Csépe Béla (KDNP)
CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóságos társadalmi problémáról kívánok szólni, a társadalom széles rétegeire egyre jobban ránehezedő lakásproblémáról.Tudomásunk szerint készül a kormány lakáspolitikai koncepciója. Tulajdonképpen ennek mielőbbi elkészültét sürgetjük azzal, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen égető problémákat kell megoldani ezen a téren. Mára az országban olyan helyzet alakult ki, hogy az állampolgárok 80-85 százaléka nem tudja fedezni lakása megvásárlását, építését, korszerűsítését vagy felújítását. Ugyanakkor a lakásmobilitás beszűkülőben van, így ez a két tényező együtt már önmagában mutatja a kialakult helyzet súlyosságát.
Magyarország Európa legkisebb bérlakásszektorral rendelkező országai közé került. Ugyanakkor tájékozódásunk szerint több mint 200 ezer személyi tulajdonban lévő üres lakás található. Nyilvánvalóan célszerű lenne a szabadpiaci lakáskínálatot ezen lakások bevonásával növelni. Ugyanakkor a személyi jövedelemadó hatályba lépett új rendszere az adójóváírást csak a bér jellegű jövedelemre vezette be. Ennek megváltoztatását kezdeményező önálló indítványunkat a tisztelt Ház nem vette napirendjére. Így a mellékjövedelemnek számító lakásbérbeadás, mellyel igen sok kis jövedelmű állampolgár is kiegészítené jövedelmét, már magasabb adókulcs alá esik.
Sajnos a múlt heti vitanap utóhangjaként megfogalmazhatjuk, hogy ez is a feketegazdaság irányába hat. A magánlakások bérbeadását ösztönözni kellene, nem pedig hátrányban részesíteni. Egyes vélemények szerint legalább tízszer nagyobb a lakáskiadások száma az állam által ismert számnál. Véleményünk szerint az állampolgárok lakásgondjain az állam legegyszerűbben és leggyorsabban a különböző adófajták számának és mértékének csökkentésével tudna segíteni. Véleményünk szerint az államháztartás reformjának ki kell terjednie a lakásproblémák helyzetének áttekintésére is. Az adórendszer áttekintésénél a személyi jövedelemadó ebből a szempontból történő átvizsgálását is meg kell ejteni.
Minél hamarabb rendezni kell a kényszerbérlők diktatúrából átörökölt problémáját. Mint ismeretes, az 1993. évi lakástörvény kimondja, hogy ez év végéig az önkormányzatoknak fel kell számolniuk a kényszerbérleteket. Tájékozódásunk szerint eddig a kényszerbérletek 30 százalékát sem sikerült felszámolni. A kényszerbérlők védelme mellett semmiképpen sem elfogadható a kényszerbérbeadók jogbiztonságának aláásása, hiszen közöttük is igen sok olyan kis jövedelmű ember van, aki gyermekének piaci viszonyok közt kényszerül lakást szerezni. Mivel az állampolgároknak lényegében 15-20 százaléka tudja jövedelméből fedezni lakásvásárlását, érzékelhető, hogy milyen nagy problémák alakultak ki ezen a téren.
A lakáshelyzeten érdemleges változás csak a teljesítőképességet meghaladó adóztatás csökkentésével és a lakástulajdonosok jogbiztonságát megteremtő és megvédelmező, a lakásmobilitást, a lakások bérbeadását előmozdító lakáspolitikával lehet.
A lakáspolitikának édestestvére a családpolitika, amelyről itt napirend előtt is már szó volt. A KDNP évek óta hangoztatott követelése a családi jellegű adózás bevezetése, vagyis az adótehernek az eltartottak számától való függővé tétele úgy véljük megkerülhetetlen és napirendre kerül. A minap hallottuk az új pénzügyminiszter úr nyilatkozatát erről... (Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.)..., ennek alapján is ismét szorgalmazzuk és siettetjük a családi jellegű jövedelemadózás bevezetését és természetesen a lakáskérdések megoldását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a KDNP és Fidesz padsoraiban.)