Deutsch Tamás (Fidesz)
DEUTSCH TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt hétvégén kerültek napvilágra a Központi Statisztikai Hivatal 1995. gazdasági évre vonatkozó számításai, azok az adatok, amelyek tájékoztattak minket, parlamenti képviselőket, a magyar társadalmat, az ország nyilvánosságát arról, hogy ténylegesen hol tart 1995 végén, 1996 elején a Magyar Köztársaság. Meggyőződésem szerint egy olyan alkalomkor, amikor éppen néhány pillanattal korábban tette le hivatali esküjét az új pénzügyminiszter, érdemes szembenézni azzal, hogy akár a pénzügyminiszter, akár a kormány, akár a parlament milyen körülmények között kénytelen végezni a munkáját. Ezek az adatok, gondolom, sokunk számára, sajnos a magyar társadalom széles rétegei számára sem lesznek újak, ismeretlenek, ugyanakkor azonban megítélésem szerint megdöbbentőek. Jelentős részben cáfolják azokat az állításokat, amelyeket többek között Horn Gyula miniszterelnök úr 1996. február elején, a parlament tavaszi ülésszakának kezdetén itt a parlamentben, miniszterelnöki hozzászólásában elmondott.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1995-ben az árak 28,2 százalékkal, ehhez képest a bérek ennél jóval kisebb mértékben nőttek. Összességében 1995 során átlagosan 12,2 százalékkal csökkent a magyar polgárok reálkeresete.
Ugyancsak az elmúlt héten hallhattunk arról adatokat, hogy 1994-95 folyamán sajnos nem fordult meg az a tendencia, amely a feketegazdaság növekedési arányát mutatja a bruttó nemzeti össztermékhez képest. Éppen a kormány sajtótájékoztatóján hallhattunk arról, hogy 1995 végén, '96 elején ez az arány eléri közel a 30 százalékot.
Ugyancsak éppen a múlt héten került sor itt, a parlamentben, ellenzéki képviselő kezdeményezésére egy családpolitikai vitanapra, amelynek egészen megdöbbentő, tragikus adatai, azt gondolom, mindannyiunkat el kell hogy gondolkodtassanak.
Az elmúlt héten, amikor a pénzügyminiszter-jelöltet meghallgatták különböző bizottságok, amikor ennek kapcsán különböző kormánypolitikusok nyilatkoztak, akkor be kellett látnunk: igazuk lett azoknak, akik azt mondták, hogy Bokros Lajos ugyan távozott, de az ő csomagja különösen a lemondásakor a kormány által elfogadott második csomag maradt.
Az újabb pénzügyminiszter-csere alkalmával sem hajlandó az eddigi nyilatkozatok alapján még a legkisebb mértékben sem módosítani a kormányzat súlyosan elhibázott gazdaságpolitikáján. Ugyanakkor a legutóbbi napok nyilatkozatai alapján arra lehet következtetni, hogy visszatér az 1993-94-es kampányidőszaknak az a hitegető, a választókat becsapó, őket hamis ígéretekkel áltató magatartása, ami azt gondolom, nagyon sok kárt okozott az országnak. Hisz minek is lehet ítélni azt a miniszterelnöki nyilatkozatot, ami a hétvégén hangzott el Tatabányán, ami szó szerint így hangzik: "A márciusi áremelések után az idén már nem várhatók újabb, az életkörülményeket rontó kormányzati intézkedések."?
Vajon ez azt jelenti, tisztelt miniszterelnök úr, hogy 1996 áprilisától nem lesz eltörölve a családi pótlék alanyi jogosultsága? Vajon ez azt jelenti, hogy 1996 áprilisától megmarad a családtámogatási rendszer eddigi módja? Vajon ez azt jelenti, hogy 1996 őszén nem lesz újabb kétszámjegyű energiaár-emelés? Minden bizonnyal nem. Ezekre az áremelésekre, ezekre a további életszínvonal-rontó kormányzati intézkedésekre sor fog kerülni.
Én nem kívánom most újra önöket, sem az MSZP politikusait, sem a Szabad Demokraták Szövetségének politikusait 1993-94-es kampányígéreteikkel szembesíteni. Sajnos kénytelenek voltunk belátni azt, hogy önök ezeket az ígéreteket nem a megvalósítás szándékával, hanem kizárólag a hatalom megszerzésének igényével fogalmazták meg az elmúlt két esztendőben.
Ugyanakkor, tisztelt Ház, hölgyeim és uraim, a miniszterelnök úr az előbb idézett tatabányai gyűlésen a parlamenti ellenzék kormányra kerülésének veszélyéről hogy az ő szóhasználatát idézzem: , a jobboldal hatalomra jutásának a veszélyéről beszélt. Én azt gondolom, az a felelőtlen kormányzati módszer, ami az ön és egyes vezető kormánypárti képviselők egyes nyilatkozataiban visszatérni látszik, ami megalapozatlan ígéretekkel operál, valóban előrevetíti azt, hogy ez a kormányzati módszer azokat a radikális jobb- és baloldali erőket erősítheti, azoknak a politikai vitorláját dagaszthatja, ami kapcsán nyugodtan elmondhatjuk: még nagyobb árat fizethet az ország ebben az esetben az önök négyéves kormányzásáért. (Az elnök pohara kocogtatásával jelzi a rendelkezésre álló idő leteltét.) Remélem, ez a helyzet nem fog előállni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)