Vastagh Pál (MSZP)
DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen egy megközelítőleg 6 órás vita érdemi összefoglalóját senki nem várhatja tőlem, hiszen alkalom sincs arra, hogy ezt a rendkívül szerteágazó, tartalmilag igen gazdag és mindenekfelett rendkívül hasznos vita minden elemére, minden pontjára érdemi választ vagy véleményt tudjak mondani.Számomra is és egyben a kormány számára is a legnagyobb hozadéka ennek a mai politikai vitanapnak, hogy egyértelműen egybehangzó és egységes az a politikai szándék kormányzati és ellenzéki oldalon egyaránt, ami a fekete- vagy rejtett gazdaság visszaszorítására irányul. Ez nagyon fontos politikai háttér a kormány jövőbeni munkája számára. Ahogy ezt Raskó képviselő úr is utolsó hozzászólóként kifejtette, ez a kormány számára egy nagyon fontos bizalmi tőke mindahhoz, amit a következőkben ezen a területen tenni kíván.
A vélemények, néhány kivételtől eltekintve, alapvetően, szinte teljes egészében egybecsengtek mindarra vonatkozóan, ami a feketegazdaság megítélésére, a feketegazdaság szerkezetére vonatkozott; a feketegazdaság különböző formáinak egymással való összefüggésére, a helyzet árnyaltságára, az eszközök differenciáltságára vonatkozóan.
Teljes egyetértés, nézetazonosság alakult ki abban, hogy elsősorban természetesen gazdasági és közgazdasági okokról van szó, de nem lehet elhanyagolni a jogalkotás, a jogalkalmazás, az ellenőrzés és szükséges esetben a büntetőjog eszközeit sem.
Abban is egyetértés mutatkozott meg, hogy a civil társadalom és általában a társadalom összefogása nélkül ez a küzdelem nem lehet eredményes. Ebben különösen nagy szerep hárulhat az újonnan kialakult köztestületi formákra. Ezen a ponton vitatkozni kívánok Szabó Iván képviselő úrral, aki azt mondta, hogy megállt ezen szerveződések előrehaladása, megtorpant ez az önszerveződés. Nem torpant meg, hiszen a kormány legutóbb két héttel ezelőtt fogadta el a mérnöki és építészkamarára vonatkozó kamarai törvényjavaslatot. Jelenleg államigazgatási egyeztetés alatt áll a könyvvizsgálói kamarára vonatkozó előterjesztés.
(14.40)
Tehát úgy tűnik, hogy a szakmai kamarák erősödése és a kamarai rendszer továbbfejlesztése nem került le a napirendről az elmúlt másfél esztendőben sem. Közel 10 milliárd forintnyi támogatást nyújtott a kormány a kamaráknak működésükhöz. De miután közfeladatok ellátására törvénnyel lehet köztestületeket és kamarákat is létrehozni, ezért természetes, hogy az államnak, a kormánynak meg kell fontolni, melyek azok az esetek, amikor feltétlenül közfeladat átadására kell hogy sor kerüljön, és ez adott esetben hatósági eszközök odatelepítését is jelenti. Nyilvánvaló, hogy a kamarai törvény soron levő módosítása amely a közeljövőben itt lesz önök előtt, a Ház előtt szintén újabb lehetőségeket teremt a kamarák szerepének erősítésére az ellenőrzésben, igazolásban, a szakmai belső kontroll megteremtésében a különböző foglalkozási ágakban.
Központi kérdése volt a vitának és tulajdonképpen ebben is egyetértés mutatkozott meg, természetesen különböző megközelítések és különböző javaslatok konkrétságában a szervezeti változtatások szükségessége. Erről szólt a miniszterelnök úr, Zwack képviselő úr, magam is beszéltem arról, hogy meg kell fontolni a szervezeti változtatásokat is, ez elsősorban a feketegazdaság legnegatívabb jelenségeivel szembeni küzdelemre, az erő koncentrációjára vonatkozik. Azonban ezen megoldásoknak bele kell illeszkedni abba az alkotmányos rendbe, abba a közjogi keretbe, amelyet ma a magyarországi alkotmányjogi helyzet lehetővé tesz, ezekkel szinkronban kell fejleszteni a további szervezeti koncentrációkat is.
Nagyon sokan érintették a vitában teljes joggal a különböző adatbázisok, nyilvántartási rendszerek problematikáját. Alkotmányjogi szempontból vagy alkotmányossági szempontból a rendszerek közötti átjárhatóság természetesen vet fel aggályokat, tehát ezt kérem figyelembe venni a kérdés megítélésénél. Nyilvánvaló azonban, hogy a szervezetek közötti információcserét amelyet éppen az elmúlt időszakban elfogadott törvények vagy törvénymódosítások biztosítanak széles körben meg kell teremteni és használni kell. Magukat a rendszereket azonban közvetlenül összekapcsolni természetesen csak hasonló alkotmányos szempontok figyelembevételével és mérlegelésével lehet.
