangzott , hogy egyébként nem tartják be a rájuk vonatkozó törvényi előírásokat. Például ennek a költségvetésnek nem a mostani módosító indítványos játéknak, hanem az eredeti költségvetésnek a beterjesztése úgy történt meg, hogy a formai kritériumokat nem elégítette ki ez a javaslat.

Akkor most fölvetődik a kérdés, hogy mit is csinál akkor a társadalombiztosítás, ha véletlenül egy hozzá érkezett bevallásban vagy valamilyen eljárásban ilyen formai hiba történik az illető munkaadóval. Azonnal megbírságolja mégpedig nem kevés pénzre! Mit fognak gondolni akkor ezek az emberek arról, hogy nekik persze felelősségük van, és ha adott esetben egy lakcímváltozást nem jelentenek be időben, már 100 ezer forintjuk bánja, jogos büntetésként, miközben például a társadalombiztosítási alapok költségvetésénél az önkormányzatok egy sor törvényi kritériumnak nem tettek eleget ahogy az előttem szóló ellenzéki képviselőtársak ezt jól kifejtették , sem határidőknek, sem formai követelményeknek, a tartalmiakról nem is beszélve. Például arról, hogy nullszaldós költségvetést terjesztettek be, amit még egyetlenegy esetben sem sikerült teljesíteni.

Mindezeket azért juttatom képviselőtársaim eszébe, mert világosan kell látni, hogy ezzel a magatartással folyamatosan erodáljuk a társadalombiztosítás egész intézményrendszerének még megmaradt tekintélyét. Ugyanis a kormányzat ezeket a jelenségeket nem tűrheti el! A mi megítélésünk szerint a legkeményebben és drasztikusabban fel kellene lépni az ellen, hogy ilyen vádak illethessék ezeket az intézményeket; illetve ha megállnak ezek a vádak mint ahogy tudjuk, hogy most megállnak, egy állami számvevőszéki jelentésből ez kiderül , abban az esetben viszont következetesen és nagyon gyorsan el kell járni ezekben a kérdésekben. Azonban tudjuk, hogy a mostani politikai helyzet nem ez, hiszen még nem egészen világos, hogy a pénzügyminiszter úr miért távozott a kormányból, de mintha a hivatkozások egy része és ezt az ő szavai is alátámasztják arra vonatkozna, hogy pontosan ezekben a kérdésekben nem tudott megfelelő módon eljárni, ezért úgy gondolta, hogy neki a székéből fel kell állnia.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a kormánynak nincs szándékában a társadalombiztosítás egészének hitelét megteremteni mind a Nyugdíjbiztosítási Alap, mind az Egészségbiztosítási Alap esetében. Azonban ezt nagyon gyorsan el kell kezdeni, mert ha nem ez történik, akkor mondom és állítom a társadalombiztosítási járulékfizetési hajlandóság még kevésbé lesz érvényesíthető, mint ahogy ma, márpedig ez a hajlandóság most sem verdesi az eget.

Megítélésünk szerint azért kellett ezt az általános vitában elmondani mert bár itt a vita menete egész másfelé terelődött, hiszen majdnem minden felszólalásban egy módosítócsomagról van igazából szó , mert úgy gondoljuk, hogy ennek a kérdésnek most általános vitája van, és igazából a részletes vitában kellene azokat a részletező hozzászólásokat megtenni, amelyeket az általunk most megismert módosítócsomagban kifogásolni akar akár a kormánypárt, akár az ellenzék. Itt a kormány figyelmét szerettük volna felhívni arra, hogy ezekben a kérdésekben aligha halasztható a kormányzat politikájának világossá tétele, és aligha halaszthatók a politikai lépések, ellenkező esetben a kormány maga is felelőssé válik a társadalombiztosításnál és az önkormányzatoknál zajló folyamatokért.

Utánam következő képviselőtársam, Selmeczi Gabriella ezeknek megfelelően az általunk most megismert módosító javaslatokról a részletes vitában kíván szólni.

Tisztelt Képviselőtársak! Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)