Bányász Jánosné (MSZP)
BÁNYÁSZ JÁNOSNÉ DR. (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A büntetőeljárás reformjához kapcsolódóan a népi ülnöki rendszerről szeretném önt kérdezni.Mint ismeretes, a jelenlegi gyakorlatban egy hivatásos és két laikus bíró ítélkezik, a fiatalkorúak bíróságán pedig az egyik laikus bírónak, tehát az egyik népi ülnöknek, pedagógusnak kell lennie.
Az ülnökök szavazata a bíróéval egyenértékű és vitás esetekben szótöbbséggel hozzák meg döntésüket. Az ülnökök ezért a tevékenységükért napi 500 forint adóköteles díjazásban részesülnek. Teljes havi foglalkoztatás esetén ez az összeg körülbelül a minimálbérrel azonos, meg sem közelíti a bírói testület hivatásos tagjainak vagy a tárgyalásokon részt vevő ügyvédek díjazását.
A kérdéskör ismerői szerint ez az ülnöki testületben már korábban is jelen lévő kontraszelekciós folyamatot felgyorsította. Tapasztalatok szerint komoly veszéllyé vált az elöregedés, mert az ülnökök átlagéletkora megnőtt.
Ha azt akarjuk, hogy az ülnöki intézmény ne váljon formálissá, akkor arra kellene törekednünk, hogy fizikailag és szellemileg aktív embereket lehessen ebbe a testületbe beválasztani, ezeket pedig a magyarországi viszonyoknak megfelelően megfelelő bérrel, erkölcsi és anyagi megbecsüléssel lehetne honorálni.
Azt szeretném kérdezni tehát, miniszter úr, hogy a büntetőeljárás reformjának előkészülete folyamán milyen szakértői válaszok alakultak ki, milyen szakértői álláspontok születtek a népi ülnöki rendszerrel kapcsolatban és az ülnökök szerepének megítélésében? (Taps.)