Puha Sándor (SZDSZ)
DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnöknő. Képviselőtársaim! Megpróbálok nagyon rövid lenni a polgári védelmi törvénytervezettel kapcsolatban. Először néhány szót általánosságban próbálnék mondani róla: honnan indult, miért volt szükséges ennek a törvénynek a megalkotása.Magyarország politikájában jelentős változás következett be, jelentősen csökkent a háborús veszély, ezért a polgári védelmi feladatoknál jelentős hangsúlyeltolódás történt. Ezt jelenítette meg az 1949-es genfi egyezményen alapuló új védelmi koncepció, amit a 27/93-as Ogy-határozat tartalmazott.
Részben emiatt, részben pedig az önkormányzatiság kiteljesedése, valamint a civil szféra rendvédelmi és fegyveres szervek fölötti kontrolljának kiterjesztése jelentősen megújult szervezetet és törvényi szabályozást kíván meg a polgári védelem területén is.
(19.20)
A Hvt. szerint a polgári védelem a honvédelem körébe tartozik. '90-ben kormányrendelet utalta a HM-től a BM irányításába. Itt a tűzoltósággal összevonva működött, azonban az Alkotmánybíróság határozatában a polgári védelemre vonatkozó jogszabályokat alkotmányellenesnek minősítette. Az előbb elmondottak miatt szükséges a polgári védelemről szóló törvény mielőbbi megalkotása.
Összességében a benyújtott tervezet megfelel azoknak az elveknek, amelyeket fontosnak tartunk és amelyeket az előzőekben már említettem új védelmi koncepció, fokozott civil kontroll , valamint annak az elvnek, hogy az állampolgároknak joguk van a biztonságra, másrészt annak megteremtésében tevékenyen részt kell venniük. Fontos szempont, hogy érvényre jut az alapvető emberi jogok védelme, így a biztonsághoz való jog és a megfelelő adatvédelemmel a személyiségi jogok védelme.
A tervezet meghatározza az alapvető polgári védelmi feladatokat, valamint hogy azok ellátásában ki milyen mértékig és milyen formában vesz részt, biztosítja az önkéntesség és a kötelezettség megfelelő arányát. Meghatározza a kormánynak és a belügyminiszternek, valamint a szervezet hivatásos állományának feladatait, a védelmi bizottság, a megyei közgyűlés elnökei s a főpolgármester, valamint a polgármesterek és az egyes polgári szervek, továbbá a polgári védelmi feladatokra kötelezettek szerepét.
Részletezi a törvény a polgári védelmi szervezet felépítését, tagolódását országos, területi és helyi szervezetekre, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetekre. Szabályozza a kötelezettek körét és a mentességeket, valamint a szolgálat ellátásának és a szolgálat elrendelésének szabályait.
Nagyon fontosnak tartjuk az adatszolgáltatás és az adatkezelés szabályozását, amelyben megteremtődnek az előbb említett jogi garanciák, amelyek biztosítják a személyes adatok védelmét.
A finanszírozás a működőképesség egyik legfontosabb kérdése. Fontos, hogy ezek fedezetét az Országgyűlés a BM-fejezetben biztosítja. Lényegesnek tartjuk itt, hogy például a lakosság riasztását szolgáló berendezések telepítési, fejlesztési, karbantartási és működési költségei is itt legyenek biztosítva.
A szolgálati, tűzvédelmi és a polgári védelmi törvény fontos láncszem az úgynevezett rendvédelmi szervek működésének szabályozásában. Lényegesnek tartanánk ebben a sorban egy katasztrófavédelmi törvény mielőbbi megalkotását is.
Néhány gondolatot a finanszírozással kapcsolatosan szeretnék elmondani.
Módosításainkban igyekeztünk elérni, hogy a központi költségvetés biztosítsa a hivatásos szervezet működését és az előbb említett riasztási rendszer egységes működését. Ehhez forrásokat biztosíthat a központi költségvetés általános tartalékának egy százaléka, amit polgári védelmi célokra szeretnénk elkülöníteni. Lényeges garanciális javaslatunk a polgári védelmi szervezet új jogállását kívánja erősíteni egyrészt a veszélyhelyzet fogalmának pontos definiálásával, amit már két képviselőtársam, Mécs Imre és Nádori László is említett az előzőekben, másrészt annak deklarálásával, hogy a polgári védelmi szervezet a szükségállapot idején is csak emberbaráti feladatokat láthat el, fegyveres vagy súlyos erőszakos cselekmények elhárítására nem használható fel. Ezeket igen fontos garanciális kérdéseknek tekintjük, és feltétlenül fontosnak tartjuk törvénybe iktatásukat.
Itt említem meg, hogy elkerülhetetlennek tartom a szükségállapot és a rendkívüli állapot hasonlóan részletes megfogalmazását. Természetesen erre más törvényekben kellene sort keríteni.
Néhány szót a veszélyhelyzet megfogalmazásáról: hogyan és miként képzeljük el a veszélyhelyzet pontos megfogalmazását a törvénytervezetben:
E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet a szükséghelyzetet el nem érő mértékű olyan, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot, amelyet különösen a következő események válthatnak ki, és itt egy nagyon részletes felsorolás következik, közegészségügyi, ivóvízbázist érintő hatásokkal, a szmoggal, a veszélyes hulladékokkal, az atomenergiával kapcsolatban, az ipari létesítményekhez kapcsolódó gondoljunk Kassára , veszélyhelyzetekkel kapcsolatban, az árvízvédekezés során bekövetkező veszélyhelyzetek, a rendkívüli fagy, a nagy erősségű szél, intenzív hóesés, a régión belül egyidejűleg járhatatlan vasútvonal, főút, valamint legalább öt mellékút, a belvízvédekezés, ha az fő közlekedési útvonalakat, vasútvonalakat érint.
A 3. §-ban pedig: a polgári védelmi szervezet az alkotmány rendelkezésének megfelelően kihirdetett szükségállapot idején is csak az e törvényben meghatározott emberbaráti feladatait láthatja el, fegyveres vagy súlyos, erőszakos cselekmények elhárítására nem használható fel. E célok eléréséhez szükséges mértékben a Hvt.-ben foglalt intézkedések alkalmazásának szabályait meg kell határozni.
Ezek a szükséghelyzetre vonatkozó olyan garanciális szabályok, amiket, mint említettem, igen fontosnak tartunk, hogy a törvénybe bekerüljenek és ott szabályozva legyenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)