Vastagh Pál (MSZP)
DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A magyar törvényhozás első ízben tűzi napirendjére a feketegazdaság vagy más néven rejtett gazdaság problematikáját, az ahhoz kapcsolódó kormányzati feladatokat.A kormány nevében messzemenően üdvözlöm a politikai vitanap kezdeményezését, külön szeretném kifejezni köszönetemet a kezdeményezésért Zwack Péter úrnak, aki nem először lép fel a nyilvánosság előtt a feketegazdaság elleni küzdelem szószólójaként.
Mit várhatunk, tisztelt képviselőtársaim, ettől a mai politikai vitanaptól? A kormány nagy reményekkel tekint a vita elé. Bízunk abban, hogy az eszmecsere feltárja a jelenség összetett voltát, képet ad az okokról, a forrásokról, amelyekből a feketegazdaság valójában táplálkozik.
Várakozásaink szerint ez a vita jó alkalmat teremt arra is, hogy eloszlasson bizonyos egyoldalúságokat. Hiszen nem lehet a fekete- vagy rejtett gazdaságot, annak a jelenségét a társadalomban leegyszerűsíteni. Mindazt, ami ezen a téren történik, nem lehet pusztán bűnüldözési feladatnak tekinteni.
Bízom abban, hogy a vita eredményeként megerősödik a társadalom önvédelmi reflexe is és erősödhet a társadalmi szolidaritás érzése is. A kormány számára ez a vita azért teremt jó alkalmat, mert ismételten kifejezhetem, hogy a kormány elkötelezett, és elszánt arra, hogy minden törvényes eszközzel fellépjen a feketegazdasággal szemben. Ezt azonban nem kampánynak tekintjük. Bár a közvélemény igen gyakran és határozottan fogalmaz meg kritikát a kormányzati tevékenységgel kapcsolatban, határozottan ki kell jelentenem, hogy ezen a téren semmiféle politikai nyomásgyakorlásnak nincs helye, a feketegazdaság elleni harc is csak törvényes eszközökkel folytatható, és csak a legalitás keretei között léphetünk fel ezen jelenséggel szemben is.
Melyek a feketegazdaság megnyilvánulásának legfontosabb jegyei, miként határozhatjuk meg ezt a társadalmi jelenséget? Hazánk legutóbbi gazdasági-társadalmi átalakulásának egyik negatív kísérőjegyeként határozhatjuk meg a fekete- vagy rejtett gazdaság megerősödését. Természetesen mindez nem előzmény nélküli és nemcsak kizárólagosan az átmenet jellemzői. A gyökerei megtalálhatók a 10-15 évvel ezelőtti társadalmi-gazdasági helyzetben is. Kiteljesedése azonban felgyorsult és új alakokat vett fel a gazdasági átalakulás nyomán.
Mindezek ellenére nem találunk átfogó és egyértelmű közgazdasági, jogi definíciót a feketegazdaság fogalmára. A gazdaságpolitikai publicisztikában általában a feketegazdaságot úgy határozzák meg, hogy az a társadalmilag szervezett gazdaság nem regisztrált teljesítményét, valamint a nem társadalmilag szervezett gazdaság teljesítményét foglalja magában.
A rejtett gazdaság kategóriája ettől némiképpen eltérő, szélesebb, magában foglalja a büntetőjogi eszközökkel, büntetőjogi módon üldözendő javak létrejöttét, szolgáltatások létrehozását, forgalmazását, a korrupciós jelenségeket, a hatalmi összefonódásokat. Tehát úgy hiszem, hogy mindarról, amiről ma vitatkozunk, amiről ma vitatkozni fogunk, inkább a rejtett gazdaság fogalomköréhez tartozik.
A fogalom meghatározása nem egyszerűen elméleti kérdés vagy elméletieskedés. Azért van szükség relatíve pontos definícióra, mert ez alapján tudjuk meghatározni pontosan és reálisan a feketegazdaság elleni teendőinket.
