Pokorni Zoltán (Fidesz)
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Ha kevés a pénz, ha szűkölködnek az intézményben dolgozók, az intézmények által ellátott betegek, akkor még inkább ügyelni kell arra, hogy ezek a kormányzati lépések a szűkölködés által nyilván kényszerűen vállalt lépések valamilyen igazságosnak mondható elv mentén történjenek. Ha kevés a pénz és márpedig ma ez a helyzet , akkor még kevésbé fogadják el az emberek az igazságtalannak tűnő, a lobbyérdekek által vezérelt vagy személyi ellentétek által kiváltott döntéseket.
Kétségtelenül igaz, másképpen történik, másképpen zajlik ez a folyamat ma, '96-ban, mint '95-ben. Akkor kampányszerűen akartak bezárni fővárosi kórházakat, intézményeket, kistelepülések kórházait. Tudjuk, ismerjük a tüntetések történetét, tanúi voltunk itt a parlamentben azoknak a szavaknak, amiknek nyilván része volt abban, hogy ettől elállt a kormány.
Ma finanszírozási eszközökkel, normatív finanszírozási eszközökkel kényszeríti ki ugyanezt a folyamatot a kormány. Ez önmagában egy előrelépés, de kevés, mert azt kell tisztán látnunk, hogy mi a hatása, hova vezet ez a fajta normatív finanszírozás, mi lesz a végeredmény, ami létrejön.
Ezt kérte Mádi László képviselőtársam hat hónappal ezelőtt Kiss miniszter úrtól: tegye le a kormány az asztalra, mi lesz a végeredmény, milyen lesz az intézményhálózat Magyarországon, ami ennek a folyamatnak az eredményeként létrejön. A mai napig is hiába várjuk ezt a programot. Nem tudjuk, hogy milyen elosztású, milyen szerkezetű lesz az egészségügyi intézmények hálózata Magyarországon. Így tehát joggal feltételezhetjük vagy a kapkodást, vagy a személyi ellentétek által is motivált intézménybezárási hullámot. Kérem, hogy győzzenek meg az ellenkezőjéről!
Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)