Papp Pál (MSZP)
PAPP PÁL (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A számítógépek és az adatátviteli rendszerek fejlődése napjainkra teljesen átalakította a világ üzleti életét, és azt, ahogy egymással kommunikálunk. Ennek a változásnak elsősorban a szoftveripar volt a hajtóereje; az a szoftveripar, amely 120 milliárd dolláros forgalma mellett évente mintegy 25 milliárd dollárt veszít a szoftverkalózkodás, vagyis a számítógépes programok jogosulatlan használata és másolása következtében.Ma Magyarországon körülbelül 475 ezer darab számítógép van, ezek többsége intézmények és gazdálkodószervezetek használatában. Amíg a számítógépeket nagy valószínűséggel megvásárolják, addig a szoftverek túlnyomó részéért egyáltalán nem fizetnek, vagy ha fizetnek is, a valós értéknél kevesebbet, és nem annak, aki arra jogosult lenne. Az illegális szoftverek kisebb részben kereskedelmi forgalomba kerülnek, nagyobb részüket a felhasználók saját maguk részére másolják. Nemcsak a külföldi gyártókat, hanem a magyar fejlesztőket is kár éri, de rosszul jár az importőr, a tisztességes kiskereskedő és az állam is.
Becslések szerint önmagában az elmaradt forgalmiadó-bevételek évente 5-10 milliárd forintra tehetők, a társadalom egészét érő veszteség azonban ennél magasabb, hiszen vállalkozások megszűnése, a foglalkoztatási lehetőségek szűkülése az eredmény.
A probléma jellegzetessége az, hogy az illegális szoftverhasználat Magyarországon elsősorban a versenyszférában terjedt el. Amíg a falusi cipész villanyszerelésért cserébe megtalpalja a szomszéd cipőjét, addig e művelet, bár feketegazdasági aktus, de mégis inkább a mindennapos túlélési ügyeskedések közé tartozik. Erkölcsileg is jóval elmarasztalhatóbb, amikor tőkeerős cégek tesznek szert gazdasági előnyre úgy, hogy az igénybe vett szolgáltatásért, a felhasznált eszközért nem fizetnek. Nemcsak arról van azonban szó, hogy egyes "szegény" intézmények, vállalkozások úgy takarékoskodnak, hogy nem adnak pénzt azért, amit könnyűszerrel meg tudnak szerezni. Sokan tudatosan eleve nem tervezik vagy alultervezik szoftverekkel kapcsolatos kiadásaikat, miközben számítógépes parkjuk általában gyönyörűen dokumentált.
A szoftverkalózkodás persze nem magyar sajátosság. Az 1993 óta Magyarországon is működő Business Software Alliance rövidítve BSA , a szoftverek illegális terjesztésének visszaszorítására alakult nemzetközi szervezet felmérése szerint 1995-ben a magyarországi számítógépeken futtatott programok 80 százaléka volt illegális másolat, az európai átlag 50 százalék, az egyesült államokbeli 35 százalék körül van.
(14.10)
Vannak ugyanakkor olyan országok is, ahol legfeljebb mutatóba akad jogtiszta program. Magyarország viszonylag előkelő helyezése ebben a statisztikában a már említett károkon túl az ország nemzetközi megítélését is rontja, és a későbbiekben nehezítheti az újabb fejlesztésű programok magyar nyelvre történő honosítását, sőt más európai szabványok és normák átvételét is.
Mi hát a teendő? A feketegazdaság és benne a szoftverkalózkodás elleni hatékony fellépés jogszabályi háttere, törvényi garanciái adottak. A siker azon múlik, hogyan él lehetőségeivel a rendőrség és az adóhivatal, megakadályozzák-e a vámszervek, hogy olyan kevéssé vám- és áfatisztelő hardverimportőrök működjenek, akikről eleve naivitás lenne feltételezni, hogy legális szoftverrel árulják a fekete hardvert.
A nemzetközi összefüggések miatt is fontos, hogy a nevezett szervek erőteljesen lépjenek fel, ugyanakkor meggyőződésem, hogy a szankcionálás csak szükséges, de nem elégséges feltétel. A probléma általános megoldásához azon a felhasználói magatartáson keresztül vezet az út, amely eleve igényli a jogtiszta szoftverek részletes felhasználó dokumentációit, garantált vírusmentességét, elismeri a fejlesztők és a gyártók jogait, a vásárlással hozzájárul a további fejlesztésekhez és ezen keresztül olcsóbbá teszi a programokat.
Az illegális programok felderítése nemcsak a gyártók, a forgalmazók és az állam érdeke. Jelentős presztízsveszteséggel, az ügyfélkör bizalmának megrendülésével járhat, ha például egy bank vagy biztosító akár a jóhiszeműen szerzett illegális programjai miatt keveredne úgymond kabátlopási ügybe.
Nem a reklám helye, de pozitív lépéseket tett a közelmúltban maga a kormány is ebben az ügyben, amikor is az összes minisztériumban és kormányhivatalban megteremtette a kizárólagosan jogtiszta szoftverhasználat feltételeit. Az ÁPV Rt.-hez tartozó többségi állami tulajdonú vállalatok pedig ez év július 1-jéig fogják rendezni számítógépes ügyeiket. Persze ezek a példák akkor igazán jók, ha követőre találnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! A feketegazdaság ügyében sem lehet csupán megszorító intézkedésekkel sikert elérni. Ha nem hasznosítjuk és ösztönözzük a képzett magyar munkaerőt és szürkeállományt, ha nem segítjük elő kreatív kibontakozását többek között az értékes szellemi termékek, így a szoftverek megfelelő elismerésével, akkor saját magunkat fosztjuk meg a felemelkedés legfontosabb hajtóerejétől.
Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.)