Ha a rejtett gazdaság értelmezését tekintjük kiindulópontnak, az tartalmazza, magában foglalja az úgynevezett szürkegazdaság apróbb szabálytalanságait, a tudatos törvényszegés egyes formáit és a legszélsőségesebb pontján a bűnözést, a gazdasági bűnözést, sőt a szervezett nemzetközi bűnözést is.
Milyen formában jelenik meg a társadalomban a rejtett gazdaság? Legegyszerűbben ide soroljuk az üzleti könyvekben nem megjelenő gazdasági teljesítmények létrehozását. A feketekereskedelmet, ami rendkívül széles fogalom, széles kategória. A feketemunkát, a feketefoglalkoztatást, a fiktív támogatási igényeket, az adó visszaigénylések, adókikerülések különböző törvényellenes formáit, a korrupciót és a hatalmi összefonódást.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos jelenség és fontos elem az egész kérdés komplexitásában annak kiemelése, hogy a feketegazdaság nem kizárólagosan kelet-közép-európai jelenség, nem kizárólagosan az átmenet sajátossága. Az Egyesült Államokban és Kanadában, a fejlett piacgazdaságokkal rendelkező országokban is jelen van, a gazdasági kutatók mintegy 10-12 százalékra teszik az arányát. A dél-európai fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban ennél magasabban, mintegy 20 százalék fölött határozzák meg a jelenlétét a nemzeti össztermékhez viszonyítottan. Természetesen vannak olyan országok, mint Svájc, ahol mindössze 6-7 százalékra teszik a feketegazdaság arányát. A közép-európai régióban az általános közgazdasági becslések és adatok szerint 25-30 százalékot is elérhet az aránya a gazdasági elemzések alapján.
(9.10)
Magyarországon az elmúlt időszakban elindult egy erőteljes növekedés. Elsősorban '92-94-re teszik ezt a gazdasági elemzők. Hasonlóképpen ugyanezen elemzők álláspontja szerint 1995-ben ez a növekedési ütem megtorpant, és egy közel 30 százalékos aránynál stabilizálódott. Természetesen és nyilvánvalóan ez igen magas százalék és Magyarország igen előkelő helyen szerepel ebben a nem túl örvendetes rangsorban.
Szólnunk kell, tisztelt képviselőtársaim, a kiváltó okokról, amelyek meggyőződésem szerint az általános közgazdasági elemzéssel egybevágóan elsősorban közgazdasági, gazdasági természetűek. Olyan okokról van szó, mint az infláció, a privatizáció kapcsán megnyilvánuló negatív kísérő jelenségek, az adóterhek növekedése, a munkanélküliség. Ezért kell ezeket a közgazdasági okokat alaposan elemeznünk, és ha ezeket vesszük alapul, akkor világosan láthatjuk, hogy milyen nehéz visszaszorítani a feketegazdaságot. Itt és ez esetben nem elegendő pusztán a politikai szándék kifejezése. Csak olyan feltételek, olyan változások hathatnak kedvezően a feketegazdaság egészének jelentős visszaszorítására, amelyek pozitív hatást gyakorolnak az ország gazdaságának egészére, ilyen az adóterhek csökkentése, amely az állami kiadások mérséklése útján következhet be. Ez egy nagyon ellentmondásos helyzet. Mondhatnám úgy is, hogy ez a magyar gazdaság egy sajátos csapdája, amiből rendkívül nehéz lesz a következő évek során kitörni.
Mindebből, tisztelt képviselőtársaim, azt a következtetést kell levonnunk, hogy a feketegazdaságot nem lehet rendeleti úton megszüntetni, bármennyire egyszerűnek és bármennyire szimpatikusnak tűnne egy ilyen megközelítés. Bizonyos arányaiban kísérője a fejlett piacgazdaságnak, és úgy hiszem, sokáig kísérője lesz a magyar gazdaságnak is. Az azonban nem mindegy és erre nyomatékkal szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez nem egy defetista álláspont , hogy ez milyen arányban van jelen, milyen arányt képvisel a megtermelt nemzeti össztermékhez képest, hogy milyen arányban vonják ki a gazdasági teljesítményeket az állami ellenőrzés alól.
