Kovács Tibor (MSZP)
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Mint ahogyan azt képviselőtársaim is az előzőekben megállapították, a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló jelenleg hatályos jogszabályok felett kétségtelenül eljárt az idő, azok már nem felelnek meg a megváltozott követelményeknek. A benyújtott T/1544. számú törvényjavaslat szerkezetében és főbb tartalmi elemeiben elfogadható, ugyanakkor a javaslat gyenge pontja véleményem szerint éppen a piacgazdasághoz való alkalmazkodásban van: úgymond nem tud mit kezdeni a gazdálkodószervezeteknél működő vagy azok által alapított, társaságként működő tűzoltóságokkal, pedig azok létrejöttét a kialakult formákban alapvetően a törvényi szabályozatlanság és a felügyeletet ellátó hatóságok kényszerítették úgymond ki.
A törvényjavaslat indoklása szerint a létesítményi tűzoltóságok elsősorban a korábbi vállalati tűzoltóságok szerepét vennék át, illetve a védelmi szempontból kiemelkedő veszélyességű gazdálkodószervezetek tűzvédelmét szolgálnák. Ugyanakkor a javaslat előkészítői az említett kiemelkedő veszélyességű üzemekben is például kőolajfinomító, vegyi üzem olyan tűzoltóságot képzelnek el, amely a munkapad mellől elugrasztott, poroltóval és fali tűzcsappal felszerelkezett műkedvelő tűzoltókból áll. Lehet, hogy nem ezt gondolják, de ez nem derül ki a javaslatból.
A javaslat nem vesz tudomást arról, hogy az utóbbi években az érintett veszélyes üzemek törvény nélkül is sorban megalapították a maguk profikból álló létesítményi tűzoltóságát. Így például profi tűzoltósága van az ország legnagyobb vegyi és energetikai cégeinek: Mol, TVK, Borsod Chem. Egyes ilyen létesítményű tűzoltóságok több cég védelmét is ellátják, mint például Tiszaújvárosban, mások csak úgymond az anyavállalatot védik. Vannak kizárólag főfoglalkozásúakból álló, de vannak vegyes állományú tűzoltóságok is, ahol csak a kulcsposztokat például parancsnok, híradós, gépkocsivezetők töltik be főfoglalkozású tűzoltókkal. Ezek a tűzoltóságok rendszerint átlagon felül jól felszerelt tűzoltóságok, semmivel nem maradnak el a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok színvonalától. Az így létrejött létesítményi tűzoltóságok, ha a törvényjavaslatból a jelenlegi formában lesz törvény, tulajdonképpen törvényen kívül lesznek. Ez, úgy gondolom, elfogadhatatlan.
Különös elképzelés az is, hogy miközben az üzemnek saját profi tűzoltósága van, nem azt, hanem az önkormányzati tűzoltóságot kell értesíteni, ha átvágnak egy üzemi utat vagy kizárnak egy tűzcsapot.
Ugyanilyen ellentmondás, hogy míg az önkormányzati, de még az önkéntes tűzoltóságot is a megyei parancsnok felügyeli, addig a létesítményit a helyi önkormányzati tűzoltóparancsnok. Ugyan miért?
Tudomásul kellene venni, hogy a tűzoltás társadalmilag hasznos tevékenység akkor is, ha arra egy gazdálkodószervezet keretein belül kerül sor.
A tűzoltás és a műszaki mentés nem csupán a tulajdonosok vagyonának, hanem az ott dolgozó állampolgárok életének és testi épségének, továbbá a munkaerejének védelmét is szolgálja. Ebből a szemszögből is nézve az államnak nem egyes tűzoltószervezeteket kellene támogatnia, hanem magát a tevékenységet, függetlenül attól, hogy milyen szervezeti formában valósul meg.
A létesítményi tűzoltóságoknak tehát hasonló kötelezettségek mellett hasonló jogosultságokat, hasonló támogatást kell kapniuk, mint a hivatásos és önkormányzati tűzoltóságoknak. Erre szeretnék néhány példát bemutatni.
Anomáliák vannak például az adóztatásban. Ha egy gazdálkodószervezet adományt juttat a helyi önkéntes tűzoltóságnak új tűzoltókocsi vásárlására, akkor ezt költségként elszámolhatja, nem kell utána társasági adót fizetnie. Ha ugyanezt a kocsit saját tűzoltósága részére vásárolja meg, ezt csak adózott eredményből teheti meg. Pedig a javaslat szerint a tűzoltóságok a tűzvédelmi és műszaki mentési feladataik során kötelesek az együttműködésre. Ez az együttműködés a mindennapi életben már megvalósult, számtalan jó példa bizonyítja.
A törvényjavaslat be kívánja vezetni a tűzvédelmi felelősségbiztosítást, amit pontosan a veszélyes üzemek fognak fizetni. Ugyancsak megjelenik a tűzvédelmi bírság, amit gyakorlatilag szintén a gazdálkodószervezetek fizetnek. Ezek nem kifogásolhatók, de az igen, hogy ezekből az összegekből csak az önkormányzati és önkéntes tűzoltóságot kívánják támogatni, a létesítményit nem.
Miközben az önkormányzati, illetve önkéntes tűzoltók képzése ingyenes, más tűzoltók képzése már rendkívül magas térítési díj ellenében történik. Mi történik majd? Természetesen az önkormányzati tűzoltóságtól ahol soha sem fognak tudni magasabb bért fizetni, mint a gazdálkodószervezeteknél fogják a kiképzett dolgozókat elcsábítani magasabb bérért. Nem hiszem, hogy ez lenne a cél.
Meggyőződésem szerint ez a törvény is, mint minden más törvény, akkor lesz sikeres, ha önkéntes jogkövetésre ösztönöz, mert irányt mutat és érdekeltséget teremt minden területen.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)