Rusznák Miklós (KDNP)

1996. március 3.

RUSZNÁK MIKLÓS, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hetekben két hete kezdődött a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Azt hiszem, hogy a parlament nagyon fontos törvényt tűzött napirendjére, amelynek középpontja a tűzoltóságok és az azokban dolgozó emberek sorsa. Mint már az előző felszólalók is említették ennek a törvénynek a fontosságát, a kereszténydemokraták részéről mi is ezt tesszük. De a törvény elolvasása és az önkormányzati tűzoltóságokkal való helyszíni egyeztetése során néhány hiányosság vetődött föl, amelyeknek kiküszöbölésére irányuló módosító indítványunkat a kormány képviselője jobbító szándékkal remélhetőleg támogatni fogja.A Kereszténydemokrata Néppárt a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvényjavaslatról több helyi hivatásos önkormányzati és megyei szakértői megbeszélés útján alakított ki véleményt. A hosszú évek vajúdása után végre a legmagasabb szintű jogi szabályozás határozza majd meg a tűzvédelmet a tűzoltóság és a műszaki mentés területén. Felelősségünk abban van, hogy olyan legyen ez a törvény, amely megnyugtatóan rendezi az ország tűzvédelmi helyzetét és a tűzvédelemmel kapcsolatos minden gondot és problémát.

Többször mondjuk, Európa felé megyünk akkor szükséges ezen a területen is olyan jogszabályokat alkotni, amelyek világosak mindenki számára és egyértelműen számonkérhetők. A törvény megalkotásának jelentősége abban is áll, hogy mintegy 9 ezer hivatásos tűzoltó és több ezer önkéntes és munkahelyi tűzoltó feladatának, munkájának, jogállásának meghatározására készülünk, de ezeknek az embereknek a munkavégzése nemcsak az ország egész lakosságát, hanem a vállalatok, gazdasági szervezetek, valamint a privatizációban részt vevő külföldi személyeket is érinti. Ennek megnyugtató rendezése nagyon fontos politikai kérdés is.

Jó lenne, ha az igen tisztelt képviselők döntéseik meghozatalánál figyelembe vennék az alábbiakat: nincsenek kellőképpen megbecsülve és anyagilag elismerve azok a hivatásos tűzoltók, akik önfeláldozóan, életük kockáztatása árán is mentik mások testi épségét, védelmezik anyagi javainkat; akik ott vannak minden nehéz helyzetben, legyen az jég alól mentés akár a soroksári Duna-ágból, baleseteknél, a személyek kiemelése a ronccsá vált autókból vagy lángnyelvekkel körülvett helyiségekből és lakásokból. Akkor is számít rájuk a társadalom, ha vízcsőtörésről, viharkár elhárításáról vagy éppen katasztrófahelyzet megszüntetéséről van szó. Az általuk megmentett személyek, életek értékét pénzben nem lehet meghatározni. Mérhetők viszont igaz, csak több száz milliárdos nagyságrenddel az általuk megmentett értékek.

A hivatásos állami tűzoltók feladatának szabályozása egyértelmű. Azok az önkormányzati hivatásos tűzoltók, akik a legnehezebb munkát végzik, sok esetben közvetlen életveszélynek vannak kitéve, nincsenek sem anyagilag, sem erkölcsileg elismerve. A törvény nem tisztázza, csak sejteti, hogyan lesz például a szakmai irányítás végrehajtva a gyakorlatban, ki fogja biztosítani az önkormányzati tűzoltóságok tagjainak védőfelszerelését, technikai fejlesztésüket. Nem tudom, hogy akik hiányos vagy nem megfelelő védőfelszereléssel rendelkeznek, hogyan kötelezhetők arra, hogy életük kockáztatásával mások életét mentsék meg.

Igaz, szerepel a törvényben a pályázati lehetőség, de ehhez is pénz kell. Ki fogja ezt biztosítani, ha az önkormányzat csődeljárás alatt lévő vagy forráshiánnyal küszködő önkormányzati hivatásos tűzoltóállományának a pályázathoz saját erőt kell benyújtani?