Tehát ha azt mondom, hogy a gazdaság kísérője, akkor egyben azt is mondom, hogy ebbe az arányba viszont nem lehet beletörődni sem a kormányzatnak, sem a társadalomnak.
Olyan vállalkozói és gazdálkodási környezetet kell kialakítani, amely előnyeivel igyekszik a feketegazdaságot átterelni a szürkegazdaságba, a szürkét pedig az úgynevezett legális gazdaság folyamataiba. A feketegazdaság szereplői döntéseiket egy nagyon racionális költséghaszon-mérlegelés alapján hozzák meg. Ha kicsi a kockázat a feketegazdaságban és nagy a jövedelemszerzés lehetősége, akkor természetesen nem viszik át tevékenységüket a legális gazdaság keretei közé. Ha nagy a kockázat, és megemeljük a feketegazdaságban a kockázat mértékét, akkor természetesen át fog terelődni a legális fehérgazdaságba a gazdasági tevékenység. Tehát fokozottabb ellenőrzésekkel, büntetőjogi eszközökkel, a gazdálkodás kedvezőbb körülményeinek kialakításával párhuzamosan lehet terelni a feketegazdaságot a szürke- és a fehérgazdaság felé.
Ebben a témakörben végezetül szeretnék szólni azokról a legjellemzőbb negatív hatásokról, amelyek a feketegazdaság egészét és a társadalom viszonyát jellemzik. Ezek közül elsőként említem, tisztelt képviselőtársaim, azt a negatív hatást, amelyet az egyenlőtlen közteherviselés idéz elő és vált ki a társadalomban, ami természetesen az adó- és járulékkifizetések, -kiesések következtében azt eredményezi, hogy a bérből és fizetésből élők terhei növekednek elsősorban.
A feketegazdaság, másodszor, erőteljes vagyoni differenciálódást is eredményez, ami önmagában nem jelent problémát, önmagában nem negatív jelenség. Az viszont igen, hogy ezeknek a mintáknak a hatására mindenki "optimalizálni" szeretné terheit, és ennek következményeképpen egyre szűkebb az a réteg, amely a társadalom közös költségeit évről évre viseli.
Hasonlóan negatív jelenség az egyenlőtlen versenyhelyzet kialakulása a piacon. Hiszen a feketegazdaság a piacon kis költségekkel jelenik meg, ezzel rontja a verseny feltételeit a gazdaság valamennyi szereplője számára. A feketegazdaság negatív jelensége, hogy itt nincs jogorvoslat. Nincs jogorvoslat, mert jog sincs. Itt tulajdonképpen az érdekérvényesítés és a viták rendezésének módja jogon kívüli, ez pedig a különböző behajtások, elszámolások, leszámolások formájában erőteljesen növeli a bűnözést, a kriminalizálódást.
A feketegazdaságban nincs munkaidő, nincs szabadidő, nincs munkabér. Minden a társadalom által elfogadott szabályokon kívül történik. Ennek lehet, hogy rövid távon adódik pozitív hatása a szereplők számára, hosszú távon azonban mindenképpen negatív jelenséget jelent.
Őszintén kell szólni arról is, tisztelt képviselőtársaim, hogy a feketegazdaságnak bizonyos rövid távú, pozitív hatásai is lehetnek. A létminimum alatt élők számára biztosított jövedelemszerzési lehetőségek, az olcsó árukkal történő kereskedés mérsékelheti az elszegényedést, és a munkanélküliség terheinek viselésében is segíthet. Összességében azonban ez a pozitív hatás nem mérhető, és ezzel nem ellensúlyozható az a társadalmi kár, amit a feketegazdaság és annak legszélsőségesebb formái jelentenek.
Különbözőképpen és különböző módokban van jelen a társadalom, a gazdaság különböző ágazataiban a feketegazdaság. Ismét közgazdászok elemzéseire kell utalnom, miszerint elsősorban a szolgáltatási szférában van jelen legkiterjedtebb formájában, ezen belül is az idegenforgalomban.
