Szabó Lajos (MSZP)

1996. március 5.

SZABÓ LAJOS, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Először is engedjék meg, hogy az MSZP-frakció nevében én is köszönetet mondjak Zwack Péter úrnak e vitanap kezdeményezéséért, két okból is. Az egyik egy személyesebb ok. '95 nyarán Zwack Péterrel közösen tartottunk egy lakossági fórumot, ahol a feketegazdasággal foglalkoztunk, a feketegazdaságról beszélgettünk helyi választókerületemben vállalkozókkal. A másik ok pedig az, hogy az MSZP parlamenti frakciójában '95 őszétől folyik egy szisztematikus munka, ahol a gazdasági élet rendellenességeivel egy munkacsoport foglalkozik. Ez a mai nap lehetőséget ad nekünk, hogy a munkánk eredményéről vagy eredménytelenségéről be tudjunk számolni.Nagyon nagy a társadalom erkölcsi várakozása ezen a területen, hogy tudjunk előrelépni. Mi nem szívesen használjuk a feketegazdaság kifejezést, mert véleményünk szerint a gazdasági élet rendellenességeiről van szó, amelyek elleni fellépés során szembetaláljuk magunkat a rejtett gazdasággal, a korrupciós jelenségekkel és az egyéb gazdasági bűncselekményekkel. Többen próbálták már specifikálni itt a feketegazdaság lényegét. Megpróbálom ezt én is, a mi olvasatunkban.

Szerintünk legalább két részre kell osztani a rejtett gazdaságot is. Az egyik része az, amely olyan termékek előállításával foglalkozik, amelyek csak illegálisan juttathatók piacra, velük szemben hatásosan fellépni csak az állam bűnüldöző szervei segítségével lehetséges. A feketegazdaság másik része, ami valamilyen más okból, szabályozási okból vagy adott gazdasági környezet miatt szorult a rejtett szférába. Itt sok tekintetben egyetértek Szabó Iván elemzésével, de azt azért nem lehet elmondani, hogy ma Magyarországon tisztességes körülmények között nem tud vállalkozás működni, mert azért erre is akad jó néhány példa.

Ezen második jelenségek kezelése egész mást kíván, mint az elsőké. Az ezek elleni fellépés során véleményünk szerint elsősorban a piac önszabályozó mechanizmusainak kell teret adni, prioritást kell biztosítani a gazdaságpolitikai szabályozásnak. Az államigazgatási szankciórendszer, a büntetőjogi fellépés szerves része kell hogy legyen az illegális utat választókkal szemben.

A gazdasági élet rendellenességeinek egy részét okozó fekete- és szürkegazdaság, a korrupció súlya ma már kritikus méreteket öltött Magyarországon. E jelenségek elleni fellépés során csak valamennyi felelős politikai tényező akarategységével, összehangoltabb, hatékony munkájával lehet fellépni. A Szocialista Párt frakciója szeretné, ha ez a vitanap hozzásegítene ahhoz, hogy ez a törekvésünk megvalósuljon.

E vitanap során véleményünk szerint tíz kérdésről mindenképpen szót kellene ejteni. Reálisan kell értékelnünk a kormány és a parlament ez irányú tevékenységét, reálisan kell felmérnünk a problémák gyökereit, hogy közösen tudjuk megtalálni a megoldás módját.

