Sepsey Tamás (MDF)
DR. SEPSEY TAMÁS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségének előadója: Tisztelt Elnök Úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az emberi jogi bizottság hosszas vitát folytatott a T/548. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról.Őszintén meg kell mondanom, ez a hosszas vita jóval rövidebb lehetett volna, ha a kormány előzetesen felkészül és ha az alkotmányügyi bizottsággal nem párhuzamosan tárgyalja az emberi jogi bizottság a módosító javaslatokat. A vita ugyanis az együttes ajánlás 5., 7. és 8. pontjában foglalt módosító javaslatok tárgyalása során izzott fel, és jelentett több mint egyórás, igen parázs, szakmai érvekkel alátámasztott csatározást, amelyben néhány képviselőtársammal együtt kisebbségben maradtunk, és úgy gondoltuk, hogy ezt a kisebbségi véleményt igen részletesen kell majd megindokolnunk a Ház előtt.
Ezt követően szereztünk tudomást arról, hogy bár az emberi jogi bizottság ülésén a kormány egyik legmagasabb rangú képviselője volt jelen: a helyettes államtitkár úr, az alkotmányügyi bizottság ülésén bizonyos módosító javaslatokkal nevezetesen Kutrucz Katalin képviselőtársamnak a 7. pont alatt levő, az új 212/B § elhagyását indítványozó módosító javaslatra az alkotmányügyi bizottság ülésén a kormány képviselője igent mondott. Az alkotmányügyi bizottság az együttes jelentés 6. pontjában megfogalmazott módosító javaslattal valójában Kutrucz Katalin képviselőtársam 5. pontban előterjesztett módosító javaslatát nagymértékben átvette, és hogy úgy mondjam, fogyaszthatóvá tette a kisebbség számára is.
Ezt azért tartottam fontosnak okvetlenül hangsúlyozni, miután már korábban néhányszor elhangzott ebben a Házban, hogy a képviselők akkor tudnak felelősségteljes bizottsági munkát végezni, ha megfelelő a bizottsági munkának az előkészítése. A későbbiek során talán illő lenne végre elgondolkodni azon: alakuljon ki az a bizottsági ügyrend, hogy az alkotmányügyi bizottság tárgyal először jogkérdésekben, s azt követően kerülne sor egyéb bizottságok üléseire, amelyek már az alkotmányügyi bizottság álláspontját figyelembe véve egyszerűsíteni tudják a vitának a folyamatát.
Tudniillik nem másról volt szó az emberi jogi bizottság ülésén, mint hogy a beterjesztett törvényjavaslat két passzusa igen korlátozza az alapvető emberi szabadságjogokat méghozzá indokolatlanul. Nem volt vitás az, hogy a törvényalkotót egy nagyon nemes szándék vezérelte akkor, amikor meg akart fogalmazni a sajnos jelenleg igen gyakori, társadalomra veszélyes cselekmények ellentételezéseként egy új büntetőjogi tényállást. Ennek a tényállásnak a megfogalmazása azonban meglehetősen szerencsétlenre sikeredett. A kisebbségben levőknek az volt a véleményük: egy olyan büntetőjogi tényállás megalkotásánál, ahol alapvető emberi szabadságjogok korlátozása merül fel és itt konkrétan az egyesülési jogra gondolunk , a jogalkotónak a múlt tapasztalataiból is okulva, nagyon körültekintően kell eljárnia.
A kormány által beterjesztett törvényjavaslatnak ez az új paragrafusa, amely a 212. § alatt lett volna kodifikálva, nem felelt meg a kisebbség véleménye szerint azoknak az elveknek, hogy alapvető emberi jogok korlátozása esetén megfelelő körültekintéssel és gondossággal kell eljárni.
(20.40)
Az alkotmányügyi bizottság által javasolt módosítás jórészt az akkori aggályokat kiküszöböli, ezért külön most én nem térnék ki ezekre.
Annyiban szeretném még továbbra is a kisebbségi véleményt fönntartani, hogy szerencsétlennek tartjuk azt a megfogalmazást, amely egy társadalmi szervezet tevékenysége során a bűncselekmény elkövetésére oly módon utal, hogy azt a társadalmi szervezet tevékenysége valósítja meg. A magyar büntetőjog az embernek a büntetőjogi felelősségére alapítja a bűncselekményi törvényi tényállásokat. Mindig "aki" a büntetőjogi törvényi tényállásokban az elkövetés alanya.
Méltányolható, hogy a bírói gyakorlat ezt a fajta fogalmat ki fogja alakítani azzal a tartalommal, hogy ez azt jelenti, mármint hogy az egyes társadalmi szervezetnek a tevékenysége bűncselekményt valósít meg, hogy valójában a társadalmi szervezet tagjai által elkövetett cselekmények fognak a büntetőjogi szabályok szerint bűncselekménynek minősülni, de egy precízebb megfogalmazás a jogalkotó szándékának a fenntartása mellett talán megkönnyítené a bíróságoknak, hogy ilyen elvont jogértelmezésbe bonyolódjanak.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Figyelemmel arra, hogy a kormány támogatja a 7. pontban foglalt módosító javaslatát Kutrucz Katalinnak, amely egy szakasz elhagyására irányul, az ezzel kapcsolatban kialakított kisebbségi vélemény indokolásától kérném szíves engedelmükkel, hogy eltekintsek, hisz ez okafogyottá vált hogy eme jogi szakszót használjam a jelen levő, igencsak szakértő jogi közönségnek. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a jobb oldalon.)