A szakértői elemzések szerint elsődlegesen a hazai tőkéhez kötődik, kevésbé van jelen ott, ahol a külföldi tőke vagy külföldi tulajdonosok irányítják a gazdaság adott szféráját.
Második részként, tisztelt képviselőtársaim, arról kívánok szólni, mi történt az elmúlt időszakban a fekete- vagy rejtett gazdaság jelenségei elleni küzdelem terén. A kormány mindezekből a negatív hatásokból kiindulva, ezeket felismerve miután ezek hátrányosan befolyásolják a gazdaság stabilitását, az állampolgári fegyelmet és előidézik az állampolgárok bizalmának megrendülését 1994 óta folyamatosan számos szervezeti és egyéb intézkedést, számos jogalkotási programot kezdeményezett.
A szervezeti intézkedések sorában elsőként kell említenem az államkincstár, valamint a közbeszerzési törvény alapján a Közbeszerzési Tanács megalakulását, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet és a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet összevonását, a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat működését, az APEH állományának megerősítését mintegy 350 fővel, a rendőrség létszámának megemelését mintegy 250 fővel, ami 3 és fél milliárd forintos költségvetési támogatást jelentett. Javult és a szervezeti intézkedések hatására előnyösen változott a különböző hatósági szervezetek közötti koordináció központi és területi szinten egyaránt, és ebben a folyamatban igen fontos szerepet játszik a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő gazdaságvédelmi koordinációs bizottság. Létrejött egy tárcaközi kodifikációs bizottság az igazságügy-miniszter vezetésével, és mintegy 40 elemből álló jogalkotási programot fogadott el a kormány 1995. szeptember 27-én, amelynek már számos eleme az eddigiekben is megvalósult.
A jogalkotási teendők sorában a szervezeti intézkedések mellett a valódi piacgazdaság feltételeinek megteremtését célzó törvényjavaslatok elfogadásával egyszersmind a feketegazdaság esélyei is csökkentek. Bővültek ezek eredményeként az adóhatóság jogosítványai, szigorodtak a vámbefizetéssel kapcsolatos eljárások. Javult a cégbejegyzési kérelmek szakmai színvonala.
(9.20)
1995. április végén fejezték be munkájukat a kormány által létrehozott tényfeltáró bizottságok, amelyek a '92 és '94 közötti időszakban a közpénzek felhasználását és a privatizációs tevékenységet vizsgálták. A tapasztalatok beépültek az új privatizációs törvénybe. A bizottság által megvizsgált ügyekből, 43 megvizsgált ügyből a mai napig 12-ben indult el büntetőeljárás. Néhány esetben polgári eljárás is elindult, aminek eredményeként például az Autóker több milliárdos vagyona néhány hónap alatt ismét visszakerült állami kézbe.
A bírósági és hatósági eljárások gyorsítására irányuló törvényjavaslatok hatására 1995. második félévben nőtt a befejezett büntetőügyek száma. 1995. szeptember hónapban a januártól augusztusig terjedő időszak 7063-as havi befejezésével szemben '95 szeptemberében 17 ezer ügyet fejeztek be a büntetőbíróságok és 9000 körül, mintegy 2000-rel magasabb befejezési szinten alakult ki az év második felének havi befejezési átlaga.
Rendeletben szabályozta a kormány a vásárokon és piacokon forgalomba nem hozható áruk körét, a vásár- és piactartás feltételeit. A deviza-, az élelmiszer-, a biztosítási, a közbeszerzési és a nemzetbiztonsági törvény egyes rendelkezései közvetlenül vagy közvetve szintén a feketegazdaság elleni fellépés eszközrendszerének erősítését szolgálták.
Nyilvánvaló, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány és a közvélemény sem lehet maximálisan elégedett mindazzal, ami történt. De ezen intézkedéseknek, ezen jogalkotási programoknak az eredményeként bővült az állami ellenőrzés és felügyelet, valamint a bűnüldöző szervek eszközrendszere, és csökkentek bizonyos területeken a rejtett gazdaság lehetőségei.
