Pusztai Erzsébet (MDF)

1996. március 4.

DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon örülök az előttem szóló kormánypárti képviselők hozzászólásának, hiszen az, amit itt elmondtak a gyógyfürdőkezeléssel kapcsolatban, mint cseppben a tenger, úgy tartalmazza a mi összes korábbi felvetéseinket, a társadalombiztosítási rendszer átalakításával kapcsolatos aggályainkat.

Tavaly március 12-e utántól kezdve indult meg az a folyamat, hogy a társadalombiztosításban rövid távú, pillanatnyi pénzügyi érdekek szolgálatában megszüntették bizonyos ellátási formák támogatását, és átalakították bizonyos ellátási formák támogatását.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Erről beszéltünk akkor, hogy ezek a döntések megalapozatlanok, mert nem számolták ki, hogyha ezt megteszik, akkor a másik oldalon mennyivel nagyobb kiadásaik lesznek. Pontosan ezek az érvek voltak azok, amivel mi elutasítottuk az ilyen típusú átalakítást, amivel mi érveltünk a kormány csomagtörvénye ellen, és azóta is állítjuk és íme, most már lassan önök is kezdik felfedezni , hogy ezek átgondolatlan és rendkívül szűk látókörű intézkedések voltak, mert nincs mögöttük számítás.

Ilyen abszolút jó példa a gyógyfürdő-szolgáltatások és a rehabilitáció, a szanatóriumi kezelések végiggondolatlan leszűkítése. Kimondta a kormányrendelet azt, hogy a rehabilitáció mostantól fogva az akut megbetegedés után egy évig terjed.

Kedves Képviselőtársaim! Nagyon sok hosszan tartó mozgásszervi betegség van, amelyben az időközönkénti rehabilitáció tartós munkaképességet eredményez. Önök ezt megszüntették, és most ki fogják fizetni szociális támogatásban annak, aki tartósan munkaképtelenné válik , rokkantnyugdíjazásban, és ki fogják fizetni táppénzben.

Egy egészen konkrét példa hiszen naponta kapunk leveleket , hogy egy gyermekbénulás-betegségben szenvedő, ám munkaképes és családját eltartó férfi nem tud elmenni a szanatóriumba úgy, mint korábban évente, kétévente egyszer , hiszen nem tudja kifizetni ezt a kezelést. Ezek után a munkaképessége csökkenni fog, táppénz táppénzt követ, és részben a társadalombiztosítás fizet másik csatornákon, részben a családja kerül egyre nehezebb helyzetbe, hiszen nem tud hozzájutni a teljes bérhez.

Kedves Képviselőtársaim! Akkor, amikor beterjesztették ezt a javaslatot, nem számolták ki, hogy mennyibe fog kerülni ez más utakon.

Ugyanez volt az érvünk a fogorvosi ellátással kapcsolatban, és lám, már itt a javaslat, hogy hogyan emeljék vissza a társadalombiztosítási ellátásba. Akkor azt mondták nekünk, hogy mi csak ellenzéki érveket hangoztatunk, mi csak ellene tudunk szólni bizonyos intézkedéseknek. Nos, azért szóltunk ellene, mert tudtuk, hogy többe fog kerülni az országnak.

Nagyon kérem, hogy legközelebb, mielőtt majd egy hasonló jellegű javaslatsorozatnál megnyomják az "igen" gombot a kormány előterjesztésére, talán kérjék meg azokat a számításokat, amelyekkel a kormány bebizonyítja, hogy milyen mértékig megalapozottak az intézkedései. Ne az legyen, hogy egy fél év múlva vagy egy év múlva a valóság mindennapi tapasztalatai alapján kell korrigálniuk a saját döntéseiket. Higgyék el, nagyon sok mindent lehet előre látni, csak végig kell gondolni a döntés következményeit, hogy az hogyan jelenik majd meg a társadalomban.

Itt van a gyógyszerár-támogatás kérdése is. Nem tudom, megkérdték-e már a kormánytól, hogy vajon milyen gyógyszerek forgalma csökkent. Ugyanis nagyon szép meséket lehet arról mondani, hogy milyen közgyógyellátási rendszert szándékoznak kialakítani, azonban nekem komoly kételyeim vannak az ilyen típusú közgyógyellátási rendszer megfelelő kiépíthetőségében. Képviselőtársaim, amíg önök nem tudják és mi sem tudjuk , hogy az elmúlt egy év drasztikus gyógyszerár-emelkedéseinek következtében milyen típusú gyógyszerek forgalma csökkent a legsúlyosabban, addig nem tudják, hogy miről fognak dönteni ebben a költségvetésben.

