Akar László
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Csak néhány nagyon rövid gondolat erejéig szeretnék a vitában elhangzottakra visszatérni. Egyrészt teljesen világos, hogy a pénzügyi kormányzat álláspontja szerint is a most hatályban lévő szja-törvény nem tartozik a legsikeresebb törvénykezések közé. Amikor nem olyan régen megkérdezték a pénzügyminiszter urat, hogy hogyan értékeli az elmúlt egyéves munkáját és mire büszke és mire nem büszke, akkor is a nem büszkeségek között az szja-törvény emelte ki. Tehát mindenképpen úgy gondoljuk, hogy 1997-re vonatkozóan az szja-törvénynek egy lényeges módosítása lesz majd szükséges. Ilyen értelemben minden olyan kritika, amelyik azt mondja, hogy bizonyos összefüggéseket újra végig kell gondolnunk, nyitott kapukat dönget. Természetesen itt sokféle kényszer volt, 480 milliárdos bevételi előirányzat volt, ami adópolitikai vagy adófizetői szempontból a végén nem a legszerencsésebb megoldásokhoz vezetett. Ennek mi is tudatában vagyunk, tehát úgy gondolom, hogy ez mindenképpen egy fontos körülmény, amit le kell szögezni.
Másrészt szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a jövőre nézve az államháztartási törvényben a Ház törvényerőre emelt egy olyan rendelkezést, miszerint ezután 45 napnak kell majd eltelnie hasonló törvények elfogadása és életbe lépése között. Ez a rendelkezés feltehetően alkalmas lesz arra, hogy a törvények alkalmazására való felkészülés zökkenőmentesebb legyen.
Itt most konkrétan az szja-nak az előlegszámítással összefüggő problémaköre került nagy erővel napirendre, miután ebben tényleg teljesen nyilvánvaló anomáliák következtek be a hiányos rendelkezések miatt. Továbbra is azt állítom, hogy az APEH-közlemény, az azt megalapozó pénzügyminiszteri irányelv, illetve a most a tisztelt Háztól megszavazásra kért törvénymódosítás képes ennek a helyzetnek a megfelelő kezelésére; de a gyakorlati tapasztalataink szerint is, amilyen problémákkal idáig elárasztották az adóigazgatást, azok a problémák ezekkel a lépésekkel lényegében kezelhetők.
Úgy veszem észre, hogy tulajdonképpen egy párt kivételével egyetértés van abban vagy mintha egyetértés lenne , hogy amit most beterjesztettünk, az elfogadható és szükséges lépés. Az más kérdés, hogy egyéb lépéseket is szorgalmaznak mások.
Ami azt a kérdést illeti, hogy ennek a javaslatnak milyen hibái vannak, ezzel kapcsolatban őszinte megdöbbenéssel hallottam azt az érvelést, miszerint az általános jogelvekből az következik, hogy visszamenőlegesen semmiféle módosítást nem lehet végrehajtani. Ebben az esetben ez azt jelenti csak szeretném világossá tenni mindenkinek, a rádióhallgatóknak is , hogy a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint, ha valakitől többet vontak le januárban, februárban, mint amennyit az új módosításoknak, közleményeknek megfelelően lehetett volna, akkor azt neki nem kell visszaadni, mert az általános jogelvekből az következik, hogy az adott adózó állampolgárra a kedvezőbb szabály is csak márciustól léphetne életbe.
(18.50)
Én ezzel szemben úgy gondolom és engem úgy tanítottak ha nem is túl sokáig, de azért egy rövid ideig én is tanultam a Közgazdaság-tudományi Egyetemen jogot , hogy ha a szabály kedvezőbb az adózó állampolgárra nézve, akkor az bizony lehet visszamenőleges hatályú is.
Én azt gondolom, hogy ez a rendelkezés, ahogy mi most javasoljuk, igenis így alkalmazható, és lehetővé tehető ezzel, hogy visszamenőlegesen is az adózó számára kedvezőbb megoldást alkalmazzanak.
Összességében tehát köszönöm a vitában elhangzott gondolatokat, és továbbra is azt kérném a tisztelt Háztól, hogy a kivételes eljárás szabályainak megfelelően, a kormány által támogatott módosító javaslatokat és majdan az egész törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)