Sasvári Szilárd (Fidesz)
SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Hozzászólásom a polgári törvénykönyv módosításához alapvetően három elemet tartalmaz: az új jogintézmény lehetőségeit, bevezetésének körülményeit, a nyilvántartással való kapcsolatát és mindezek viszonyát a lakáspiachoz. Az egységes zálogjogi rendszer amely a törvényjavaslat módosítása kapcsán jön létre, és amelynek forrása a régi magyar magánjog és a nemzetközi szabályozók sokak számára jelent lehetőséget. Ezen intézményi lehetőség, a kézizálog és a jelzálog szabályozása a hitelezők számára a törvényjavaslat indoklása szerint a hitelezői kedv fokozásához, a hitelezői biztonság növekedéséhez, a biztonságosabb megtérüléshez, a kockázat csökkentéséhez, a tőkemozgás elősegítéséhez vezet teszem hozzá: vezethet.
Mindezen lehetőségek alapfeltétele a közhitelű nyilvántartás, ami akkor teljesülhet, ha a végrehajtó intézmények betartják törvényi kötelezettségeiket, ami pedig akkor teljesülhet, ha megfelelő költségvetési támogatást kapnak feladataik ellátásához. Hadd hozzam fel példaként az általam már többször felvetett dolgot, a budapesti földhivatal ügyét. Kérdésem, illetve interpellációm kapcsán azt a választ kaptam, hogy ez év októberére minden földhivatali bejegyzést teljesíteni fog a budapesti földhivatal. Abban a reményben állok itt, hogy ez valóban így lesz.
Hadd indokoljam meg, hogy miért is fontos erről beszélni. Azért, mert ezen intézmény nélkül azok az adósok hiszen itt a jelzálogtörvény kapcsán a hitelezőkről és az adósokról egyaránt beszélni kell , akik valamilyen hitelhez szeretnének jutni, akkor tehetik ezt meg, ha ingóságukra vagy ingatlanukra be van jegyezve tulajdonjoguk, tehát birtokba vannak helyezve.
Hadd hozzak életközeli példát is. Ha ezen intézmény és a közhitelű nyilvántartás nem működik együtt, akkor ezzel a lehetőséggel nem élhetnek azok a fiatal családok, akik lakást szeretnének építeni. Nem élhetnek ezzel a lehetőséggel azok, akik panellakásban élve, megkapva az idei gáz- és villanyszámlákat, forrást próbálnak találni egy szigetelési eljáráshoz, a fűtési rendszer megújításához és olyan technikák alkalmazásához, amelyek egy takarékosabb fűtési vagy világítási rendszer működéséhez vezetnek.
A törvényjavaslatban szereplő lehetőség, az ingóságok zálogba jegyzése, zálogba tétele nélkül amely a Fidesz-Magyar Polgári Párt álláspontja szerint a közjegyzői kamaránál kell hogy megtörténjen nem tudnak ilyen típusú hitelhez hozzájutni. A hitel kapcsán persze beszélni kell és beszélni is fogok azokról a kamatterhekről is, amelyek ezen a területen vannak.
Ezzel már át is tértem hozzászólásomnak arra a részére, amely a lakáspiachoz vezet át. A lakáspiacot az alábbi dolgok jellemzik, tételmondatokban ezek közül jó néhány dolog általános érvényű, de ennél a pontnál is hadd mondjak el két egyszerű dolgot: magas az infláció és alacsonyak a jövedelmek. A szabadpiacon kevés a bérlakás, és az önerős építkezést az állam, illetve az önkormányzat nem tudja, nem képes vagy nem akarja megfelelő módon támogatni.
Hadd foglaljam össze, hogy ha a fiatalok lakáshoz kívánnak jutni, akkor milyen lehetőségeik vannak, illetve milyen korlátokat mutat fel a lakáspiac ezen a téren.
A lakásra gyűjtés ideje képtelenül hosszú Magyarországon manapság, amikor a munkaerő árának tört részét kapja kézhez a munkavállaló, és nagyok a rárakódó elvonások. Ugyanakkor a jelentősnek mondható szociálpolitikai támogatás és más kedvezmények csak új lakás építéséhez és vásárlásához járnak, így a családalapításra érett fiatalok nem a teljes lakáspiacon, hanem kizárólag az újonnan épülő lakások körében tudják az állami támogatásokat felhasználni. Ez jelentős állami intervenció a lakáspiac egészében, de ott torzulásokat okoz. Ennek köszönhető például a nemzeti lakásvagyon összetételét kedvezőtlenül befolyásoló méregdrága kis lakások iránti nagy kereslet a nagyvárosok új lakóépületei körében. Ez azt jelenti, hogy ha valaki családot akar alapítani, akkor anyagi lehetőségei miatt elsősorban kis lakást tud vásárolni, amiben tudható és tapasztalható nem lehet igazán gyerekeket normálisan fölnevelni, és nagyon nehéz úgy élni ilyen körülmények között, hogy abban a továbblépési lehetőség is benne foglaltasson.
Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a lakáspiaci szerkezet megváltozásához nagyban hozzásegítene az, ha a lakásszövetkezetek, illetve más jogi személyiségű építtetők olyan pénzügyi lehetőségekhez jutnának, hogy a lakáspiacon végre úgy, olyan beruházási kedvvel jelenhetnének meg, hogy a profitkeresés közbeni építkezésük által a bérlakások is megszaporodnának.
(11.50)
A bérlakások amiknek a bérleti díja jóval magasabb, mint egy önkormányzati lakásé lehetőséget nyújtanak arra, hogy valaki egy nagyobb lakásban kezdhesse el az életét. És hogyha hosszú távú lakáspolitikai koncepciókkal kell hogy foglalkozzunk, felmerül az is, hogy valakinek már nem előtakarékosságot kell folytatnia, valakinek már nem abban kell gondolkozni, hogy lakástulajdonhoz jusson, hanem egy lehetőség is megjelenik számára, hogy olyan lakást béreljen magának, ami a jövedelméhez képest megfelelő. Hogyha olyan bérlakások épülnek, amelyek piaci vagy félpiaci áron juttatnak lakhatáshoz embereket, akkor azt gondolom, hogy bizonyos téren a lakásszerkezet is megváltozik Magyarországon, és végre egy harmonikusabb együttműködés jön létre a gazdasági és politikai szereplők között akár a kormány rendeletei, akár a hitelkedvezmények nyomán, akár pedig a vállalkozóknak nyújtott hiteleken keresztül azon polgárokkal, akik ilyen lakást szeretnének bérelni.
Egy kitérővel hadd emlékeztessek arra, hogy a jelzálog, illetve a kézizálog intézménye, a hitelekkel és a hitelben szereplő kamatok törlesztésével való kapcsolata olyan számokat kell hogy mondasson velem, amelyek tulajdonképpen elrémítik az embereket, hogy lakást építsenek vagy lakásépítéshez fogjanak hozzá. Már többször elmondtam a tisztelt Házban, de ismételten meg kell tegyem, tisztelt hölgyeim és uraim: hogyha egy lakásépítésre valaki másfél millió forintot szeretne kölcsönként tízéves törlesztéssel felvenni, akkor annak a havi törlesztése 34 170 forint. Ennek vállalásához, tehát hogy valaki ilyen hitelt vehessen fel ez a Pénzügyminisztérium válaszában érkezett meg, az általam még annak idején levélben feltett kérdésre , legalább 103 ezer forintos nettó jövedelem szükséges. Itt olyanfajta jövedelmi viszonyokról kell beszélni, amit azt gondolom, az átlag magyar családokra nem mondható jellemzőnek.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Végezetül szeretném abban összegezni a Fidesz-Magyar Polgári Párt véleményét ebben az ügyben, hogy ezt a törvényjavaslatot nagyrészt támogatni tudjuk. A "nagyrészt" azt jelenti, hogy módosító indítványokat kívánunk benyújtani, hiszen ez a módosítás intézményes biztosítékokat jelent a hitelezők számára, aminek segítségével talán talán, teszem hozzá megélénkül a hitelpiac, talán teszem hozzá ha csökken az infláció, akkor csökkenni fognak a kamatterhek és a kamatok is, ez a fajta lehetőség viszont abba az irányba vezeti a polgárokat, hogy tudják majd racionalizálni lakásuk működését, hogy tudnak a vállalkozók olyan hitelekhez jutni, aminek a segítségével bővíthetik majd tevékenységüket, és a tevékenységük bővítése során a hitelezők számára egyfajta biztosíték ez az intézményrendszer, amelyik létrejön ezután.
Az adósok számára vagy a jövendő adósok számára pedig e törvényjavaslatban szereplő intézmény tisztább játékszabályokat ír le, új lehetőségeket biztosít, azonban nem tudok elvonatkoztatni e törvényjavaslat tárgyalása során sem ha már új lehetőségekről beszélek a mai magyar valóságtól, amely üdvözölheti ezen jogintézmény meglétét, viszont nem segíti kellőképpen azt, hogy a fiatal családok lakáshoz jussanak.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps.)