Szabó Zoltán (MSZP)
DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Kulturális Alapot az Országgyűlés az 1993. évi XXIII. törvénnyel hozta létre. Ez a törvényhozási aktus, illetve az ez által létrejött Nemzeti Kulturális Alap léte és működésének gyakorlata beleilleszkedik a fejlett országok általánosan elterjedt gyakorlatába, amely szerint a művészi és egyéb kulturális produkciók támogatása a kormányzati apparátustól függetlenül működő, de alapjában véve közpénzek fölött rendelkező ügynökségek, alapok, alapítványok révén kerül szétosztásra. Megítélésünk szerint a Nemzeti Kulturális Alap egyre inkább betölti a neki szánt szerepet az ország kulturális teljesítményének fenntartásában, különösen pedig a civil kulturális kezdeményezések felkarolásában. Különösen fontos ez akkor, amikor tudjuk, hogy a központi és önkormányzati költségvetési támogatás reálértéke sőt gyakran nominális értéke is csökken. Éppen ezért a Nemzeti Kulturális Alap tevékenységében további előrelépésre csak a források bővülése esetén van lehetőség.
Ismeretes, hogy a Nemzeti Kulturális Alap fő bevételi forrása az úgynevezett kulturális járulék. Ennek a járuléknak a kivetési alapját a hivatkozott törvénynek megfelelően a kulturális jellegű áruk és szolgáltatások alkotják, az adóalanyok az előállítók, illetőleg forgalmazók.
A törvényt születésétől fogva bírálják amiatt, hogy ez az adó jellegű járulék kizárólag a kultúra előállítóit és fogyasztóit sújtja, vagyis a kultúra voltaképpen önadóztatással finanszírozza és tartja el saját magát. Éppen ezért tesz most a kormány javaslatot a járulékalap bővítésére, arra, hogy a Nemzeti Kulturális Alap forrásainak növelése a kulturális járulékoltatás körébe bevont áruk és szolgáltatások körének bővülésével történjék meg. E bővítés céljából a járulékot javasoljuk a kultúra valamely ágával érintkező néhány iparcikkre és szolgáltatásra kiterjeszteni, így például a televíziókészülékekre, fénymásoló készülékekre, rádiókészülékekre, lemezjátszókra és így tovább.
A javaslat mentesítené a járulékfizetés alól a hivatalos zsűrik által minősített egyedi képző- és iparművészeti alkotásokat, valamint mindazokat a szerzői jogvédelem alatt álló műveket, amelyeket az eredeti szerző értékesít, valamint az előadóművészeti tevékenységet.
A törvény módosítására néhány más javaslatot is előterjeszt a kormány. Mindenekelőtt rendezni kívánja a Nemzeti Kulturális Alap igazgatóságának státuszát. Azt javasoljuk, hogy a Nemzeti Kulturális Alap igazgatósága váljon a tárca által felügyelt önálló költségvetési szervvé. Az eddigi hároméves működés, az eddigi hároméves gyakorlat során ugyanis egyértelművé vált, hogy az igazgatóság nem lát el igazgatási feladatokat mármint közigazgatási feladatokat , a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz való tartozása teljesen formális. Ugyanakkor úgy ítéljük meg, politikai szempontból is jelentősége van annak, hogy a Nemzeti Kulturális Alap ténylegesen, szervezetileg különálló formában működjék.
Az eredeti törvény hiányossága volt, hogy nem tette lehetővé a kultúrával és művészetekkel kapcsolatos tudományos kutatások támogatását. A most benyújtott törvényjavaslat ennek pótlásáról kíván gondoskodni.
Végezetül engedjék meg, hogy megjegyezzem: a törvényjavaslat előkészítése során a kulturális és művészeti területet reprezentáló érdek-képviseleti szervezetekkel szóban, írásban előzetesen, az államigazgatási egyeztetés során, valamint azt követően is számos megbeszélést folytattunk. A szervezetek többsége egyetértését fejezte ki, és üdvözölte a kulturális járulék körének kiszélesítését. A törvényjavaslat benyújtott szövege mérlegelve az említett szervezetek által tett javaslatokat számos pontban tükrözi véleményüket, észrevételeiket.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy előterjesztésünk alapján a módosítási javaslatot szíveskedjék elfogadni. Köszönöm türelmüket. (Taps.)