A konkrét intézkedések és eredmények felsorolására természetesen nem vállalkozhatom, hiszen nagyon szűkre szabott az idő. Ezzel kapcsolatban önök kaptak egy rövid, négyoldalas tájékoztatót, ebből néhány, elsősorban a közvélemény érdeklődésére is számot tartó adatot, tényt szeretnék a kormány előterjesztésében itt az Országgyűlés nyilvánossága előtt is ismertetni.
Az elmúlt három esztendőben 440 kőolajtermékkel és -származékkal összefüggő jogsértésre derült fény. Közel 600 főt vontak felelősségre, a büntetőeljárások során 30 milliárd forint elkövetési értéket bizonyítottak és 14 esetben született jogerős ítélet.
A Vám- és Pénzügyőrség szervei 1995-ben közel 20 ezer esetben, 33,2 milliárd forint értékben derítettek fel jogsértő cselekményeket. A jövedéki ellenőrzésről szóló törvény alapján 200 büntetőeljárás indult a nagy botrányt és port vert paprikahamisítási ügy kapcsán, az előállítókkal és a kereskedőkkel szemben.
Hasonlóképpen több összehangolt akcióra került sor a Vám- és Pénzügyőrség, az APEH, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség együttműködése alapján. Ennek keretében 3,7 milliárd forintnyi jövedéki bírság kiszabására és 2,8 milliárd forint értékű vámáru elkobzására került sor, a büntető- és a szabálysértési eljárások kezdeményezése mellett.
Igen hatékonyan léptek fel a hatóságok a tiltott szerencsejátékot folytatók felderítése érdekében, ennek során 4600 pénznyerő automatát foglaltak le, ebből 1200-at elkoboztak és 85 millió forint bírságot szabtak ki. Úgy tűnik, hogy a szerencsejáték- és a pénznyerő automaták alkalmazása, használata körében a korábbi kaotikus állapot megszűnt, és úgy tűnik, hogy ez egy eredményes területe volt a feketegazdaság visszaszorításának.
Sikerült visszaszorítani az illegális munkavállalást, amely szoros összefüggésben van a migrációs folyamatokkal is. Az év első tíz hónapjában, mármint '95-ről van szó, 200 fővel szemben kezdeményeztek eljárást a szervezett embercsempészés miatt.
Az APEH által ellenőrzött adózók száma több mint két és félszeresére, közel 185 ezerre emelkedett, a kiszabható bírság pedig 4,3 milliárd forint összeget tett ki. Több mint tíz és félmilliárd forint jogtalan forgalmiadó-visszaigénylést hiúsítottak meg az APEH szervei ellenőrzési tevékenységük során.
Az adó-, vám-, pénzügyi szervek együttes fellépésének hatására, ezen szervek javuló teljesítményét is kifejezve mondhatom, említhetem meg azt az ismert tényt, hogy 1995-ben a pótköltségvetésben előirányzott adó- és vámbevételek a tervezettnél magasabb szinten realizálódtak. Ez alapozza meg azt a mértéktartó közgazdász körökből származó általános megítélést, hogy 1995-ben a feketegazdaság növekedésének üteme megtorpant és lelassult. Elmondhatjuk, hogy a legalizálás és a visszaszorítására tett kormányzati intézkedések lefékezték a nem kívánatos folyamatokat, de nem eredményezhettek még fordulatot a feketegazdaság megfékezésében. Különösen irritálják a közvéleményt azok az esetek, amikor egyesek rövid idő alatt illegális tevékenységgel hatalmas vagyonra tesznek szert.
