Torgyán József (FKGP)

1996. március 5.

DR. TORGYÁN JÓZSEF, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a feketegazdaság kérdésköre ma az egész társadalmat nyugtalanítja és érdekli. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy néhány órával a vita megkezdése előtt kaptam kézhez az Országos Kereskedelmi Szövetségnek egy nagyon részletes előterjesztését a feketegazdaság elleni küzdelmet illetően, és úgy gondolom, hogy más szervezetek is hasonló aktivitással adnak különböző ötleteket a feketegazdaság elleni küzdelemhez.Ezért nagyon fontosnak tartom rögtön rögzíteni a Független Kisgazdapárt álláspontját, miszerint a feketegazdaság a mi megítélésünk értelmében a gazdaságirányítási válság következménye. A gazdaságirányítási válság természetes velejárója a feketegazdaság, hiszen a kormányzat eredménytelen munkáját bizonyítja, hogy erélytelen eszközökkel lép fel a feketegazdasággal szemben. És nem is az erélytelensége itt a legfontosabb, hanem a fellépés elégtelensége, hiszen ez formalitásban, átgondolatlanságban nyilvánul meg, a hatásokkal nem törődik, hatásvizsgálatot előre nem végez, és nemegyszer az eljárása gerjeszti a feketegazdaságot. Sőt, a feketegazdaság sokféle megítélésébe beletartozik az a kérdéskör is, hogy a kormányzatnak külön van egy feketegazdasága, amelynek a felszámolásáról külön kellene szólnom, ha jut rá időm.

Úgy gondolom, a feketegazdaság elleni eredményes küzdelemhez nem elégséges a kormányzat háttéranyaga, amelyet mintegy annak bizonyítékául terjesztett be, hogy a feketegazdaság elleni küzdelemhez megfelelő eszköztárral rendelkezik. Hiszen ez a lista, ez a háttéranyag, amelyet beterjesztett, nem az eredményesség, hanem az eredménytelenség és tehetetlenség dokumentuma.

Nem is csoda ezért, hogy a kormány komolyan soha nem is számolt a feketegazdaság felszámolásából kinyerhető jövedelmekkel; az a lényegét tekintve alig-alig jelenik meg a kormány gondolkodásmódjában. Ezért is kezdeményezte nagyon helyesen Zwack Péter képviselőtársunk a parlamenti vitanap megtartását. Noha nekünk nem az előterjesztéssel kell vitatkoznunk, hanem a kormányzat munkáját kell hatékonyabbá tennünk és rámutatnunk a hiányosságokra és javaslatot tennünk azok megszüntetésére, miután azonban Zwack Péter képviselőtársunk vállalkozott ennek a vitaindító anyagnak a benyújtására, legyen szabad az iránta való tiszteletből is rögtön megjegyeznem, hogy természetesen részben foglalkozni fogunk az ő előterjesztésével is, de ismétlem, fontosnak a kormányzati munkát tartjuk, ezért Zwack Péter javaslatának gyengeségére majd csak részben fogunk rámutatni.

Bizonytalanoknak tartjuk mindenekelőtt azokat a becsléseket, amelyek a feketegazdaság kiterjedtségére vonatkoznak. Anélkül, hogy részletes vizsgálatokkal fel ne tárnánk a feketegazdaság kihatásait, úgy gondolom, nem lehet eredményes harcot hirdetni a feketegazdaság ellen. A feketegazdaság méretét és az ebből kimérhető jövedelmet tehát fel kell tárni ahhoz, hogy előre lehessen lépni. A kormányzat a GDP 30 százaléka körüli összegre teszi a feketegazdaság kiterjedtségét. Ez a lényegét tekintve 1800 milliárd forintnak felel meg, amelyre Zwack Péter is hivatkozik az előterjesztésében. Rögtön meg kell jegyeznem, éppen ezért rejtély számomra, ha ez így van és ezt tartja a helyes adatnak, akkor miért csak ennek egytizedét kívánja megcélozni a feketegazdaság elleni küzdelem kapcsán és nem a teljes vélelmezett összeget.

Félreértés ne essék, tisztában vagyunk azzal, hogy a feketegazdaságot 100 százalékosan felszámolni sohasem lehet tehát egy bizonyos szintig a feketegazdaság mindig együtt él a gazdasággal , de a feketegazdaság teljes felszámolásának megcélzása semmiképpen sem tenné lehetővé az olyan, ennek az egytizednek a legális gazdaságba való visszahozatalára irányuló elgondolást, amely a 90 százalékot figyelmen kívül hagyja.

(Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A feketegazdaság feltérképezéséhez, megfelelő intézkedések kidolgozásához működő információs rendszerre van szükség. Éppen ezért itt rögtön meg kell jegyeznem, hogy sajnálatos módon ez a működő információs rendszer nem létezik. Egyáltalán, statisztikai adatszolgáltatás sem működik; nincs olyan megbízható statisztikai adatszolgáltatás, amelyre nézve nyugodtan meg lehetne állapítani, hogy a feketegazdaság a GDP-hez viszonyítottan hány százalékpontosra mérhető. Ezért úgy gondolom, mindenképpen a kormányzatot kell felelőssé tenni, hiszen ennek a kimunkálása most már vétkes mulasztás következménye.

