Nádori László (SZDSZ)
DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A mai polgári védelmi szervezetek elődjének megalakulása a repülőgép mint légi támadóeszköz harcrendbe állításához kötődik. Az új veszélyforrás és az ellene való védekezés szükségességét felismerve születtek meg az első légoltalmi szervezetek. Hazánkban a magyar királyi honvédelmi miniszter 1917 áprilisában kiadott rendeletével intézkedett a légi figyelő és riasztó szolgálat létrehozásáról, a légijármű-elhárító szolgálat megszervezéséről. Ezzel megkezdődött a magyar polgári védelem elődszervezeteinek megteremtése.Nagyrészt a magyar polgári védelem fejlődésének és fejlesztésének köszönhető az a tény, hogy Magyarországon a második világháborúban a többi európai országhoz viszonyítva aránylag kevesebb volt a lakosság vesztesége. A magyar polgári védelmet és elődszervezeteit több alkalommal szervezték át. Azonban a világviszonylatban is jó megítélésű szervezet tevékenységét sokszor jellemezte a pénztelenség és a kiszolgáltatottság. Később, az atomháború lehetőségére figyelemmel új helyzet alakult ki. A honvédséggel egybemosott szervezettel nem tudtak mit kezdeni, az elért eredményeket nem lehetett megfelelő szinten tartani.
A magyar polgári védelem számára a fellendülés lehetőségét jelentette a hazánk által 1989-ben ratifikált és kihirdetett 1949. évi genfi egyezmények két jegyzőkönyve, amely kimondja a polgári védelem humanitárius jellegét, azt határozottan elkülöníti a fegyveres erőktől, valamint a polgári védelem feladatai közé sorolja a katasztrófák veszélyeitől való védelmezést, az életben maradás feltételeinek biztosítását.
Tisztelt Országgyűlés! A rendszerváltást követően a magyar polgári védelem ismételten a Belügyminisztérium alárendeltségébe került, és további éveknek kellett eltelni, míg hivatásos szervezete ismét elnyerte önállóságát. A polgári védelem mint a honvédelem rendszerében megvalósuló intézkedési és feladatrendszer és mint rendvédelmi szervezet is több, mint 60 éves fennállása óta napjainkban kapta, illetve kapja meg azt a lehetőséget, hogy törvényben szabályozza feladatait.
(19.10)
A polgári védelem intézmény- és feladatrendszerének kialakítása, annak működése az állam és ezen belül minden állampolgár érdeke, akkor is, ha ez az érdek nehezen ismerhető fel. A polgári védelem tevékenysége, szükségessége a munkavédelemhez hasonlítható. A dolgozók védőeszközzel történő ellátására kényszerített munkáltatók egyrészt vonakodva költenek ilyen eszközökre, másrészt a védőeszköz viselésére kötelezett dolgozó nehezen viseli el, hogy acélbetétes lábbelit kell hordania könnyű utcai cipő helyett. Amikor azonban a védőeszköz menti meg a dolgozó lábát a maradandó sérüléstől és a munkáltatót a baleseti ellátás fizetésétől, mindkét fél elismeri a védőeszköz szükségességét.
A polgári védelem mint komplex feladat- és intézkedési rendszer adott helyzetben emberek százai, ezrei, tízezrei életének megóvását, a nemzeti javak és értékek megmentését célozza.
A polgári védelmi törvény tervezete megalkotásánál számtalan kérdésre kellett válaszolni. A törvénytervezet arra épül, hogy a polgári védelem feladata a honvédelem rendszerében, annak részeként valósul meg. A kiindulás helyes, hiszen a honvédelmi törvény szabályozása egyértelmű; azonban a honvédelmi törvénynek nem volt célja a polgári védelem összes tevékenységének szabályozása, így az a szükség- és a rendkívüli állapot idején és az arra történő felkészülés érdekében tartalmaz csak szabályozást.
Hiba volna azonban, ha a polgári védelmi feladat- és intézményrendszert az elmúlt 30 év rossz gyakorlatához hasonlóan a fegyveres összeütközések és az azokra történő felkészítés feladataira korlátoznánk. Azonban az is hiba volna, ha azt csak a katasztrófákkal kapcsolatos feladatokkal egészítenénk ki. A polgári lakosságra és adott esetben az életben maradáshoz szükséges anyagi javakra számtalan veszély leselkedik, amelyeket polgári védelmi szempontból veszélyhelyzetnek nevezünk, és amelyek bekövetkezése nem idéz elő feltétlenül katasztrófát, de felkészítetlen állampolgárok halálát és jelentős anyagi károkat okozhat. Egy sztrájk, terrorcselekmény, ivóvízszennyezés, veszélyesanyag-szállítmány balesete nem nevezhető katasztrófának, nem kell szükség- vagy rendkívüli állapotot kihirdetni, de a veszélyhelyzet felszámolása helyi védelmi bizottság és akár több település szokásostól eltérő polgári védelmi tevékenységét igényli.
