Györgyi Kálmán
DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt két évben rendelkezésemre a Legfőbb Ügyészség ismételten vizsgálta a rendőrök által elkövetett hivatali bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokat, egyebek között az ügyészségi nyomozóhivatalok által lefolytatott nyomozások tapasztalatait ezeket értékeltük. Tavaly 1279 följelentés érkezett; az ügyek háromnegyed részében a nyomozóhivatalok a nyomozást elrendelték. Tavaly e három bűncselekmény miatt 181 vádemelésre került sor: 109 bántalmazás hivatalos eljárásban, 50 kényszervallatás miatt, 22 jogellenes fogva tartás miatt. A mi adataink szerint az ügyészségi nyomozásoknál a nyomozáseredményességi mutató az összes ügyben jobb az országos átlagnál, de a kérdésben jelzett három ügycsoportban 22 százalék ez alacsony.
Azt nem tartom szerencsés megfogalmazásnak még feltételezés formájában sem , hogy az ügyészség "falazna" a rendőrségnek. Az ügyészség nem rendőrpárti, hanem igazság- és törvénypárti.
A jogellenes fogva tartás általában jól nyomozható. Az erőszakos hivatali bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozást nehezíti, hogy az orvosszakértői vélemény mellett főként személyi bizonyítékok állnak rendelkezésre, amelyek egymástól eltérőek tehát a sértetti és a gyanúsítotti vallomások.
A rendőrségről szóló törvény értelmében a rendőrség jogosult egy sor kényszerítő eszköz alkalmazására, meghatározott feltételek esetén, meghatározott módon. Az eljárások egy részében az nyert bizonyítást, hogy az erőszakot törvényesen alkalmazták; egy részében nem lehet bizonyítani azt, hogy az erőszak alkalmazására törvénytelenül került sor, s hogy a sérülés a hatósági intézkedés során keletkezett, illetve ki és hogyan okozta a sérülést. Tehát itt két szempontot kell nekünk összeegyeztetni... (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a hozzászólási idő leteltét.).., hogy ne bátortalanítsuk el a rendőri intézkedést, és a rendőr ne kapjon menlevelet a visszaélés elkövetése esetén.