Pallag László (FKGP)
PALLAG LÁSZLÓ (FKGP): Köszönöm szépen, alelnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Csatlakozva az előttem szólóhoz, Békés megye, a Körösök völgye szintén lényeges polgári védelem szempontjából. Mint ahogy tapasztaltuk, az árvízveszély igen nagy volt a legutóbbi időben is.Az alkotmány 55. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a személyi biztonságra. Az alkotmány 70/H §-ának (2) bekezdése pedig mindenki számára kötelezővé teszi a törvényben meghatározott feltételek szerint a polgári szolgálat létesítését.
A törvényjavaslat ezekből az alkotmányos elvekből kiindulva biztosítani kívánja az alapvető emberi jogok védelmét, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az állampolgároknak tevékenyen részt kell venniük annak a megteremtésében.
A javaslat a polgári védelmi feladatok ellátásához személyes és vagyoni szolgáltatási kötelezettségeket határoz meg. A magánszemélyek, a gazdálkodó szervezetek a '93. évi CX. törvény, a honvédelemről szóló törvény 42. §-ának megfelelően nemcsak személyes közreműködésre, hanem vagyoni szolgáltatásra is kötelezhetők. A polgári védelmi kötelezettség tehát a honvédelmi kötelezettség része, és a férfiakat 16-60 éves korig, a nőket 18-55 éves korig terheli, kivéve azokat, akiket a törvény a kötelezettség alól mentesít.
A II. fejezet rendelkezik a polgári védelem irányításáról, és feladatokat határoz meg a kormány, a belügyminiszter, a megyei közgyűlés elnökei, a főpolgármester, a polgármesterek számára. Ezeknek a szervezeteknek legfontosabb kötelezettsége, hogy a részükre biztosított jogokat rendeltetésszerűen gyakorolják, de semmilyen körülmények között sem élhetnek vissza a jog által biztosított lehetőségekkel, kötelezettségekkel, vagyis a polgári védelmi szervezetek sohasem válhatnak a munkásőrséghez hasonló erőszakszervezetté, a politika, a hatalom támaszaivá. Ennek megelőzése érdekében célszerű lenne a javaslat kiegészítése azzal, hogy a kormány rendszeresen, például évenként adjon tájékoztatást a törvény végrehajtásának mikéntjéről az Országgyűlésnek.
A polgári védelem szervezeti egységei tehát nem válhatnak erőszakszervezetté sem békeidőben, sem pedig minősített időszakban. Maradéktalanul el kell végezniük viszont a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében az elvi tervező, szervező tevékenységet, a katasztrófák elleni védekezést, különös figyelemmel a nukleárisbaleset-elhárításra. Biztosítaniuk kell a lakosság légi és radiológiai, biológiai, vegyi, valamint katasztrófariasztási rendszerét. Ezeknek a feladatoknak az ellátásához társadalmi összefogásra is szükség van. Rendkívül fontos lesz tehát annak megszervezése, a társadalmi kapcsolatok és az együttműködés feltételeinek kiépítése.
A IV. fejezetben a polgári védelmi kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezések találhatók. A polgári védelmi szolgálat elrendelésével kapcsolatban a törvényjavaslat egyik rendelkezése a következő: a polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári védelmi feladatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés idejére távolléti díj jár, amelyet a munkáltató folyósít.
A javaslat ugyanebben a szakaszában ezzel szemben úgy rendelkezik, hogy a távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelőt terhelik. Az elrendelő a javaslat szerint a kormány, a belügyminiszter, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester lehet. A két rendelkezés összehasonlítása a következő problémák felvetéséhez vezet:
1. Ki viseli a távolléti díjat: a munkáltató vagy az elrendelő?
2. Biztosított-e az ehhez szükséges vagyoni fedezet a költségvetési szerveknél?
3. Mi a távolléti díj összege?
A törvénynek mindhárom kérdésre egyértelmű választ kell adni; ezért ezek a rendelkezések csak jelentős pontosításokkal fogadhatók el.
Nem tartjuk abban a vonatkozásában kielégítőnek és elegendőnek azokat a rendelkezéseket, amelyeket a VI. fejezet "A költségvetés rendje" cím alatt tartalmaz.
A "Zárórendelkezések" cím alatt nemcsak a hatálybalépésről rendelkezik, hanem a törvényhez kapcsolódóan további jogszabályalkotásra ad felhatalmazást a kormánynak, az érintett minisztereknek. Ezzel a polgári védelmi jogszabály szabályozása háromszintű lesz: törvényi szint, kormányzati szint és miniszteri szint. Ez a megoldás nem felel meg a jogalkotásról szóló törvény azon rendelkezésének, mely szerint a jogszabály tervezetével egyidejűleg meg kell küldeni véleményezésre a végrehajtási jogszabály tervezetét is '85. évi XI. törvény 32. §. Tehát a T/1640. számú, a polgári védelemről szóló javaslathoz a végrehajtási jogszabály tervezetét nem mellékelték. Ennek következtében a javaslatra vonatkozó észrevételek, módosító javaslatok sem a tervezett kormányzati szintű, sem pedig a tervezett miniszteri szintű rendelkezésekre nem lehettek figyelemmel. Felhívom ezért a jogalkotásokért felelős igazságügy-miniszter figyelmét arra, hogy a jogalkotásra vonatkozó törvény kötelező rendelkezéseit a jövőben szíveskedjék betartani.
A fentiekre figyelemmel a törvényjavaslatot csak lényeges módosításokkal ajánlom elfogadásra. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.)