A feketegazdaság elleni fellépés főirányainak, teendőinek meghatározásában éppen ezért a körülmények összetettsége folytán is olyan közös szándékra van szükség, amely valamennyi politikai tényező részvételével, széles társadalmi konszenzust teremtve biztosítja azt, hogy sikeresebben tudjunk fellépni a fekete- vagy rejtett gazdasággal szemben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Végezetül arról szeretnék szólni, hogy az elkövetkezendő rövidebb időszakon belül a kormány mit kíván tenni ennek a munkának a folytatása érdekében. Elsősorban azokról az intézkedésekről, jogalkotási programokról kívánok szólni, amelyek rövid időszakon belül megvalósíthatók, figyelemmel kísérhetők akár a törvényhozás, de a közvélemény által is. Nem légvárakra van szükség, tisztelt képviselőtársaim, hanem reálisan véghezvihető, hatékony lépésekre.
Elsőként ebben a körben a fogyasztók, vásárlók védelmére vonatkozó törvényi szabályozást kívánom kiemelni, amelyet 1996 második félévére kívánunk a Ház elé terjeszteni. Ebben meghatározásra kerülnek a fogyasztók alapvető jogai, kiszélesedik a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség feladat- és hatásköre. Nagyobb szerepet kapnak a területi gazdasági kamarák és az önkormányzatok.
1996 áprilisáig felülvizsgáljuk a belkereskedelmi törvényt, és deregulációs szempontból áttekintjük az egész belkereskedelmet érintő joganyagot. Az új védjegytörvényben hatékony eszközöket biztosítunk a kalózkodás és hamisítás révén előállított termékek forgalmazásának korlátozása érdekében. Ez a törvényjavaslat, illetőleg ennek a koncepciója ez év áprilisában kerül a kormány elé.
Másodszor: tovább folytatja a kormány a vállalkozások készpénzforgalmára vonatkozó joganyag korszerűsítését a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. A banktitok részbeni feloldása hatékony eszköz lehet a feketegazdasággal szemben, mivel módot ad arra, hogy az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésével összefüggésben az illetékes hatóságok hozzájuthassanak a szükséges adatokhoz. Ezt a módosítást, amely egyébként összhangban van a nemzetközi követelményekkel is, tegnap az Országgyűlés elfogadta.
Harmadszor: a feketemunka visszaszorítása érdekében a kormány szükségesnek tartja a munkaügyi ellenőrzés rendszerének felülvizsgálatát és a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény kidolgozását, amely már igen előrehaladott stádiumban van, és folyik a törvény egyeztetése. A törvény tervezete szerint mintegy hárommillió forintig terjedő munkaügyi bírság kiszabása válik lehetővé abban az esetben, ha munkaügyi jogszabályok megsértése több munkavállalót érint. A törvényjavaslat ez év tavaszán kerül a tisztelt Ház elé.
Negyedszer: a vállalkozások legális működése szempontjából nagy a jelentősége a különböző nyilvántartási rendszereknek és a nyilvántartási rendszerek összehangolt működésének. Most legsürgősebb feladatnak a kataszter- és a telekkönyvi nyilvántartás technikai és szabályozási korszerűsítését tartjuk. Ebben az évben szeretnénk megindítani a bíróságok informatikai fejlesztését polgári, büntető és gazdasági ügyszakokon, a Phare-program keretében.
Ötödször: az elmúlt esztendőben többször módosításra került a büntető törvénykönyv gazdasági fejezete, gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó XVII. fejezete. Jelenleg, összesen az elmúlt időszakban, 37 új bűncselekményt határozott meg a törvényalkotó vagy alakított át büntető törvénykönyvi tényállássá.
(9.30)
Jelenleg a Ház előtt szerepel egy új módosító javaslat, amely elsősorban a piramisjáték szervezésére és a jogosulatlan biztosítási tevékenység szabályozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza többek között, de többről és másról is szó van a törvényjavaslatban. Április végére kerül kidolgozásra a pénz- és tőkepiaccal, az értékpapír-forgalmazással, valamint az adózással kapcsolatos tényállások büntető törvénykönyvi áttekintése.
