Baráth Etele (MSZP)
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Ugyanahhoz a részhez szeretnék hozzászólni, amelyhez Balsay kollégám már hozzászólt, s azt gondolom, hogy ebben az esetben különös fontosságú, bár halk vitára kell hogy sor kerüljön, tekintettel arra, hogy egy eddig nem létező törvény fogalmainak a meghatározásáról van szó, és ebben olyan fogalmakról is, mint például a régió, amely bár valóban régóta használatos, de nem kodifikált a magyar jogrendszerben. Én tulajdonképpen nem szeretnék mást, mint a nagyon sok módosító indítvány összefoglalását logikailag hangsúlyozni, hiszen ezt tettük meg a környezetvédelmi bizottság általam előkészített módosító indítványának a szövegezésekor is. A dolog lényege az amit az eredeti törvénytervezet is tartalmazott , hogy alapvetően a térség fogalma határozza meg a törvény logikáját. Ez felsorolja a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség kategóriáit. Innen felfelé haladva a kistérség az, amely települések között közvetlen létrejövő egységet jelent. Efölött már egy másik kategória jelenik meg, ez pedig a régió kategóriája.
A régió kategóriáját a törvény értelmezésében minimálisan kétféleképpen szeretnénk alkalmazni. Az egyik egy olyan tervezési, statisztikai régió, amely régió gyakorlatilag több megyére kiterjedően megyeközi funkciókat kellene hogy ellásson, olyan programok előkészítését kell hogy szolgálja, amelyek több megyére terjednek ki, de nagyon lényeges dolog, hogy közigazgatással határolt, visszakereshető statisztikai és adminisztratív rendszert jelent egyúttal. Ez az a régió, amelyik nagyobb távlatokban közép-európai és európai léptékben is megfelel az európai statisztikai rendszerekben úgynevezett NUTS IInek titulált és ott alkalmazott régiófogalomnak.
Rendkívül fontos az az új kategória, amit szeretnénk ebben bevezetni, de megint csak hangsúlyozom, hogy nem a neve a fontos ennek. Fejlesztési régióként fogalmazódott meg az utolsó módosító indítványban, amelyik összefoglalja gyakorlatilag az együtt élő településhalmazok egységét, méghozzá olyan nagyságrendű halmazokét, amelyek megyei jelentőséggel is bírnak. Ilyen például a Balaton térsége és a budapesti agglomeráció térsége. Ez azt jelenti, hogy ezekben a térségekben regionális méretekben már településközi együttműködési kényszer van, és fizikailag is annyira együtt élnek ezek a települések, hogy elengedhetetlen, hogy területrendezési terv is készüljön ezekre a térségekre.
Meg kívánom jegyezni, hogy az elmúlt évtizedekben ezekre a területekre Magyarországon már kialakult egy tervezési gyakorlat, míg a Balatonra vonatkozólag egy irányítási intézményi rendszer is kialakult, amely különböző mutációkon keresztül, nagyon reméljük, most már véglegesen el fogja nyerni a formáját.
Egészen más kérdés és nem szabad ebbe belekavarni a kiemelt térségek kategóriája, tudniillik pontosan a "kiemelt" fogalommal emelődik ki általában a térségek közül, mégpedig azért emelődik ki, mert ott olyan jelentőségű fejlesztéseket kell végrehajtani, ami gyakorlatilag már kormányzati kategóriát, kormányzati beavatkozást is igényel. Ezért nagyon fontos, hogy ebben ennél kisebb léptékű belső területekre vonatkozó parkok, logisztikai központok ebben az egységben ne szerepeljenek, hanem ez kifejezetten térségi kategóriaként jelenjen meg és kormányzati felelősséget tükrözzön. Ezért tehát azt gondolom, hogy az a fogalomrendszer, ami most reméljük most már végül is aránylag kikristályosodott, nagymértékben tudja majd szolgálni a törvény hosszú távú érvényesülését.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)