Csiha Judit (MSZP)
DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által feltett kérdés tulajdonképpen két részre bontható. Az első fele az, hogy vajon jogszerűen közlik-e a médiák a büntetőügyek sértetteinek, tanúinak személyi adatait, a másik része pedig az, hogy jogszerűen hoznak-e nyilvánosságra a személyekről olyan adatokat, amelyek az áldozatok személyiségi jogait sérthetik. A személyiségi jogoknak a polgári törvénykönyvben biztosított védelme megilleti a bűncselekmények sértetteit is. A tájékoztatásról szóló egyéb jogszabályok külön is kimondják, hogy a nyomozóhatóságok, ügyészségek, bíróságok előtt folyamatban lévő és befejezett ügyekről adott tájékoztatás nem sértheti az állampolgárok személyhez fűződő jogait. Amennyiben ez mégis megtörténik, a Ptk. szabályai szerint lehet pert indítani e jogok védelmére. Az kétségtelenül igaz, hogy a bírósági tárgyalások fő szabályként nyilvánosak, és ennek lényeges korlátozása a jövőben sem képzelhető el. A tárgyalás nyilvánossága azonban nem jelenti azt, hogy az ott elhangzott személyes adatokat a sajtó útján is korlátozás nélkül nyilvánosságra lehet hozni.
Más kérdés az, hogy a bűncselekmények felderítésében közreműködő és a büntetőeljárásban sértettként, tanúként közreműködő személyeket vajon biztonságban tudhatjuk-e. 1995 februárja óta van arra lehetőség, hogy a hatóság, a bíróság kérelemre vagy hivatalból ezeket az adatokat a tanú neve kivételével zártan kezelje, így azokhoz más nem férhet hozzá. Ilyen irányú kérdésfeltevésre egyébként az eljáró szervek vizsgálótisztek, ügyészek jogosultak és kötelesek is. Ez a rendelkezés valamelyest enyhít ezen a problémán, de igazán nem oldja meg, mert nem tartalmazza azt a lehetőséget, hogy az eljárás során a tanúval a vádlott ne találkozhassék.
Most kénytelen vagyok abbahagyni, mert az időm letelt, de a hátralévő egy percben befejezném a gondolatsort. Köszönöm.