Hatodszor: szeretném kiemelni, tisztelt Ház, azt a kötelezettséget, azt a fontos feladatot, hogy a jogszabály-előkészítés során nélkülözhetetlen követelmény a jogrendszer belső koherenciájának megteremtése és megtartása. A közeljövő alapvető gazdasági törvényeinek megalkotása, illetőleg felülvizsgálata során különös hangsúlyt kell helyezni arra a követelményre, hogy az egyes jogszabályok tartalmukat tekintve összhangban legyenek a feketegazdaság elleni küzdelem követelményeivel és kívánalmaival. Ugyanez vonatkozik a már meglévő joganyag folyamatos revíziójára is.
Hetedszer: a gazdasági bűncselekmények terjedése, a szervezett bűnözés térhódítása önkéntelenül felveti: vajon a bűnüldözés szervezeti rendszere nem igényel-e jelentősebb változtatásokat. A rendőrségen az elmúlt időszakban létrejött egy specializáció és koncentráció. Úgy véljük, hogy az ügyek jobb megalapozása és érdemi megítélése szempontjából nagy jelentősége lenne annak, ha az ügyészségen belül is hasonló specializáció és koncentráció jönne létre, aminek feltételeit, személyi feltételeit az 1997-es költségvetés előkészítése során kell mérlegelni. A kormány megvizsgálja a pénz- és tőkepiaci felügyelet integrációjának további lehetőségét.
Nyolcadszor: nem kerülhető meg, tisztelt Ház, a feketegazdaság elemzése során a korrupció kérdése sem. Közhelyszerűnek hangzik, de a korrupció megelőzését mindenekelőtt az olyan szabályozás biztosítja, amely a közpénzek felhasználásának áttekinthetőségét, nyomonkövethetőségét garantálja. Meggyőződésem, hogy a közbeszerzési törvény, illetőleg az összeférhetetlenségi törvény jövőbeli elfogadása ezen a téren jelentős előrelépést jelenthet, és hasonló hatást várhatunk az új privatizációs törvény alapján kialakuló gyakorlattól is.
A korrupció elleni fellépés azonban nem mellőzheti a szervezeteken belüli belső ellenőrzés erősítését, hiszen a belső ellenőrzés jelentheti gátját a hivatali korrupciónak, ami igen gyakran előfeltételét jelenti a gazdasági vesztegetésnek.
Kilencedszer: nem nélkülözhetjük, tisztelt képviselőtársaim, a fekete- vagy rejtett gazdasággal szemben a társadalmi összefogást, a köztestületek, a civil szervezetek, a gazdasági kamarák hatékony együttműködését. Fel kell ébresztenünk az emberek önvédelmi reflexeit, hiszen a hiszékenység a zavarosban halászók legjobb segítője.
A gazdasági kamarákról szóló törvény módosításakor a feketegazdaság visszaszorítására irányuló intézkedések körében felülvizsgáljuk az egyéni vállalkozók nyilvántartási és engedélyezési rendszerét. Bővíteni kívánjuk ezeken a területeken a kamarák jogosítványait. Növelhető a kamarák szerepe az igazolások kiadásában, a nyilvántartások vezetésében. A törvény módosítására 1996 áprilisában kerül sor.
Új lehetőséget teremtenek a termék minőségének védelmében, a visszaélések felfedezésében az újonnan megalakult hegyközségek, amelyekre jobban kell támaszkodnunk a feketegazdaság ellen.
Végezetül: tizedszer, tisztelt Ház, szólnom kell azokról a feltételekről, azokról a körülményekről, amelyek talán a legfontosabbak az egész jelenséggel szembeni fellépés érdekében, az ország gazdasági helyzetének lehetséges változásáról, amely a legjobb és a legnagyobb hatást gyakorolhatja a rejtett vagy feketegazdaság jelenlétére. Ha a gazdaságpolitika eredményeként kiegyensúlyozottabbá válhatnak az adóterhek, ha az infláció növekedési üteme megmarad a tervezett mértékben, ha a gazdaság növekedése mérsékli a munkanélküliséget, akkor a feketegazdaság létezésének alapvető forrásai szűkülnek majd. Ez a kormány gazdaságpolitikájának elsődleges célja, ez teheti hatékonyabbá a nem közgazdasági eszközök és intézkedések alkalmazását is. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)