Dornbach Alajos (SZDSZ)

1996. március 5.

DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ismétléseket kerülni próbálok. Egy jelenséget nem említett még egyik előttem szóló sem, nevezetesen azt, hogy a feketegazdaság és a legális gazdaság nem választható szét egymástól. A gazdasági élet szereplői, az adóalanyok, vállalkozók és fogyasztók igen gyakran kényszerítve érzik magukat, hogy a feketegazdaság területére kalandozzanak. Sokszor igen tisztes vállalkozók, nagyon tisztességes fogyasztók, állampolgárok részeseivé válnak a feketegazdaságnak. Ösztönözve érzik magukat, és erkölcsi felmentést adnak maguknak, sőt a közmegítélés is egyes esetekben elnéző ezzel a magatartással szemben, mert az oly súlyos adóterhek viselését nem érzik méltányosnak. Ugyanakkor egy ördögi kör alakul így ki: a feketegazdaság tevékenységét igen nagy társadalmi elnézés ösztönzi és segíti, s ezáltal az adóterhek csökkentésére mind nehezebb a kormánynak lehetőséget teremtenie. Tehát nyilvánvaló, hogy egyrészt a társadalom értékítéletének is változnia kell, de főként ösztönözni kell a szereplőket arra, hogy a legális működés feltételrendszerén belül működjenek.

Mi történt ezen a téren, e tekintetben, ami ösztönzően hat, például különösen a vállalkozók, a gazdálkodók számára? Igen nagy ellenérzést váltott ki gazdálkodói körökben az elmúlt év végén a költségvetési törvényekkel egyidejűleg tárgyalt, az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóeljárást módosító néhány rendelkezése. Nevezetesen, hogy az adóhatóság számára lehetőség nyíljék bizonyos feltételek mellett az adóalapnak becsléssel történő megállapítására, és tágabb lehetősége nyíljon, mint az korábban volt. És meg kell jegyeznem, hogy az alkalmazott módszer, amely az adóhatóság működését hatékonyabbá teheti, tökéletesen megfelel a fejlett polgári demokráciákban alkalmazott módszereknek. Tehát ezen a téren történt egy lényeges előrelépés.

A másik lényeges módosítás éppen a tegnapi ülésnapon elfogadott törvénymódosítás, a pénzintézeti törvény módosításáról szóló rendelkezés, amely lehetővé teszi az adóhatóság, vámhatóság és a társadalombiztosítási szervek részére, hogy az adóalanyok banktitkaihoz, tehát az eddig titkosnak minősülő banki, pénzintézeti adataihoz hozzáférjenek, kizárólag annak érdekében, hogy ezek a hatóságok törvényes kötelezettségüket eredményesen tudják teljesíteni. E körül elég szenvedélyes viták zajlottak a parlament különböző bizottságaiban is, mert itt két érdek ütközik. Nevezetesen a személynek, az állampolgárnak, a gazdálkodás szereplőjének a személyi adatok védelméhez fűződő alkotmányos joga ütközik a közteherviselés kötelezettségének igényével. Alkotmányos alapelv és az Alkotmánybíróság által számos esetben kifejtett elv, hogy egy alapjog akkor korlátozható, ha a korlátozás egy másik fontos érdek sérelmének elhárítása céljából történik, és ez az alkalmazott módszer, a korlátozásnak a módszere egyrészt eredményesnek látszik és arányosnak és elkerülhetetlennek, vagyis hogy más eszközzel nem lehet az érdeksérelmet kiküszöbölni.

Miről van szó? Fontos közérdek fűződik ahhoz, hogy a gazdaság minden szereplője tegyen eleget közteherviselési kötelezettségének, ez felel meg a terhek méltányos megosztásának. Ha e tekintetben az adóhatóságot szorosabb ellenőrzési lehetőség vagy kiterjedtebb ellenőrzési lehetőség illeti meg, akkor a feladatát hatékonyabban tudja végezni, és önmagában ez a lehetőség visszatartó erő, a szereplőket a legális tevékenység irányában ösztönzi. Az a kérdés, hogy ez elhárítható-e másként, azt hiszem fel sem merülhet, hisz az adóhatóságnak, vámhatóságnak más eredményes eszköze nehezen áll rendelkezésre a feketegazdasággal szemben. Ami azt a kérdést illeti, hogy ez méltánytalan sérelemmel jár-e, úgy vélem, hogy a közmegítélés egyet fog érteni a parlamenti többség döntésével, hogy ez elkerülhetetlen, hatékony és arányos eszköze lesz az adóvisszaélések és a közteherviselési visszaélések visszaszorításának.

Egy külön felszólalás tárgya lehetne, hogy ezekkel a törvényi lehetőségekkel az arra illetékes hatóságaink miként fognak élni, milyen ösztönzőrendszert kell beépíteni, hogyan kell kiépíteni a ma még nagyon hiányos infrastruktúra-rendszert.

(12.40)

Tudjuk például, hogy a vámhatóság és a rendőrhatóságok számítógépes kapcsolata ma még gyakorlatilag nem létezik, és sorolhatnám. De hangsúlyozom, ezek külön felszólalás tárgyát képezhetik. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)