Lamperth Mónika (MSZP)
DR. LAMPERTH MÓNIKA, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hogyha a házbizottsági megegyezés 10 perce helyett egy- vagy kétperces megszólalásra lenne lehetőségem, akkor a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényt egy állítással és egy tagadással tudnám röviden jellemezni.
(10.40)
Az állítás az lenne, hogy többéves szabályozási hiányt pótol most a kormány, amikor ezt a törvényt beterjeszti, a tagadás pedig az lenne, hogy a törvény nem oldja meg az önkormányzatok anyagi problémáit. Mondom ezt azért, mert valamennyien tudjuk, és a '96. évi költségvetés vitájában is valamennyien láttuk, hogy az önkormányzatok milyen nehéz anyagi helyzetben vannak és milyen nehéz körülmények között gazdálkodnak. Amikor egy-egy nehéz helyzetbe került önkormányzat vezetője nyilatkozik, és a sajtóban ezek a problémák megerősítést vagy bemutatást kapnak, akkor hivatkozásként elhangzik: az is nagy probléma, hogy nincsen meg a közkeletű nevén úgymond önkormányzati csődtörvény abban ugyan megegyeztünk, hogy nem így nevezzük, ezért azt mondom: az önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény , és ez azt az illúziót kelti, mint hogyha a törvény valamilyen pluszpénzt vagy plusz anyagi lehetőséget adna az önkormányzatoknak.
Világosan le kell szögezni, hogy a törvény nem ad pluszpénzt, nem varázsszer a likviditási problémák kezelésére, de ugyanakkor nagyon nagy szükség van rá, mert világos eljárási és felelősségi viszonyokat teremt a nehéz helyzetbe, fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzatoknál.
Amikor külföldi ismerőseimmel, barátaimmal beszélgettem arról, hogy a magyar kormány egy ilyen törvényt készül beterjeszteni a parlament elé, akkor csodálkozva kérdezték, miért van erre szükség. Ebben eléggé egyediek vagyunk, hogy ilyen törvényt alkotunk. Azt mondták el érvként, hogy az önkormányzatok gazdálkodását szigorú szabályok írják elő, nem kell mást csinálni, mint ezt ellenőrizni kell, s ha ezt betartják, akkor az önkormányzatok nem mehetnek csődbe. Én azt gondolom, nálunk azonban más a helyzet. Az eddigi tapasztalatok alapján, igenis, fizetésképtelen helyzetbe kerültek önkormányzatok, igenis, előállott olyan helyzet, ami miatt ezt a következményt világos eljárási és felelősségi viszonyokkal szabályozni kell.
A miniszteri expozé is utalt arra, hogy az önkormányzatok az önkormányzati törvényben nagyon helyesen biztosított gazdálkodási önállósággal többféleképpen éltek, és az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján már csokorba szedhetők, hogy melyek azok az okok, amelyek ezt a fizetésképtelen helyzetet előidézték egyes települési önkormányzatoknál.
Így megemlítésre került már tehát csak utalnék rá a megalapozatlan hitelfelvétel; az eltérés a beruházási programoktól és nagyobb teher vállalása; a piaci partnerek fizetésképtelensége, amikor nem is közvetlenül az önkormányzat volt a felelős, hanem ilyen helyzet alakult ki, és ilyen helyzetbe sodródott; s a veszteséges vállalkozási tevékenység. Azt gondolom, külön vitát is megérne, hogy az önkormányzatok szerepe hogyan alakult a vállalkozásokban.
Felmerül a kérdés, ha az önkormányzatok piaci szereplőként jelennek meg a gazdaságban és ez így van, hogy piaci szereplőként és polgári jogviszonyokban jelennek meg , akkor miért nem lehet alkalmazni az önkormányzatokra a gazdálkodószervezetek adósságrendezésének szabályait, miért kell valamilyen más szabály, más eljárás, speciális szabályozás.
Azt gondolom, ez adódik az önkormányzatok speciális helyzetéből, helyzetük mibenlétéből. Az önkormányzatok közjogi alanyok, közfeladatokat látnak el, és piaci fellépésük is a közfeladatok ellátásának érdekében történik. Ugyancsak rendkívül megfontolandó és speciális helyzet, hogy az önkormányzatok jogutód nélkül nem számolhatók fel. Hiszen ha egy önkormányzat csődbe megy, ha egy önkormányzat fizetésképtelenné válik, akkor is kell a településen orvos, akkor is kell a gyerekeknek iskolába járni, és van olyan közszolgáltatás, amelyre a településen akkor is szükség van, ha az önkormányzat döntései miatt vagy bármilyen más oknál fogva fizetésképtelen helyzet alakul ki.