Nagyon sokan szóltak a rendőrség, ügyészség, az igazságszolgáltatás munkájáról. Nyilvánvaló, hogy a társadalom nagy érdeklődéssel, kritikával figyeli mindazt, ami a jogalkalmazás terén történik, és a kritika alaposságához természetesen figyelembe kell venni azokat az objektív körülményeket, feltételeket, amelyek között ezen szervek munkájukat végzik. Említettem az expozéban is, hogy az elmúlt három esztendőben közel 37 helyen módosult a büntetőtörvénykönyv XVII. fejezete. Ez nemcsak egy mennyiségi növekedést jelent, tisztelt képviselőtársaim, hanem ehhez hozzátartozik egy olyan egységes jogértelmezési gyakorlat kialakítása is, ami természetszerűleg időt vesz igénybe, és természetesen hosszabb tapasztalatok szükségesek ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás munkája ezen a téren gördülékenyebb legyen. Annyit azért szeretnék tájékoztatásképpen elmondani, hogy éppen a tapasztalatok fölhasználása érdekében a közelmúltban végeztünk el az Igazságügyi Minisztériumban egy olyan elemzést, amely az úgynevezett két éven túli ügyekre terjed ki. Jelenleg Magyarországon a folyamatban lévő peres ügyek 7,4 százaléka tart két éven túl. Ezen belül a területi megoszlás rendkívül eltérő, vannak egészen jó számok bizonyos megyékben, és vannak olyan megyék, ahol a helyzet sokkal, de sokkal rosszabb.
Továbbra is szükség van a tárgyi feltételek javítására, erre is hangzottak el javaslatok a jogalkalmazó szervek, rendőrség, ügyészség, bíróságok tekintetében. Erről is részletesen szólt miniszterelnök úr a hozzászólásában. Remélem, hogy ezek a javuló munkafeltételek egyben azt is megteremtik, hogy javuló színvonalon végezhetik munkájukat az igazságszolgáltatás különböző szervezetei. A vitában elhangzottak közül néhány olyan megállapítással vitatkoznom kell, amely vagy pontatlan vagy nem felel meg a valóságnak. A hozzászólók általában pozitívan minősítették a kormányzat eddigi erőfeszítéseit. Természetesen kellő kritikával, mint ahogy a kormány is kellő kritikával szemléli erőfeszítéseit vagy tevékenységét. Azt azonban nem fogadhatom el, ahogy a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt vezérszónoka minősítette a kormányzat munkáját, mert nem az eredménytelenség listája az, amit mi adatok és tények formájában a képviselőház elé terjesztettünk. Hiszen nagyon sok milliárd forintról van szó, több száz milliárd forintról van szó, amely éppen a hatékonyabb munka, az állami szervek, az APEH, a vámőrség, a rendőrség és más állami szervek dolgozóinak erőfeszítéseként realizálódott. Ebből az erőfeszítésből következően nőtt a költségvetésnek az a bevétele, amely meghaladta 12,5 milliárddal a pótköltségvetésben előirányzottakat. Tehát ezeket az erőfeszítéseket nem lehet semmibe venni és nem lehet annullálni.
A javaslatok sorában elhangzott Zwack képviselő úr kezdeményezése arra vonatkozóan, hogy alakuljon meg egy olyan parlamenti állandó bizottság, amely rendszeresen napirendjén tartja és napirendjére tűzi a fekete- vagy rejtett gazdaság elemzését, az ezzel kapcsolatos teendők meghatározását. Természetesen ezt a javaslatot meg kell fontolni, azonban az az álláspontom, hogy miután ez annyira összetett, annyira heterogén és annyira szerteágazó problémakör, nagyon nehezen lehet elképzelni, hogy egy parlamenti bizottság kompetenciájába beleférjen, hiszen ugyanúgy feladata van az önkormányzati bizottságnak, mint a gazdasági bizottságnak, a költségvetési bizottságnak és az alkotmányügyi bizottságnak. Tehát a parlamenti ellenőrzés praktikusabb és célszerűbb formáját én abban látom, ha valamennyi parlamenti bizottság ebből az ellenőrző munkából kiveszi a részét, és a kormány, valamint a parlament számára kezdeményezésekkel próbálja előrevinni a feketegazdaság elleni küzdelem ügyét.
Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, szeretnék arról is szólni, ami szintén több hozzászólásban és az én expozémban is elhangzott: ez a társadalom önvédelme, a társadalom önvédelmi reflexeinek felébresztése. A gazdasági bizottság a múlt héten foglalkozott ezzel a problémakörrel, és ott Pintér altábornagy úr egy nagyon érdekes tényt hozott szóba, amit nem árt itt is megismételni: 21 bűncselekménnyel kapcsolatosan 108 ezer sértett van. 21 bűncselekmény kapcsán! Ez összefüggésben van azzal, amit az expozéban is említettem, hogy nagyon sok az olyan ember a társadalomban, akik meggondolatlanul, hiszékeny módon, nem kellő ellenőrzés után bízzák rá pénzüket másokra, vagyonkájukat másokra, és nem hiszik el, hogy nem lehet rövid idő alatt megszázszorozni jövedelmeket. Ebből élnek nagyon sokan, és ezt használják fel nagyon sokan, visszaélve az emberek bizalmával és az emberek sokszor nehéz gazdasági helyzetével. Tehát éppen ezért kell a kisemberek védelmében ezen jelenségekkel szemben fellépni. Természetesen ezek igen sokrétűek, sokszor körmönfontak az elkövetés módját tekintve. Magam is tudok saját választókerületemből példát mondani, amikor úgy vásároltak sertést, hogy elég volt fölírni az autó rendszámát, természetesen a falu határában kicserélték a rendszámtáblát, és azóta sem tudnak semmit a pénzükről mindazok, akik ennek az egésznek kárvallottjai.
(14.50)
Tehát, tisztelt Ház, megköszönve mindenkinek a nagyon konstruktív támogatását, kérem, hogy ennek a politikai vitanapnak a tanulságait mindannyian próbáljuk meg úgy gondozni a kormány is és a parlament is , hogy egy következő alkalommal a helyzet további javulásáról tudjunk számot vetni. Köszönöm valamennyiük aktív részvételét. (Taps mindkét oldalon.)