Szolnoki Andrea (SZDSZ)

1996. február 26.

DR. SZOLNOKI ANDREA (SZDSZ): Amennyiben az elnök úr megkérdezte, akkor egy mondatban igen; azzal együtt, hogy kevesen vagyunk, de annak azért volt valami értelme, ha valaki rászánta az időt és itt maradt.Egyetlenegy dologra szeretnék reflektálni. Sok mindennel egyetértettem, amit Győriványi Sándor képviselőtársam és Surján László is mondott. Egy dologra szeretném fölhívni Surján László figyelmét, mégpedig arra, valóban én sem gondoltam azt, hogy egy súlyos fertőző beteget be lehet kényszeríteni egy nyolcágyas kórterembe. Én is a szakmából jövök, én is ott dolgoztam valamikor, mint ön is. De a szövegben benne is van az, hogy egy külön kormányrendeletnek kell rendelkeznie azokról a szakmai esetekről, amelyek a kivételek, mert természetesen a szakmában kell hogy kivételek legyenek. Ez arról szólt, amiről ön beszélt: a fertőző betegekről, a szükségesen intenzíven ápoltakról. Ott megengedhetetlen nyilván ez a szabályozás; de sajnos vonatkozik ez természetesen a haldoklókra is, azokra is, akiket el kell valamilyen oknál fogva különíteni egyéb fizikális vagy mentális okokból is. Azt gondolom, ha nem is hangsúlyosan, de a törvényjavaslat tartalmazza azokat a szakmai kivételeket, amelyeket nem tud megfogalmazni egy törvényjavaslat, de meg kell hogy fogalmazzon egy kormányrendelet.

Ha szónál vagyok, engedjék meg, hogy elmondjam: valóban annyit ér majd ha esetleg megszavazásra kerül ez a törvény, amennyire gyorsan tudja egy kormányrendelet ezt követni mind a gyógyászati segédeszközök, mind a kórházi egy-kétágyas szoba vonatkozásában. Ha az késedelmeskedik vagy egyáltalán nem születik meg, akkor valóban semmit nem fog érni ez a törvényi szabályozás, amit itt a parlamentben hozunk.

Köszönöm szépen.