Németh Zsolt (Fidesz)

1996. március 11.

NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! 1996. március 5-én a szlovák kormány jóváhagyta a területi közigazgatási reform javaslatát, amely Szlovákiát 8 kerületre és 74 járásra osztja. Az úgynevezett kerület az első-, a járás pedig a másodfokú államigazgatás központjává válik. A tervek szerint a törvény csak a központokat jelöli ki, a határokat kormányzati hatáskörben fogják majd kijelölni.Mind ez idáig 38 elsőfokú és 121 másodfokú egység volt Szlovákiában. A 121-ből 17-ben magyar többség van, ami körülbelül 15 százalék, míg az új beosztás szerint a 74 járásból legfeljebb 3-4 járásban lesz magyar többség, ami 4-6 százaléknak felel meg.

Ily módon, ezzel a reformmal a magyar többségű közigazgatási egységek száma 15 százalékról 4-6 százalékra csökken, amiről el kell mondani, hogy ügyes hatósági zsonglőrködés annak is tekinthetnénk, ha nem vezetne katasztrofális következményekhez.

Tisztelt Ház! Az európai dokumentumok így az ET 1201-es ajánlása, az ET kisebbségi keretegyezménye kimondják, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek által lakott területeken tilos az etnikai arányokat a kisebbségek rovására megváltoztatni, másképp szólva, az etnikai tisztogatás megengedhetetlen. Tudvalevőleg van ennek erőszakos változata, de van egy puha etnikai tisztogatás is, amivel jelen esetben állunk szemben: a közigazgatási egységek átszabdalásáról van szó.

Másodszor: mivel a Szlovákiában szintén napirenden levő választójogi törvénymódosítást közvetlenül determinálja a közigazgatási rendszer átalakítása, várható, hogy a 74 járás 74 választókörzetnek fog megfelelni. (Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ez pedig könnyen azt eredményezheti, hogy a jelenlegi 17 magyar képviselőnek jó, ha a fele bekerül a szlovák parlamentbe.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mi a magyar kormány álláspontja a szlovákiai közigazgatási reformról?

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)