Homoki János (FKGP)
DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): A legfőbb ügyész úr harmincnyolc ügyben rendelt el nyomozást, fél tucat ügyben vádat emelt, az ítéletek ellen több ügyben súlyosbításért fellebbezett. Ezek után deklarálta, hogy a törvény alkotmányellenes. A kérdés az, hogy a legfőbb ügyész előbbi intézkedései voltak alkotmányellenesek vagy az utóbbiak.A jogállamiság további sorozatos megsértését jelenti, hogy nem vallott színt az ügyészség: az általa vádoltak elítéltetését vagy felmentését óhajtja ha másért nem, azért, mert egy fércmű alapján emelt vádat. Kontradiktórius eljárásban sértettnek és vádlottnak vannak alkotmányos jogai, melyeknek érvényesülését biztosítani kell a legfőbb ügyésznek is: így megismerheti az ügyészség jogi álláspontját és kifejtheti érveit azzal szemben. Nyilvános tárgyaláson az eljárás felfüggesztése legalább a törvényesség látszatát biztosította volna.
Az igazságtétel ilyen színvonalú kabinetszerű intézése a két közjogi méltóság részéről a pártállami időszakot idézi.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvényből következik, hogy az nem hívható fel főleg közös beadvány alapján , hogy büntetőbíróságok, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy akár a legfőbb ügyész indítványára úgynevezett alkotmányossági aggályok alapján korábbi határozatát megváltoztassa. Amennyiben ez mégis bekövetkezett, úgy az tartalmilag és joghatásában az alkotmány és a jogállamiság felfüggesztését jelenti.
Az ügyészség 1994. évi tevékenységéről szóló beszámolóban a legfőbb ügyész úr egy szóval nem említette az Országgyűlésnek, hogy problémái vannak az igazságtételi törvénnyel. Tehát a törvényt meghozó Országgyűlést sem kívánta erről tájékoztatni akkor. Lehet, hogy ezt a hirtelen szemléletváltást az motiválja, hogy hivatali ideje 1996-ban lejár? Talán szeretné, ha újraválasztanák? (Közbeszólások: Pfúj! Felzúdulás az MSZP soraiban. Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.) Mivel nekem ez a gyanúm, így nem tudom elfogadni a választ.