A magam részéről és a kereszténydemokraták részéről is már többször fölvetettük, hogy az államháztartási reform részeként kellett volna tárgyalni ezt az önkormányzati hivatásos tűzoltóságról szóló törvényt is, mert elfogadhatatlan dolognak tartom azt az összehangolatlanságot, amely a regionális feladat-teljesítés közben a hivatásos tűzoltókat a helyi önkormányzat intézményrendszerének, kötelező intézményalakításának feladatává teszi, ugyanakkor egyéb más oktatási regionális intézményeket pedig a megyei közgyűlésnek leadásra javasolja vagy kötelezővé teszi. Nem tiltakozunk az ellen, hogy a tűzoltóság az önkormányzatok, a hivatásos önkormányzatok, a helyben vagy az illetékes önkormányzat területén működő önkormányzatoknak a hatáskörébe kerüljön, de mindenféleképpen tisztázandó az a körülmény, hogy a regionális feladatokat ellátó önkormányzatok, illetve a regionális feladatot ellátó intézmények a többi önkormányzattal együtt hogyan viseljék azokat a terheket, amelyek itt a törvényben teljes mértékben nem szabályozottak. Egy önkormányzat különösen nem vállalhatja föl 40, 50 vagy 60 községnek a tűzoltással kapcsolatos összes problémáját.

Esetleg a többi önkormányzat is segíthetett volna, amelyeknek védelmét ellátja a tűzoltóság, de a törvényalkotók még csak nem is gondoltak a közös anyagi teherviselésre. Egyenlőtlen fejlődés lesz ez. Megnyugtató megoldás csak az lenne, ha a törvény egyértelműen és pontosan szabályozná ezeket a kérdéseket is.

(16.10)

Egyértelmű feladatmeghatározás mellett pontos és konkrét lehet a végrehajtás. Nem engedhető meg az, hogy a tényleges feladatvégrehajtók az átszervezések újbóli szabályozása következtében joghátrányba kerüljenek.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóság megerősítése fontos cél, amely az ott dolgozóknak a törvényben előírt helyzetét javíthatja.

A törvény legvitatottabb része, hogy kié legyen a hatósági jogkör, valamint a tulajdonviszonyok egyértelmű rendezése. A gyakorlat bebizonyította, hogy a jegyzőhöz telepítéssel a bürokrácia tovább nőtt. Az az elképzelés, hogy minden jegyzőnek legyen meg a jogköre, tovább bonyolítja a helyzetet. A megyei közigazgatási hivatal hogyan fogja elbírálni a fellebbezéseket? Jogilag ugyan ismerik a problémát, de nem gyakorlati szakemberek.

Ugyanezt folytathatnám a tulajdonviszonyokkal kapcsolatban is, hisz nagyon fontos, hogy ha egy önkormányzat kötelező feladatává tesszük, hogy intézményt alakítson, azzal együtt jár a tulajdon birtoklása, a tulajdonnal kapcsolatos feladatok kezelése.

A KDNP nagyon fontosnak tartja ennek a törvénynek minél előbbi elfogadását.

Végezetül a Megyei Jogú Városok Szövetségének az állásfoglalását szeretném egy törvényponttal kapcsolatosan elmondani, amelyet a következőképpen fogalmaztak meg:

"A törvénytervezet a tűzoltó technikai eszközök rendkívül széles körét kívánja a központi beszerzések körébe sorolni. Indoklása szerint ezeknek az eszközöknek a többsége csak importból szerezhető be, és az önkormányzatok nem rendelkeznek kereskedelmi kapcsolatokkal."

A szövetség véleménye szerint a járművek kivételével a piacon rendkívül széles körű kínálat van ezekre az eszközökre jelentősebb cégek márkaképviseletei között még verseny is folyik. Ezt bizonyítják a nagy számú megkeresések, ajánlatok és bemutatók. Véleményük szerint elegendő lenne az országos parancsnokság részéről megfelelő ajánlásokat kidolgozni, és nem szükséges a központi beszerzések fontosságára való hivatkozással ezzel egy külön apparátust foglalkoztatni.

A fentieken túl a központi beszerzés és gazdálkodás nem lenne összhangban az önkormányzatok, illetve az önkormányzati intézmények önálló gazdálkodásával.

Végezetül a kereszténydemokraták a tűzvédelemmel, a tűzoltással és a műszaki mentéssel kapcsolatos törvényjavaslatot fontosnak tartják. Több módosító indítványt nyújtottunk be, és nagyon remélem, hogy államtitkár úr és a kormánypárti képviselők a módosító indítványokat megfogadják, és remélhetőleg nem a tűzoltók védőszentjéhez kell majd fordulnia a tűzoltóságnak, hanem a józan ész a parlamenti és a bizottsági vitában ezeket a módosító javaslatokat beemeli a törvénybe, aminek néhány ponton hiányossága van.

Köszönöm szépen. Amennyiben ezen módosító indítványok elfogadásra kerülnek, a kereszténydemokraták is tudják a törvényt támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps.)