Németh Zsolt (Fidesz)
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Négy megjegyzésem lenne az előttünk levő magyar-szlovén kisebbségvédelmi megállapodás kihirdetéséhez. Az egyik az, hogy Magyarországnak keresni kell az együttműködés lehetőségeit a szomszédos országokkal, különösen azoknak a relációknak az esetében, ahol erre van mód. Ez a megállapodás rokona az ukrán megállapodásnak, a horvát megállapodásnak, és egyértelműen bizonyítja azt, hogy Magyarországon hatpárti támogatást élvez minden olyan kétoldalú nemzetközi szerződés, amely bizonyos elvárásoknak és bizonyos kritériumoknak megfelel.
Ugyanis s ez már a második megjegyzés megegyezés és megegyezés, szerződés és szerződés között alapvető különbségek lehetnek. Ez a szlovén kisebbségvédelmi megállapodás arra nagyon jó példa, hogy lehetséges Magyarországnak egyik szomszédjával olyan megállapodást kötni, amikor mindkét felet azonos politikai akarat fűti, és az a célja a dokumentumnak, ami ott le van írva. Sajnos az elmúlt időszakban Magyarország kötött olyan megállapodást, amire ezek az elvek nem állnak.
Harmadszor: azt szeretném aláhúzni, hogy ez a megállapodás valóban az európai normák fölött határozza meg a kisebbségek védelmének a lehetőségeit. S nekünk akkor, amikor még gyerekcipőben jár az európai kisebbségi jogvédelem, erre nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni, hiszen mi magunk teremtünk precedenst arra, hogy milyen irányba mozoghat az európai kisebbségvédelem. Itt az, amit Szigethy István képviselőtársam említett arra vonatkozóan, hogy ez a megállapodás tartalmazza a közösségi jogokat, egy példa, több mást is lehetne fölhozni erre. És nem szabad magunkat abban a hitben ringatni, hogy elegendő az európai normák zászlóra tűzése, és máris itt van a Kánaán a közép-kelet-európai kisebbségvédelem vonatkozásában.
Negyedszer pedig az lenne a megjegyzésem, hogy ez a dokumentum előirányozza a kisebbségi vegyesbizottság intézményét. Való igaz, ez a kisebbségi vegyesbizottság nyomaiban fölfedezhető a magyar-szlovák alapszerződésben is, de ne feledjük el azt, hogy a kisebbségi vegyesbizottságba a szlovák fél nem hajlandó beengedni a kisebbségi szervezetek legitim képviselőit, míg ebben a vegyesbizottságban van helye a kisebbségek képviselőinek. Nem véletlen, hogy a román fél épp ezen a ponton nem akart továbblépni az alapszerződés tárgyalásai során, hiszen a kisebbségek legitim képviselőinek a szerephez juttatása a kétoldalú kapcsolatrendszerben az ő számukra egyfajta veszélyként érzékelődik, a kisebbségvédelemben pedig élenjáró államok számára ez egy megkerülhetetlen lépcsőfok.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)