Nemcsak az állami statisztika nem funkcionál és különösen nem ennek a gazdaságstatisztikai része , hanem olyan intézményekben sem jó a nyilvántartás, mint például az APEH, amely ráadásul hosszú időn keresztül hirdette, hogy "fogakra" van szüksége, ahelyett, hogy észlelte volna elnézést a nyílt szókimondásért -: mindenekelőtt észre lett volna szüksége, hogy úgy megszervezze a saját hivatalát, hogy az jól működjön. Ugyanaz mondható el a tb-re; hiszen, hogy itt milyen a nyilvántartási rendszer, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az egyik karácsony előtti felháborodott tömegroham az APEH (sic!) ellen, amikor is állampolgárok tömegeit zaklatták valamiféle rossz nyilvántartás következtében. Hát persze, itt lehet aztán azt mondani, hogy azóta fejlődött ez a nyilvántartás mert a halottak nem tudnak ugye tiltakozni; és legutóbb 12 000 halottnak küldték ki a felszólítást. De egyértelmű, hogy ezek elfogadhatatlan eljárások.

(10.20)

Az APEH-et illetően még arra ki kell térnem, hogy a társadalom közhangulata értelmében itt egyeseket kipécéznek, másokat futni hagynak. Nem látszik az a megnyugtató nyilvántartási rendszer, hogy a kívülállók is érzékelhessék, kik és miért számíthatnak az APEH különös figyelmére.

Ami most már ezt a sort illeti, nem hagyhatom ki a VPOP-t sem, hiszen úgy gondolom, a legutóbbi időszak eseményei bőségesen bizonyították, hogy a VPOP-nál is a kintlevőségek mily mértékben bizonytalanok. Itt külön ki tudnám emelni, hogy két olyan esetet is ismerünk, amikor nem teljesen világos előttünk, hogy milyen kiválasztási módszer szerint történt a VPOP eljárási rendszere. Az egyik lehetne, amelyet ebből a körből kiemelnék, a Kordax, de épp így lehetne hivatkozni az Agrobankra is. Az utóbbi esetében ráadásul több mint 15 milliárd forintjába került ez az államnak, miközben a felelősségi rendszer olyannyira nem lett kidolgozva, hogy az érintettek, akikre majd később rá fogok mutatni, egyáltalában szóba sem kerültek a vizsgálat kapcsán.

Ami a helytelen nyilvántartási rendszert illeti, itt kiemelném, sajnálatos módon, a rendőrséget is. A rendőrség nyilvántartási rendszere és eljárásai is igazolják, hogy nincsenek felkészülve erre a nagy feladatra. De itt rögtön hozzátenném a rendőrség védelmére, hogy ilyen anyagi ellátottság mellett nem is lehetséges ez. Hiszen amikor már a közrendőrök vagy a kisebb beosztású rendőrtisztek megélhetése sincs biztosítva, akkor miként lehetne a milliárdos eszközökkel rendelkező feketegazdaság elleni küzdelmükben elvárni a legmagasabb szervezettséget.

Ami a földnyilvántartás körül kialakult kaotikus állapotokat illeti, valamennyiünk előtt ismert lehet, igen tisztelt képviselőtársaim. Itt arra hívná fel a Független Kisgazdapárt az önök figyelmét, amíg a földnyilvántartás nemhogy napra nincsen készen, hanem órára, percre készen nem működik, addig jogbiztonságról Magyarországon beszélni nem lehet.

A kormány háttéranyaga szervezési intézkedésekről tájékoztat. Így például dicsekszik, hogy megerősítették a rendőrség gazdaságvédelmi szervezetét. Valóban, ha megnézzük a kormány intézkedési csomagját, akkor megállapíthatjuk, hogy emellett összekapcsolták a VPOPt és az APEH-et azzal, hogy közös vezetőt kreáltak. Sőt, itt amint az ismeretes még néverősítés is történt az APEH élén. Úgy gondolom, ezek tulajdonképpen helyes irányba tett lépésnek bizonyulhatnának, ha egy olyan helyes sorrenddel párosulnának, amely a vizsgálódás irányát másként határozná meg, mint ahogy azt a kormány teszi.

Arra hívja fel a Független Kisgazdapárt a figyelmet, hogy itt mindenekelőtt nem kifelé, hanem befelé való ellenőrzést kellene a kormányzatnak szorgalmaznia. Ezért a Független Kisgazdapárt javasolja: létre kell hozni megfelelő nyilvántartást, informáltságot, operativitást, az intézkedésekben kulturáltságot, és indítványozzuk, hogy felelőssé kell tenni az érintett intézményeket, felelőssé kell tenni az érintett intézmények vezetőit az elkövetett hibákért és bűnökért. Elfogadhatatlan, hogy csak mintegy kipécézett külső felelősöket találjanak bármikor, amikor ilyen jellegű probléma a társadalom nyilvánossága által is megismerhető. Saját közreműködésre én még nem láttam példát, hogy erre hivatkozás történt volna a kormányzat részéről.

