Bajor Tibor (MSZP)
BAJOR TIBOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kicsit részletesebben kívánok szólni a vállalkozási övezetekről és az ipari parkokról. A vállalkozási övezet ami most elég nagy reklámot kap az országban tulajdonképpen 1949-től az írországi Shannon-övezet kialakításától különböző formában egész Nyugat-Európában elterjedt és beépült területfejlesztési eljárás. Angolul: Special Enterprise Zona vagy Free Enterprise Zona szabad vállalkozási övezet. Semmiképpen nem szabad ezt összekeverni a Free Economic Zona-nal, a szabad gazdasági övezettel természetesen én most Európáról beszélek és nem az ázsiai fogalmakról.
A szabad gazdasági övezet Európában a kereskedelemfejlesztés eszköze elsősorban, míg a vállalkozási övezet területfejlesztési eszköz. A római szerződés alapján a vállalkozási övezet létesítését feltételhez kötik, hiszen az övezetben tevékenykedők gazdasági feltételrendszere eltér az országos általánostól, vagyis különleges.
A vállalkozói övezet létesítésének a feltétele többek között, hogy a munkanélküliség jelentős mértékben meghaladja az országos átlagot; a problémás térség kezeléséhez a hagyományos infrastruktúra-fejlesztés mára már ne legyen elégséges Szabolcs megyében például hiába építettek gázhálózatot, telefonhálózatot, a munkanélküliség mégis folyamatosan nő -; a térség jövedelemtermelő és adófizetési képessége messze az országos átlag alatti legyen; az övezet létesítése ne csak egy kistérségre, hanem a régióra és az egész országra pozitív hatással legyen.
A vállalkozások nem pénzügyi támogatásokat kapnak, hanem működési feltételeik az átlagosnál kedvezőbbek. A visszaélések elkerülése érdekében viszont sokkal szigorúbb az ellenőrzés, mint általában.
A vállalkozási övezet létesítése azonban nemcsak a gazdasági egységek letelepítéséből áll, hiszen akkor ez csak iparfejlesztés és nem területfejlesztés. Területfejlesztéssé attól válik, hogy a vállalkozásokkal összhangban át kell alakítani az övezet területén belül többek között az oktatás szerkezetét a szakoktatástól a felsőfokú oktatásig; az infrastruktúra-fejlesztést alá kell rendelni a termelés érdekeinek; azt kell fejleszteni és olyan mértékben, amire fizetőképes kereslet van; át kell alakítani az övezeten belül a szociálpolitika szerkezetét és a szemléletrendszerét. Itt mindennek és mindenkinek azt kell szolgálnia, hogy elinduljon egy folyamatos, öngerjesztő, úgynevezett fenntartható fejlődés. Ennek gazdasági alapja egyrészt az államtól kapott kedvezmények, másrészt a betelepült társaságoktól beszedett és csak azokra a kistérségekre, amelyek területén az övezet működik, fordítható területfejlesztési járulék. Ez lehetővé teszi, hogy ne a dunántúli régiók terhére segélyezzék a fél országot.
Ezt a folyamatot természetesen szabályozni kell. Létre kell hozni azokat az egységeket, melyek az eredményes működés érdekében a vállalatokat, az államot és a helyi szervezeteket képviselik. Meg kell erősíteni mint mondtam az ellenőrzést minden területen, hiszen nem a feketekereskedelem növelése a cél. A három részvevőnek gazdaság, állam, helyi szervezetek egységes programot kell kidolgozni, melyben minden mindennel összhangban van. Ma Magyarországon sajnos hat-nyolc vállalkozási övezet létesítését engedik meg az európai jogszabályok.
Az ipari parkok nemcsak egyszerűen a vállalkozási övezetek kistestvérei, hanem olyan területfejlesztési megoldást jelentenek, amely teljes egészében az önkormányzatok aktivitására épül. Bár azt is meg kell jegyeznem, hogy ipari parkot csak ott lehet eredményesen működtetni, ahol még lehet saját erőből elmozdulni, az országos infrastruktúrára lehet építeni, a képzett munkaerő rendelkezésre áll vagy minimális átképzéssel ez megoldható , a gazdasági kedvezményeket a helyi önkormányzat és nem az állami költségvetés biztosítja helyi adókedvezmény vagy mentesség formájában. Döntő, hogy az ipari park kialakításánál azok a vállalatok, amelyek majd ott tevékenykedni fognak, az első pillanattól kezdve részt vegyenek a megvalósításban, különben fantomváros épül.
Nagyon fontos mindkét esetben, hogy a létesítés jogszabályi feltételei egyértelműek legyenek alapításkor kormányrendeletben, majd a tapasztalatok megszerzését és összegzését követően törvényben. A működési feltételeket törvényekben, kormányrendeletben és önkormányzati rendeletben kell meghatározni. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a kelet-európai jogrendszer ezt a kétfajta területfejlesztési megoldást jelenleg nem ismeri. És nagyon büszkén jegyzem meg, hogy a magyar parlament az 1996-ra vonatkozó társasági adótörvényben Kelet-Európában elsőként hozott olyan törvényt, amelyben ez a fogalom megtalálható.
Köszönöm. (Taps.)