Györgyi Kálmán
DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész: Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban hadd utaljak arra, hogy a "közbenjárás" kifejezés nem pontos a legfőbb ügyész semmilyen eljárásban nem tud "közben járni". (Derültség a bal oldalon.)
(15.30)
A kérdésekre válaszolva.
Az első kérdéssel kapcsolatban: 1993-ban, a törvény hatálybalépését követően, a törvény végrehajtására az ügyészség az én irányításommal készült fel. Az volt az álláspontom, hogy az Országgyűlés által az előzetes alkotmánybírósági eljárás után elfogadott törvényt végre kell és végre is lehet hajtani. Ennek jegyében folytak le a nyomozások és került sor a vádemelésekre. Amikor a fellebbezések folytán a Legfelsőbb Bíróságra kerültek az ügyek, épp a kollégium elé készült kiváló előterjesztés nyomán kellett felismernem azt, hogy a törvény ellentmondásai jogértelmezéssel nem hidalhatók át. Az bizonyára az én hibám, hogy ez a felismerés ebben a szakaszban született meg bennem. Ma erről a kérdésről kétségkívül többet tudok, mint korábban, de egy felismerés kései volta nem akadálya annak, hogy annak megfelelően cselekedjem.
A második kérdésről: az ügyek elbírálását a Legfelsőbb Bíróságon felfüggesztették az Alkotmánybíróság döntéséig.
A harmadik kérdés voltaképpen két külön kérdés, ezen belül az első megválaszolása a büntetőkollégiumra tartozik, a második viszont rám. A kollégium ülésén felszólaltam, azt javasoltam, hogy az előterjesztett tervezet alapján a büntetőkollégium ne fogadjon el állásfoglalást. A kollégium a Legfelsőbb Bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint működik, a tanácskozás nem nyilvános, erről többet nem szeretnék mondani.
A negyedik kérdésre: nem kezdeményeztem. Ugyanis a genfi konvenció szabályszerű kihirdetésének kérdéséről az Alkotmánybíróság a határozatában érdemben nem nyilatkozott. Arra viszont utal a határozat indokolása II/1. alatt , hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint, ki nem hirdetett törvény nemzetközi szerződésbe ütközése vizsgálatára nincs törvényes alap. Ez arra utal, hogy van egy nemzetközi szerződés. Ezenkívül az alkotmánybírósági határozat nem észlelte az előzetes normakontrollra odaküldött törvényben az 1954. évi 32. tvr.-re való utalás alkotmányellenességét. Ha ezt alkotmányellenesnek tekintette volna, akkor, azt hiszem, kifogásolta volna. Ez a mellett szól, hogy az Alkotmánybíróság kihirdetettnek tekintette.
Az ötödik kérdésre: az Alkotmánybírósághoz előterjesztett közös indítványunk másolatát Solt Pál elnök úr az én nevemben is tájékoztatásul megküldte Gál Zoltán házelnök úrnak, Göncz Árpád köztársasági elnök úrnak, Horn Gyula miniszterelnök úrnak és Vastagh Pál igazságügy-miniszter úrnak. Kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps.)