Amint az előbb már más vonatkozásban erre hivatkoztam, ez a jelenség ismerhető fel a Kordax esetében is és az Agrobank esetében is. Az utóbbit annál inkább megdöbbentőnek tartjuk, mert hiszen sem az MNB, sem a Bankfelügyelet oldaláról, de még az állami igazgatótanács állami megbízatású személyiségei vonatkozásában sem történt nemhogy büntetőjogi felelősség kérdésének felvetése, de még egyáltalán semmiféle olyan vizsgálat sem, amelyből a közvélemény erre vonatkozóan bármiféle utalást találhatott volna.

Tehát legyen teljesen világos az álláspontunk: ha nem a belső rendteremtéssel kezdődik a feketegazdaság elleni küzdelem és ezt kiemelkedően fontosnak tartom, hogy a kormányzat is világosan lássa , akkor a meghozott intézkedések végül is látszatintézkedésekké degradálódnak, és a lakosság, a társadalom zaklatására nyújthatnak alapot, de a feketegazdaság nemhogy nem fog felszámolódni, hanem további burjánzására lehet számítani.

Ami most már a kormány háttéranyagának további szabályokra való utalását illeti, itt ki kell emelnem, hogy olyan további korlátokkal akarja javítani a feketegazdaság elleni munkát, amely szerintünk elfogadhatatlan. A kormányzat ugyanis itt arra hivatkozik, hogy a szabályozás egyszerűsítése a feketegazdaság gerjedelmének egyik előidézője. Mi pont ellentétesen látjuk: tagadjuk, hogy az egyszerűsítés önmagában bármiféle feketegazdaságot gerjesztene. Szerintünk éppen a túlszabályozottság, a szabályok folytonos változtatgatása a legfontosabb gerjesztői a feketegazdaságnak. Természetesen millió egyéb gerjesztő tényező is van, de egyértelmű, hogy a legrosszabb a jogértelmezésben való teljes bizonytalanság, hiszen ma nem lehet találni szinte két olyan szakértőt, aki egy ugyanazon kérdésben ugyanazon szakvéleményre jutna.

A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint célirányos szabályozásra van szükség, köztük a stabilitás megteremtésére, továbbá a mindenki számára áttekinthető olyan szabályozásra, amely az átlagpolgár képességeihez igazodik, nem pedig valami különleges képzettség általi privilégiumként kezeli ezeket a szabályokat úgy, mint mondjuk a hieroglifikus jeleknek a megfejthetőségét. Úgy gondolom, ott kezdődik az állam tisztessége az állampolgáraival szemben, hogyha a szabályozás nemcsak áttekinthető, hanem mindenki számára felismerhető. Szakszerűségre is természetesen éppenúgy szükség van, mint célszerűségre.

Legyen szabad arra rámutatnom, hogy a kormány a kieső adóbevételeit amelyeket a feketegazdaság elleni eredménytelen küzdelemből származtat olyan sarcolással és olyan módszerekkel akarja a társadalomtól behajtani, amely demoralizáló hatású, továbbgerjeszti a feketegazdaságot.

(10.30)

Itt elég, ha csak a tb-járulékok emelésére vagy magas voltára utalok, mellyel egyidejűleg különböző szolgáltatásokat szüntetnek meg.

A feketegazdaság ellen azonban nem lehet adópréssel, csavarással, sarcolással, padláslesöpréssel harcolni. Az ilyen módszerek csak gerjesztik a feketegazdaságot.

A mi álláspontunk szerint éppen egy olyan átgondolt adórendszerrel, a közterheknek olyan átgondolt csökkentésével lehet a feketegazdaság burjánzását megállítani és visszaszorítani, amely egyidejűleg megfelelő szabályozással jár.

Befejezem a beszédemet. A kormány éppen ellentétesen abból indul ki például, hogy ha 300 ezer gépjármű-tulajdonos nem fizet felelősségbiztosítást, akkor megemeli a felelősségbiztosítás díját, ahelyett, hogy a tisztességesen fizetőket védené az állandósággal, hogy nem emel semmit, és a tisztességtelenekkel szemben járna el, hajtaná be az összegeket. Azt hiszem hogy lássák miről van szó , az nem egy megalapozott gazdaságpolitika, ha mondjuk a villamoson bliccelőket úgy büntetnék, mivel kevesebb a villamosjegy vásárlója, ezért felemelik a villamosjegyeket.

Egyértelmű tehát, hogy itt egy átgondolt, a közterheket és adóterheket csökkentő, egyben a kintlévőségek behajtása iránt szakszerűen intézkedő gazdaságpolitikára van szükség. Ez lehet eredményes a feketegazdaság elleni küzdelemben. Köszönöm a türelmüket. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)