Amikor a törvény alapján a bíróság elrendel egy adott önkormányzat fizetőképességének helyreállítására vonatkozó eljárást, ebben az esetben az önkormányzatok gazdálkodási önállósága rendkívüli módon beszűkül. Ennek néhány intézményéről szeretnék röviden szólni.
A törvény egy új intézményt, egy új szereplőt vezet be az önkormányzati terepre, a pénzügyi gondnokot, aki rendkívül széles hatáskörrel rendelkező, a bíróság által kijelölt személy. Feladatai többek között: előkészíti a válságköltségvetést, gondoskodik az önkormányzati vagyon védelméről, ezt nem egyedül teszi, természetesen a polgármesterrel és a képviselőtestülettel együtt kell ezt végeznie. Figyelemmel kíséri az alapvető közszolgáltatások ellátását, és egy ugyancsak fontos jogosítvány, hogy tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottság ülésein. Még azokon a képviselő-testületi üléseken is joga van részt venni, amelyek zárt ülések, de e témakörhöz kapcsolódnak és ezt a témát tárgyalják.
Ugyancsak korlátozás az, hogy nem vállalhat többletvagyoni kötelezettséget erről is szó volt már az expozéban , vállalkozást nem alapíthat, visszterhesen tulajdont nem szerezhet, s a korábban vállalt fizetési kötelezettségeit sem teljesítheti.
Ugyancsak ilyen korlátozást jelent, hogy nem finanszírozhat alacsony kihasználtságú intézményt, kivétel ez alól, ha intézménytípusonként csak egy üzemel azon a településen, akkor természetesen a közszolgáltatások biztosítása érdekében ezt garantálni kell.
Mindebből megítélésünk szerint az következik, hogy az önkormányzatok gazdálkodását korlátozó volta miatt a törvény kétharmados jóváhagyást igényel.
Tisztelt Országgyűlés! A szocialista képviselőcsoport megvitatta ezt a törvényt, összességében támogatja és elfogadásra javasolja. Van néhány apróbb kérdés azonban illetve egy ezek közül nem is mondható aprónak , amelyet szeretnénk megfontolni még a hátralevő időben, amíg az általános vita tart. Itt egy konkrétumról szeretnék beszélni. Amikor a törvénytervezet kimondja, hogy fizetésképtelenné válik az önkormányzat, ha fizetési kötelezettségének 60 napon belül nem tud eleget tenni, akkor felmerül a kérdés: ez a 60 nap nem túlságosan rövid idő-e, nem fordul-e elő vagy nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy a likviditási problémákkal küszködő önkormányzatok is a törvény hatálya alá csúsznak. Mi azt javasoljuk, hogy ezt a kérdést jó lenne még egyszer áttekinteni, esetleg konkrét gyakorlati tapasztalatok alapján felülvizsgálni ezt a 60 napot.
Szándékaink ellenére előfordulhat, és mostani ismereteink szerint elő fog fordulni, hogy néhány önkormányzat, egyes önkormányzatok fizetésképtelen helyzetbe kerülnek és ezzel a törvény hatálya alá esnek. Az eljárás után, a vagyon bírósági felosztása után az önkormányzatok természetesen újrakezdik, új alapokon kezdik gazdálkodásukat, de vagyoni szempontból rendkívül meggyengült helyzetbe kerülnek. Azt gondolom, ez a tény mindenképpen növelni fogja az önkormányzatok felelősségérzetét, és mi őszintén bízunk abban, s számítunk arra, hogy a törvény preventív, megelőző hatást is ki fog váltani, és ennek következtében átgondoltabb, megfontoltabb döntéseket hoz az önkormányzat, s a hitelezők is óvatosak lesznek.
Mondom ezt azért, és annak érdekében, hogy valamennyiünknek, az országgyűlési képviselőknek, a települési önkormányzatokban dolgozó képviselőknek, a települési önkormányzatok vezetőinek, polgármestereinek fontos kérdés és érdekük, hogy a közszolgáltatásokat biztosítsuk a lakosság számára, hiszen az önkormányzatok sem önmagukért, hanem a lakosság érdekében működnek.
Mi azt a következményt várjuk ettől a törvénytől, hogy ehhez segítséget, garanciákat nyújt, és ezért kérjük a parlamentet, hogy ezt a törvényt tárgyalja meg és fogadja el.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)