Végig kell gondolniuk, hogyha komoly, krónikus betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek forgalma látványosan csökkent az elmúlt időszakban, s komoly krónikus betegségek kezelésére nem tudják az emberek kiváltani a gyógyszereket, annak nagyon rövid időn belül közvetlen kihatása lesz az egészségügyi ellátás oldalán. Nagyon rövid időn belül és közvetlenül jelentkezni fognak azok a súlyos komplikációk, amelyek a kezelés elmaradásából következnek. Lényegesen meg fog nőni az ilyen emberek kórházi kezelése, hozzáteszem: még a halálozási mutatókra is kihatással van. Hiszen ha egy súlyos szívbeteg abbahagyja a gyógyszerei szedését, egy magas vérnyomásos, egy cukorbeteg nem tudja rendszeresen beszedni az előírt gyógyszereket, annak nagyon rövid időn belül közvetlen kihatása van az egészségi állapotára, a kezeletlen magasvérnyomás-betegségnek mindannyian tudhatják, mert már hallottak róla , a súlyos szívkomplikációk, az agyvérzések közvetlen következményei lehetnek. Tehát sokkal, de sokkal többe kerülhet ha csak pénzben számoljuk is majd a társadalombiztosításnak a kezeletlen betegségek következményeinek elhárítása, mint adott esetben egy jó támogatási rendszer.

Nem tudom, hogy így van-e, kedves képviselőtársaim, de önök sem tudják, hiszen nem kaptak olyan adatokat és én nem hiszem el azt, hogy ilyen nincs, hiszen a gyógyszerforgalmi adatokhoz hozzá lehet jutni , amiből megítélhetnék, hogy vajon a javasolt támogatási rendszer megfelelő-e.

(12.00)

A Népjóléti Minisztérium javaslatai sem tartalmazzák háttéranyagként azt a statisztikát, azt az indoklást, amelyre ráépítették az általuk kidolgozott közgyógy-ellátási javaslatsort. Enélkül, kedves képviselőtársaim, nem tudnak jó döntéseket hozni, enélkül csak a felszínen mozognak, csak számokról döntenek és fogalmuk sincs, hogy ezeknek a döntéseknek mi lesz a következménye. És akkor még csak a pénzről beszéltem, de nem beszéltem életminőségről, megbetegedési és halálozási mutatókról egy olyan országban, ahol mindenki által köztudott, hogy milyen rossz a lakosság egészségi állapota. Igaz ugyan, hogy a megbetegedések gyakoriságáért nem az egészségügy felelős, hanem a környezeti ártalmak, az életmód és sorolhatnám tovább, de a már megbetegedett ember egészségi állapotának javításáért teljes egészében az egészségügyi ellátórendszer a felelős.

Mindezek figyelembevétele nélkül átalakítani, pusztán statisztikai adatokra építve gyönyörű számokat le lehet írni, görbéket le lehet rajzolni, de ha ezek nincsenek megalapozva nagyon komoly háttérszámításokkal, akkor a valóság meg fogja mutatni, hogy inkább ártottak ezek a lépések még a pénzügyi rendszernek is, nem beszélve a lakosság egészségi állapotáról.

Már az előbb rövid hozzászólásban beszéltem róla, de még sokszor mondhatnánk el, hogy ebben a költségvetésben nagyon sok szám található, de hogy mi van a számok mögött, azt nem tudják megmagyarázni. Ahogy a kórház-finanszírozásban nem tudják megmondani, egyetlen kérdésünkre sem tudták megmondani, hogy hol és hogyan található meg az az összeg, amivel az egészségügyi dolgozók bérét emelni fogják. Ugyanúgy nincs rá még magyarázat, hogy mit fognak tenni az ebben az évben részben az új kórházfinanszírozási rendelet visszásságai miatt jó néhány vidéki kórháznál felhalmozott hiánnyal, részben az évek óta elhúzódó hiányokkal és a csőd szélén álló kórházakkal, nincs rá magyarázat még, nincs rá keret sem, természetesen ebben a költségvetésben sincs erre semmiféle keret, nem tudják rendezni ezeknek a kórházaknak a helyzetét. Ugyanúgy nincs meg ebben a költségvetésben, sem a háttéranyagokban, sem az indoklásokban annak a magyarázata, hogy egész pontosan miből számolták ki és hogyan találják meg a béremelés fedezetét ebben a költségvetésben.

Lehet persze általánosságokat mondani arról, hogy majd igen, helyenként az átalakulás, meg innen, meg onnan, meg amonnan majd lesznek pénzek, de az embereket konkrétan a saját kórházuk érdekli. Az a kórház, amelyikben van ugyan ágyszám-leépítés, de létszám-leépítés nem lehetséges, mert akkor a munka ellátása lehetetlenné válik, mint ahogy például a szakdolgozói létszám általában ilyen, ott nem magyarázták még meg, hogy miből lesz a betegforgalom utáni finanszírozás mellett fedezet a béremelésre. Mindaddig, amíg ezt meg nem teszik, nem tudják eloszlatni azt a gyanakvást, hogy ezek csak számok és a mögöttük lévő valóság kidolgozatlan és átgondolatlan.

Persze kétségtelen tény, hogy a döntéshozók és a kormánypártok felelőssége minden egyes lépés. De, kedves képviselőtársaim, az ellenzéki képviselő nem azért beszél, nem azért szól az átgondolatlan intézkedések ellen, hogy az ellenzékiségét bizonyítsa, hanem azért, hogy a lakosságot, az ország polgárait megvédje az átgondolatlan intézkedésektől. Ez a kormánypárti képviselőknek is elemi kötelességük. A kormánypárti képviselőknek is elemi kötelességük, hogy kellő kritikával értékeljék saját kormányuk előterjesztését, hiszen ők azok, akik szavazataikkal támogathatják vagy megakadályozhatják az átgondolatlan lépéseket. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)