Földesi Zoltán (MSZP)
FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, nagyon fontos és az élet, a gyakorlat, a tapasztalat által kikényszerített és szükségessé vált törvénytervezetet tárgyal az Országgyűlés akkor, amikor a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról hoz törvényt.Az önkormányzatok jelentős része ma már csődközeli helyzetbe került. Ez bekövetkezhet önhibából, a lehetőséget meghaladó feladatellátásból, erőn felül vállalt fejlesztésekből illetve önhibán kívül. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatási kerete tekintettel annak összegére nem biztosít fedezetet a valóban saját hibáján kívül nehéz anyagi helyzetbe került önkormányzatok gazdasági helyzetének stabilizálására.
E támogatás a költségvetési törvény 6. számú melléklete szerint csak az 1995. évi működési szinten maradó önkormányzatokat illeti meg. A keret nagyságát figyelembe véve a támogatás nem lesz arra sem elegendő, hogy az önkormányzatok jelentős része az 1995. évi működési kiadás nagyságrendjének megfelelő forrással rendelkezni tudjon 1996-ban az infláció miatti árnövekedés, valamint az áfatörvény 1996. évi, az önkormányzatokra kedvezőtlen hatásai miatt.
Az előzőekben említett tényezők hatására számolni kell az önkormányzatok gazdasági ellehetetlenülésével, kezelhetetlen adósságállomány felhalmozásával. A törvény mielőbbi megalkotása a probléma megfelelő kezelését teszi azonban lehetővé.
Az adósságrendezés, mivel önkormányzati vagyon, helyi érdekeket érint, nem képzelhető el a helyi önkormányzat választott tisztségviselőinek részvétele, tevékeny közreműködése nélkül. A törvénytervezet 16. § (1) bekezdése az adósságrendezési bizottság összetételét szabályozza. Ezen bekezdés utolsó mondata szerint, amennyiben az önkormányzati képviselők közül az adósságrendezési bizottságban tagságot senki sem vállal, a bizottság önkormányzati képviselő nélkül is létrejöhet. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi gondnok elnökletével, a polgármester és a jegyző részvételével, az adósságrendezési bizottság három taggal már működhet.
De mi történik akkor, ha polgármester, jegyző hiányában például haláleset, felmentés, lemondás esete állhat fent még háromtagú sem lehet az adósságrendezési bizottság? A törvényjavaslat 9. § (3) bekezdésében a pénzügyi gondnokkal szemben támasztott igen körültekintően és helyesen megállapított követelményeknek megfelelő szakember, elsősorban kistelepüléseken, nem biztos, hogy rendelkezésre áll. Ilyen településekre helyi ismerettel is rendelkező szakembert nemigen tud találni a kijelölő bíróság. Éppen ezért bírna nagy jelentőséggel a helyi körülményeket is jól ismerő képviselő bizottsági részvétele, a bizottság minimális létszámának legalább három főben történő törvényi szintű deklarálása. Ez a (2) bekezdésben foglalt határozatképességet is egyértelművé tenné.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kezelhetetlen adósságállomány a legtöbb önkormányzatnál nem egy éve kezdett kialakulni, az részben az előző kormányzati ciklus vitatott céltámogatási rendszeréhez, normatív elosztási rendszeréhez kötődve, az évek során folyamatosan halmozódott fel az önkormányzatoknál. Éppen ezért érthetetlen, hogy a törvényjavaslat 14. § (2) bekezdésének 4. pontja az adósságrendezési eljárást megelőző egyéves időszakra teszi lehetővé a pénzügyi gondnok részére a helyi önkormányzat vagyonából történő ingyenes elidegenítés, a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött jogügylettel kapcsolatban létrejött szerződés, vagy más jognyilatkozat helyi önkormányzat nevében történő megtámadását. A 13. § (2) bekezdésének e) pontja is csak az egy éven belül megkötött szerződések és a vagyont érintő nyilatkozatok átadását írja elő.
Nem értek egyet azzal, hogy az adósságrendezési eljárás során csak egy évre visszamenően kerüljenek felülvizsgálatra az önkormányzati csődhelyzet kialakulásában szerepet játszó, ingyenes vagy aránytalanul nagy előnyt biztosító vagyonértékesítések. A visszamenőleges határidőt ha ez jogilag lehetséges maximum öt évben kellene meghatározni, a vagyonmentés, előnyös ingatlanhoz jutás nem lehet csupán az elmúlt egy év jellemzője. Annál is inkább, mert ma már lassan oda jutunk főleg kisebb települések önkormányzatainál , hogy elfogyott a forgalomképes vagyon.
A törvényjavaslat 34. §-ának (1) bekezdése szabályozza a pénzintézeti hitellel megteremtett egyezség kamattörlesztéseit. Ennek kapcsán érinti a költségvetési törvény 77. §-ának (2) bekezdésében, az önkormányzati törvény 88. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott hitelfelvételi korlátok szigorú szabályainak enyhítését. Abban az esetben, ha a forgalomképes önkormányzati vagyon nem ad fedezetet az adósságrendezésre, az egyedüli megoldás a fedezet pénzintézeti hitellel történő megteremtése. Ehhez viszont szükséges a költségvetési törvényben meghatározott hitelfelvételi korlát feloldása az adósságrendezéshez szükséges keret mértékéig.
Azt gondolom összességében, hogy ez a törvény tisztázni fog a helyi közélet dolgait illetően sok mindent az adott térségekben, a kistelepüléseken. Nő a képviselő-testületek felelőssége, hiszen egységes költségvetése és államháztartása van az országnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Ennyiben kívántam észrevételeimet megtenni a törvénytervezettel kapcsolatosan. Kérem ha lehetséges ezen felvetések figyelembevételét a törvény végleges elfogadásakor. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
(18.10)