Torgyán Józsefné Cseh Mária (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tűzvédelem korszerű jogi szabályozása feltétlenül indokolt a megváltozott gazdasági és tulajdoni viszonyok miatt. Ezért a Független Kisgazdapárt időszerűnek tartja a törvényjavaslat benyújtását, mivel a tűzoltóság berendezései elavultakká váltak, korlátozottak a lehetőségek a mentési munkálatoknál.Az Országgyűlés ezzel párhuzamosan tárgyalja a polgári védelmi törvényjavaslatot is. A Független Kisgazdapárt célszerűnek tartotta volna ezzel egyidejűleg az Országgyűlés napirendjére tűzni a katasztrófavédelemre vonatkozó törvényjavaslatot is, mert ez a három terület, illetőleg annak jogi szabályozása egymással szoros jogi és gazdasági kapcsolatban áll.
Tisztelt Ház! A tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló hatályos jogszabályok 1973-ban léptek hatályba, ebből következően azok a rendelkezések a pártállami szervezethez, a pártállam gazdaság- és jogpolitikájához igazodtak. A rendszerváltást követően már az önkormányzatokról szóló törvény is foglalkozott a települési önkormányzatok tűzvédelmi feladataival. Az állami tűzoltóság területi szervei átalakultak önkormányzati tűzoltóságokká.
A közelmúlt gyakorlati tapasztalatai egyértelműen jelezték azt az igényt, hogy szükségessé vált e terület ismételt kodifikációja. A privatizáció, a külföldi tulajdon növekvő mennyisége, az európai jogharmonizáció, a nemzetközi szabványok szükségessé tették a rendelkezések korszerűsítését annál is inkább, mivel hazánkban jelentős mértékben romlott a tűzbiztonság. Véleményünk szerint a javaslat általánosságban elfogadható, azonban több rendelkezése módosításra szorul.
Esetenként a megfogalmazás pontatlan és nem megfelelő a rendelkezések beillesztése a magyar jogrendszer egészébe. Ezek a szabályok a legtöbb esetben a tűzrendészeti tevékenység finanszírozásával kapcsolatosak. Közülük különösen figyelemre méltó a tűzjelzés költségeinek viselésére vonatkozó szabály, amely szerint a költségek a települési önkormányzatot, illetőleg a létesítmény fenntartóját terhelik.
A törvénytervezet kidolgozásánál nagy hiba volt, hogy nem vonták be a különböző biztosítótársaságokat.
Tisztelt Képviselőtáraim! Több fenntartó esetén az érdekeltek a költségeket érdekeltségük arányában viselik. Ezzel szemben célszerűbbnek mutatkozik a költségek viselésére vonatkozóan az érdekeltek egyetemleges felelősségét megállapítani, amit indokol az, hogy a gazdasági élet különböző szereplőinek érdekeltségi arányai gyakran nem kellően tisztázottak. Az egyetemlegesség kimondása esetén az érdekeltek a költségek viseléseinek arányairól egymás között a polgári jog szabályai szerint megállapodást köthetnének.
A javaslat hangsúlyozza, hogy a tűzjelzés díjtalan és elsőbbséget élvez. Sem a törvénytervezet szövegéből, sem pedig az ahhoz kapcsolódó indoklásból nem állapítható meg az, hogy az elsőbbségi jogot mihez kell viszonyítani.
Tisztelt Ház! A műszaki mentéssel összefüggésben a javaslat azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a tűzoltáson és a műszaki mentésen túl a tűzoltóság egyéb beavatkozást csak az érdekelt kérelmére és költségére végezhet. Ezzel összefüggésben annak a szakmai kérdésnek a tisztázására lett volna szükség, hogy hol van az a határ, amelyen belül a tűzoltást végző szervezetnek még meg kell tennie a szükséges intézkedéseket. Másképpen fogalmazva: ténylegesen mikor fejeződik be a tűzoltás és a műszaki mentés folyamata? A tűzvédelmi szabályok ismerete éppen olyan kötelezettsége minden magánszemélynek, mint az egyéb jogszabályok ismerete. A magyar jogrendszer egyik fontos alaptétele az, hogy a jogszabály nem tudása a felelősség alól nem mentesít. Ennek alapján feleslegesnek ítéljük annak hangsúlyozását, hogy a magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzmegelőzési szabályokat. Ez a kötelezettség ugyanis a fenti elvből következően egyébként is, és minden jogszabály tekintetében, terheli a magánszemélyeket.
A javaslat nemcsak e vonatkozásban nincs összhangban a magyar jogrendszerrel, hanem más tekintetben is találhatunk olyan szabályokat, amelyek feleslegesek, mert egyéb jogszabályok már rendezték az adott viszonyokat. A javaslat például a magánszemélyek kötelességévé teszi, hogy gondoskodjanak a felügyeletük alatt álló személyek megfelelő neveléséről és arról, hogy ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt. Idevonatkozóan a polgári törvénykönyv és a családjogi szabályok egyértelmű felelősségi rendelkezéseket tartalmaznak, amikor a szülő, a gondozó felelősségét rögzítik a felügyeletük alatt álló személyekért.
Tisztelt Ház! Ugyancsak a polgári törvénykönyv rendelkezéseire kell utalni azzal összefüggésben, hogy a tűzoltás és műszaki mentés során okozott kár megtérítésére ki kötelezhető. A javaslat szövege és a polgári törvénykönyv rendelkezései nincsenek megfelelő összhangban, mert a polgári törvénykönyv 107. §-a rendelkezik a szükséghelyzetben okozott kár viselésének kötelezettségéről és hangsúlyozza, hogy a károkozásnak alapvetően két esetét kell megkülönböztetni.
Kártalanítási kötelezettség terheli azt, akinek magatartása nem volt jogellenes. Például a tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást követelhet. A kártérítés követelésének minden esetben feltétele azonban a jogellenes magatartás.
A tűzoltóegyesületek jogállása egyértelművé vált. Ezek a szervezetek társadalmi szervezetként működnek. Nem kerülheti el a figyelmünket az, hogy ezeket a szervezeteket az egyesületekre vonatkozó törvény alapján kell létrehozni, illetve működtetni. A javaslat azon rendelkezései, amelyek a tűz elleni védekezés, a műszaki mentés, a tűzoltóság anyagi alapjait teremtik meg, nem minden esetben egyértelműek. Ebből adódóan a gyakorlatban gondot fog okozni az erőforrások megjelölése, felhasználása.
Nem valószínű, hogy a javaslat előterjesztőinek figyelme kiterjedt például arra, hogy milyen forrásból lesz fedezhető az önkéntes és a létesítményi tűzoltó kiesett jövedelme, illetve az általuk elszenvedett kár megtérítése, a kártalanítás, így például különböző járadékok fizetési kötelezettsége.
Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiekre tekintettel arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a javaslat csak lényeges módosításokkal fogadható el, továbbá arra, hogy a törvényhez később kapcsolódó végrehajtási szabályok legyenek tekintettel a védelmi, műszaki rendszerek technológiai sajátosságaira, a tűzvédelmi berendezéseket gyártó vállalkozások segítésére, esetleges adókedvezmények biztosítására a mentés hatékonyabbá tétele érdekében. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)