Szabó Zoltán (MSZP)

1996. február 26.

DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Én úgy gondolom, hogy Torgyán képviselő úr nem első ízben keveri össze a lakásépítést a légvárépítéssel. (Nevetés, taps a bal oldalon.) Nem kétséges persze, hogy légvárakat építeni sokkal olcsóbb. Amikor a privatizációs bevételekre történő utalás elhangzott, itt a hátam mögött a költségvetésben jártasabb képviselőtársaim morogták, hogy most tartunk körülbelül a nyolcezer milliárd forintnál azon összegek összeszámolásában, amelyeket a privatizációs többletbevételeknek kellett volna fedezniük.

A kormány mindazonáltal úgy döntött, hogy sok mindenkin, így például az ifjúságon is akkor segít leginkább, hogyha igyekszik a következő nemzedékekre háruló egyre nagyobb és nagyobb terheket valamelyest csökkenteni, megóvni őket azoktól a terhektől, amelyeket a mi túlköltekezésünk jelent, és ilyen módon a privatizációs többletbevételek döntő többségét az államadósság törlesztésére kívántuk fordítani.

Ami az "adni vagy nem adni" kérdését illeti: magam is jelen voltam ennek a diákparlamentnek egyik eseményén, egyik ilyen össztűznek nevezett rendezvényén, általában az volt a hozzáállásunk, hogy mindenben, ami az "adni" ige alá tartozik, igent mondtunk, amennyiben ez az "adás" jogokra, jogok biztosítására, garanciák biztosítására vonatkozott. Amikor a pénzügyekre vonatkozott, akkor egy kicsit természetesen megfontoltabbaknak kellett lennünk.

Az pedig, hogy az "állampolgári ismeretek" tanítása kötelező legyen, azt hiszem, a jelenleg érvényben lévő Nemzeti Alaptanterv eleve lehetővé teszi, amely mint közismert, nem tantárgyakban, hanem műveltségi körökben gondolkodik. Ebbe az "állampolgári ismeretek" oktatása teljes mértékben belefér; egyébként elő is van írva. Köszönöm a türelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)