Schiffer János (MSZP)
DR. SCHIFFER JÁNOS, a kulturális bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A kulturális bizottság támogatta a javaslatot mint ahogy támogatta 1993-ban is, amikor maga az alapjavaslat került vitára, illetve elfogadásra. Támogatta, mert úgy érezte, jelentős kultúrpolitikai intézkedésről van szó, ami átláthatóvá, nyilvánossá és demokratikussá teszi a kultúra támogatásának rendszerét.(17.20)
Két év telt el azóta, látszik a működés, a működés mechanizmusa, hogy hol vannak problémák, és látszanak azok az alapgondok, amelyek már '93-ban is megfogalmazódtak.
1993-ban az alapnak öt forrást jelölte meg a törvény: a költségvetési járulékot, a kulturális járulékot, a szerzői jogi bírságok összegét, a privatizációból származó bevételt, a segélyeket vagy támogatásokat, amelyek külföldről származnak, illetve a magánszemélyek adományait.
Az alap bevételei az elmúlt két évben nem igazán nagy intenzitással növekedtek, nem nagyon érték el az infláció mértékét. Ugyanakkor viszont nagyon nagy mértékben növekedett a pályázók száma, ami 1995-ben már több mint 11 ezer.
A járulékoltatás rendszere az alap fő forrása; egy kultúrában jártas ember úgy fogalmazott, hogy ez a münchhauseni terv, amikor a saját hajunknál fogva próbáljuk kiemelni magunkat egy helyzetből, ez az önjárulékoltatás rendszere, amely jellemző volt vagy jellemző a Kulturális Alapra; azaz a kultúra járulékot fizet, és ebből támogatja vagy saját magát, vagy más kulturális mozgalmakat, tevékenységeket. Így az történt, hogy egymás zsebében kutogattak a különböző kulturális területek, ugyanakkor egy vita is kialakult, hogy a járulékot befizetők mindig azt szerették volna és azt szeretnék, hogy amit ők befizetnek, az a terület kapjon vissza, ugyanakkor viszont nem érvényesül az a másik elv, amelyik alapja volt a rendszer kidolgozásának, hogy legyen egy szolidaritás a kultúra különböző területeinél, amelyik képes többet befizetni, az támogassa azokat az ágazatokat, ahol kevesebb a megjelenő pénz.
A mostani rendszer összhangban a tavaly megfogalmazott 12 pontos tervvel kibővíti a járulékoltatást és nemcsak a kultúra saját magát, hanem a kultúrával érintkező olyan területeket von be, amelyek egyik részből élnek a kultúrával, akár a videót, akár a filmet vagy a nyomtatást említem, vagy amelyek kulturális termékeket forgalmaznak más formában.
Ez azt jelenti, hogy jelentősen kibővül az önjárulékoltatás rendszere, amelynek persze két hatása is van, amennyiben a gazdaság jól működik, akkor sok televíziót, sok számítógépet, sok műsoros videokazettát vesznek, ettől növekszik a Kulturális Alap bevétele, amennyiben a gazdaság gyengébben muzsikál, akkor nyilvánvalóan kevesebb pénze lesz a polgároknak arra, hogy ilyen nagy értékű eszközöket vegyenek. Ennek ellenére ma prognosztizálható, hogy ebben az évben az elfogadás után 500-800 millióval növekszik a Kulturális Alap bevételeinek összege, és megváltoztatja azt a rendszert, amit már említettem, hogy a kultúra különböző ágazatai egymás zsebébe nyúlkálnak.
A javaslat másik jelentős módosítása, ahogy államtitkár úr is említette, hogy önálló szervként akarja létrehozni az alap igazgatóságát, ezzel is távolabb helyezné a minisztériumtól, ezzel is jobban érvényesül az a modell, ami az alap létrehozásának a kiindulópontja volt, amely a szakmára bízza a támogatások odaítélését, és amiben csak közvetítő szerepe van a fenntartó ágazati minisztériumnak.
Bizottságunk, mint említettem, támogatta, kérném én is a tisztelt Házat, hogy támogassa a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)