Szükséges-e felkészíteni az állampolgárokat többnapos villamosáram-, gáz-, ivóvíz-kimaradásra, szükséges-e ezen veszélyhelyzetekre felkészülni, igényelnek-e ezek a veszélyhelyzetek rendkívüli intézkedéseket? A válasz egyértelmű: igen. Természetesen a veszélyhelyzetekre éppúgy fel kell készülni egy korszerű társadalomban, sőt a bekövetkezési gyakoriság alapján elsősorban inkább ezekre, mint a katasztrófákra vagy a fegyveres konfliktus polgári védelmi feladataira. Ez a tevékenység, függetlenül attól, hogy milyen szakhatóság, minisztérium vagy önkormányzat hatáskörébe tartozik, a polgári lakosság életének védelmezését célozza, azaz a polgári védelmi tevékenység részét képezi.
Egyetértek Mécs Imre képviselő úrral abban, hogy a veszélyhelyzetek fokozatait körül kell határolnunk, sőt a gyakorlatban ezeket modellezni kellene.
Ki vegyen részt a polgári védelmi feladatokban? A feladat nagyságából adódik, hogy ezt a feladatot az országos méretben 950 főt számláló hivatásos polgári védelem szervezete természetesen képtelen megoldani. Ehhez a kormányzat, az állami szervek és intézmények minisztériumok és azok szervezetei , az önkormányzatok és állampolgárok összefogása szükséges. Említette Pallag képviselő úr azt, hogy az állampolgárnak joga van saját biztonságára, de ennek megteremtésében tevékenyen részt kell vennie. Ezzel az önkéntesség és a kötelezettség sajátos harmóniáját kell megteremtenünk.
Mikor kell a feladatokra felkészülni? Nehezen vitatható, hogy egy katasztrófa bekövetkezése után az esetlegesen tudatlanságuk miatt meghalt állampolgárok részére a felkészítés hiábavaló. A gyermekeknek az úttestre lépés szabályaival egy időben és hasonlóan kell felismerniük az ADR-táblával jelölt anyagszállítmányokban rejlő veszélyeket, elsajátítaniuk a polgári védelmi szirénák megszólalását követő magatartást, az elzárkózás szabályait.
Mibe kerül a polgári védelem, és mennyit célszerű annak fejlesztésére fordítani? Ez a legnehezebb kérdés. Kifejezhető-e számokban az emberi élet, a kulturális értékek, anyagi javak, a kialakított infrastruktúra értéke? Természetesen a gazdaság fejlődése, az elosztásra rendelkezésre álló anyagi eszközök határozzák meg az egyes kiemelten fontos területek, így például a polgári védelem fejlesztési lehetőségeit is. Azt azonban a kérdés megválaszolásánál leszögezhetjük, hogy a védekezésnek akkor van értelme, ha a védekezés megelőzi az esetlegesen bekövetkező veszélyhelyzetet, katasztrófát.
Átmeneti megoldásként fogadhatjuk el a jelenleg tervezett finanszírozási rendet és az ide utaló költségeket. Tény, hogy az állam nem költ annyit polgári védelemre, mint amennyit polgárai költenek az elemi csapásokkal kapcsolatos érték- és vagyonbiztosításra.
A törvénytervezet a beterjesztett módosító javaslatokon túl több ponton nem intézkedik egyértelműen. A polgári védelem feladatainak megfogalmazása során nem kellően hangsúlyozottan tükröződik, hogy a polgári védelem alapfeladata több mint a honvédelmi törvényben megfogalmazott rendkívüli helyzet és szükségállapot idején, valamint az azokra történő felkészülés időszakában végzett tevékenység.
Tehát a módosításokon túli aggályaim a következők, összefoglalásként:
A polgári védelem feladata a genfi konvenció jegyzőkönyveiben foglaltak alapján békeidőszaki katasztrófa-elhárítási feladatokkal bővül, azonban ez a feladat más módszert igényel, mint a klasszikus, felülről vezetett, honvédelmi jellegű polgári védelmi feladat.
A másik: a törvénytervezet nem igazából polgári védelmi jellegű, hanem a honvédelmi törvényben meghatározott polgári védelmi feladatokat bővíti ki.
Végül: nem szünteti meg, de nem is utal a körzeti parancsnokságok tarthatatlan helyzetére. Parancsban kapott feladatot kell végrehajtatni polgármesterekkel, polgári szervekkel.
Mindezek ellenére a törvény ahogy Mécs Imre képviselő úr is jelezte koherens, a vonatkozó módosító indítványokat benyújtották. Ennek következtében javaslom a törvény elfogadását. (Szórványos taps a kormánykoalíció padsoraiban.)