Őszintén szembe kell nézni a felmerült hiányosságokkal. Lassú az államigazgatás reagálása, hosszú idő telik el a probléma felismerésétől a megoldásig el kell ismernünk, hogy a kormány nem mindig tette meg a szükséges intézkedéseket, és a meghozott intézkedések egy része is a rejtett gazdaság felé kényszerítette a gazdasági élet szereplőit -; komplex intézkedések, a következetesen végigvitt törvényhozás hiánya. Természetesen akadnak jogalkalmazási problémák is. Meg kell vizsgálni, hogy megvan-e a szükséges intézményi háttér, működtethető-e valamilyen társadalmi kontroll a parlamenti munkában; a parlamenti munkában milyen lehetőségek rejlenek a törvények előkészítése során, és hogyan tudjuk megteremteni annak lehetőségét, hogy az általunk meghozott törvények életszerűségét, működését folyamatosan értékelni tudjuk. Mindenképp fontosnak tartjuk külföldi tapasztalatok alapján a komplex és kiemelkedően súlyos gazdasági és gazdálkodással összefüggő büntetőügyek kezelésére egy országos hatáskörű, speciális felhatalmazással ellátott, vegyes szakmai összetételű nyomozószerv felállítását. Megfontolandónak tartanánk ezen ügyek bírói szakban történő egységes és együttes kezelését is.

Harmadszor: szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy ma Magyarországon nem mindenkinek érdeke a rejtett gazdaság elleni fellépés. Teljesen természetes, hogy nem érdeke egyeseknek, mert érdekeltek benne és művelik, másrészt pedig nincs felismert ellenérdekeltségük abban, hogy ez a rejtett gazdaság visszaszoruljon.

Negyedsorban: a jogalkalmazás, jogalkotás problémái. Megvannak-e a jogszabályaink, amelyek lehetővé teszik az ez elleni fellépést? Jók-e ezek a jogszabályaink, jól vannak-e alkalmazva ezek a jogszabályok? Érvényt szereznek-e a meglévő jogszabályoknak, és milyen új jogszabályok kellenek ahhoz, hogy hatékonyabban tudjunk fellépni?

Ötödsorban: azt hiszem, a vitanap során mindenképp érdekes lenne kielemezni a feketegazdaság egy-két állatorvosi lovát, nem azért, hogy itt személyes dolgok legyenek emlegetve, hanem azért, hogy a probléma gyökereit találjuk meg, hol lassulnak le a folyamatok, hol állnak meg a folyamatok, mik hátráltatják a munkát.

Hatodszor: Magyarországon ma a rendszerváltással összefüggő sajátosságokból is adódnak problémák: kárpótlás, privatizáció. Azt hiszem, elismerhető, hogy a folyamat kialakulása során az előző kormányzatnak sem sikerült jelentős mértékben reagálni a jelenségekre. Mi megkerülhetetlen kérdésnek tartjuk, hogy az átmenet időszakában szerzett vagyonok után az arányos közteherviselés alkotmányos keretek között számonkérhető legyen. Minden előttem hozzászóló szólt arról, hogy mi a kamarák, önkormányzatok, civil szervezetek helye, szerepe ebben a folyamatban. Bővebben nem szeretnék erre kitérni, csak jelezni szeretném, hogy a kamarai törvény átfogó módosítása során és a meghozandó nonprofittörvény során lehet mód ezeknek a szabályozására.

A nyolcadik pont: foglalkoztatáspolitika, feketemunka. Kinek áll érdekében a feketefoglalkoztatás, miért kényszerülnek emberek feketén munkát vállalni? Kinek van haszna a feketefoglalkoztatásból, és ki a károsultja a feketefoglalkoztatásnak?

Az információs rendszerek, adatvédelem, adatkezelés, nyilvántartási rendszerek, föld-, ingatlan-, cégnyilvántartás állapota, használhatósága: mai állapotukban tudják-e segíteni ezt a munkát és megfelelőek-e?

Végül tizedszer: a rejtett gazdaság elleni fellépésnek alapvető célja egy igazságosabb és arányosabb közteherviselés megteremtéséhez való hozzájárulás.

(10.10)

Tudatosítanunk kell, hogy a gazdasági élet rendellenességeinek kiszűrésével a társadalmi élet tisztességes résztvevői számára kívánjuk megtisztítani a gazdaságot a piaci versenyhelyzetet torzító jelenségektől. A Szocialista Párt frakciója e kérdések kapcsán nem a konfliktusokat élezve, hanem a megoldási módokat keresve, az eljövendő eredményesebb munkához partnereket találva kíván részt venni a vitanap munkájában. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)