Nemes Miklós (FKGP)
NEMES MIKLÓS (FKGP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő T/1647. számú törvényjavaslat általánosságban elfogadható, azonban mint ez a korábbi hozzászólásokból is megállapítható több esetben szükséges a törvénytervezetnek a magyar jogrendszerbe való megfelelő beépítése. A polgári védelmi tevékenységre vonatkozó szabály ugyanis sok vonatkozásban érintkezik a honvédelemről szóló törvénnyel, a két törvény közötti harmónia azonban nem minden esetben nevezhető tökéletesnek. Az azonban egyértelműen megállapítható, hogy a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény a polgári védelemre vonatkozó szabálynak mögöttes jogterülete.
A javaslat a rendvédelmi szervek között sorolja fel például a polgári védelmi szervezeteket, ugyanakkor azonban a honvédelemről szóló fenti törvény ugyancsak kiemeli a polgári védelmi kötelezettséget, mint az állampolgárokat terhelő honvédelmi kötelezettséget. A két rendelkezés egymástól eltérő, és ennek következtében nem egyértelmű, hogy a polgári védelmi szervezetek honvédelmi vagy rendvédelmi szervezetnek minősülneke.
A törvénytervezet szerint a belügyminiszternek kell elkészíteni a polgári védelem szervezetszabályzatát. Feltétlenül ajánlatosnak tartjuk, hogy a belügyminiszter ennek elkészítése során a honvédelmi miniszterrel egyeztesse az álláspontját.
A törvényjavaslat szerint a polgármester kötelessége biztosítani a hozzá tartozó közigazgatási területen lévő, rendelkezésére bocsátott technikai eszközök működőképességét. Ezzel kapcsolatosan az a kérdés merül fel, hogy az ehhez szükséges fedezetet a költségvetés folyamatosan biztosítani tudja-e.
A munkahelyi polgári védelmi szervezetekkel kapcsolatos rendelkezés nem teljesen világosan érthető. A javaslat szerint a munkahelyi polgári védelmi szervezet tagját a polgári szerv vezetője jelöli ki, és a körzetet a lakcíme szerint illetékes polgármester osztja be. A munkahelyi védelmi szervezet és a polgári védelemre kötelezett személy földrajzilag általában különáll, tehát más a munkahely és más a lakóhely. Ennek következtében nem egyértelmű a polgári védelemre való kijelölés, illetőleg beosztás.
A javaslat szerint nem kötelezhető polgári védelemre az, akinek állandó lakó-, tartózkodási helye nincs. Ezzel összefüggésben felmerül a kérdés, hogy nem diszkriminatív-e ez az intézkedés.
A javaslat szolgálati kötelezettséget ír elő azok számára is, akik munkaviszonnyal nem rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban viszont az a kérdés merül fel, hogy a munkanélküliek nem fognak-e tömegesen jelentkezni szolgálattételre, mert annak idejére térítés illeti meg őket. A térítést az elrendelőnek kell folyósítani.
A polgári védelem tervszerű ellátásához pontos adatnyilvántartásra van szükség. Célszerű lenne ezért lehetővé tenni azt, hogy a helyi nyilvántartás tárolhassa az összegyűjtött adatokat.
A polgári védelmi tevékenység finanszírozási rendjét a javaslat részletesen szabályozza. Azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az érintett minisztériumok ez irányú tevékenységét gondosan össze kell hangolni.
Néhány további probléma a következő: lesz-e és milyen igazolvány vagy jelvény, amely a polgári védelemmel kapcsolatos? Milyen lesz a hivatásos állomány ruházata? Megfelelő időben sor kerül-e a hivatásos állományúak erkölcsi és anyagi megbecsülésének kiépítésére?
Összegezésképpen elmondhatom, hogy a Független Kisgazdapárt támogatni tudja az előttünk lévő javaslatot, amennyiben ezek a kérdések rendezésre kerülnek.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)